Heptranchias perlo

Heptranchias perlo
	Evolúciós időszak: Paleocén - jelen, 61–0 Ma PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N
	Portré
	Természetvédelmi státusz
	Mérsékelten fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Osztály:	Porcos halak (Chondrichthyes);
Alosztály:	Cápák és ráják (Elasmobranchii);
Csoport:	Modern cápák (Neoselachii);
Öregrend:	Cápák (Selachimorpha);
Rend:	Szürkecápa-alakúak (Hexanchiformes);
Család:	Szürkecápafélék (Hexanchidae);
Nem:	Heptranchias; Rafinesque, 1810
Faj:	H. perlo;
Tudományos név
	Heptranchias perlo; (Bonnaterre, 1788)
Szinonimák
	Heptranchias angio Costa, 1857; Heptranchias cinereus (Gmelin, 1789); Heptranchias dakini Whitley, 1931; Heptranchias deani Jordan & Starks, 1901; Heptranchus perlo (Bonnaterre, 1788); Heptrancus angio Costa, 1857; Notidanus cinereus (Gmelin, 1789); Notidanus cinereus aetatis Bellotti, 1878; Notidanus cinereus pristiurus Bellotti, 1878; Squalus cinereus Gmelin, 1789; Squalus perlo Bonnaterre, 1788;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Heptranchias perlo témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Heptranchias perlo témájú médiaállományokat és Heptranchias perlo témájú kategóriát.

A Heptranchias perlo a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának szürkecápa-alakúak (Hexanchiformes) rendjébe, ezen belül a szürkecápafélék (Hexanchidae) családjába tartozó faj.

Nemének a típusfaja és egyben az egyetlen élő faja is.

Előfordulása[szerkesztés]

A Föld számos trópusi és mérsékelt övi tengerében fellelhető; közéjük tartozik a Földközi-tenger is. Az Atlanti-óceán nyugati részén, az Amerikai Egyesült Államokbeli Észak-Karolinától egészen Argentínáig, valamint ugyanez óceán keleti részén, Marokkótól Namíbiáig található meg. Az Indiai-óceánban, a Dél-afrikai Köztársaság, Dél-Mozambik, az Aldabra-sziget és Délnyugat-India tengervizeiben található meg ez a cápafaj. A Csendes-óceánban Japántól Új-Zélandig, valamint Chile északi részéig fordul elő.

Megjelenése[szerkesztés]

Az átlagos testhossza 100 centiméter, azonban a hím 137 centiméteresre, míg a nőstény 140 centiméteresre is megnőhet; 75-98 centiméteresen felnőttnek számít. Keskeny fejű cápafaj, melynek nagy szemei és hét kopoltyúja van. Az összes uszonya a testéhez képest eléggé kicsi. A háti részének színe barnásszürke, a hasi része világosabb. Egyes példány testén sötét foltozások is lehetnek. A fiatal egyedek szemei, zöldesen fluoreszkálnak. 125-161 csigolyája van.

Életmódja[szerkesztés]

Főleg csontos és porcos halakkal, valamint rákokkal és különféle fejlábúakkal táplálkozik. A 25 °C-os vízhőmérsékletet kedveli. 0-1000 méteres mélységek között mozog, de általában 180-450 méter mélyen tartózkodik. A kontinentális selfterületek és a vízalatti sziklaszirt oldalak lakója.

Szaporodása[szerkesztés]

Ál-elevenszülő cápafaj, vagyis kölykei a méhében kelnek ki. A nőstény testében 9-20 kis cápa is lehet. Az újszülött cápa, körülbelül 25 centiméter hosszú. Az eddigi megfigyelések szerint, nincs meghatározott szaporodási időszaka.

Felhasználása[szerkesztés]

A Heptranchias perlónak nincs ipari mértékű halászata. Főleg májolajáért halásszák. Habár kisméretű, agresszív mivolta miatt, ha zavarják, az emberbe haraphat. Húsa mérgező.

Képek[szerkesztés]

Kifogott
példányok
A fogazata

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Sepkoski, Jack (2002). „A compendium of fossil marine animal genera (Chondrichthyes entry)”. Bulletins of American Paleontology 364, 560. o. [2012. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 9.)

Források[szerkesztés]

Heptranchias perlo (Bonnaterre, 1788) FishBase
Compagno, L.J.V., 1984. FAO Species Catalogue. Vol. 4. Sharks of the world. An annotated and illustrated catalogue of shark species known to date. Part 1 - Hexanchiformes to Lamniformes. FAO Fish. Synop. 125(4/1):1-249. Rome: FAO.
Bonnaterre, J. P. 1788. Tableau encyclopédique et méthodique des trois règnes de la nature... Ichthyologie. Paris. Tabl. Encyclop. Méthod. Ichthyol. i-lvi + 1-215

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Sepkoski, Jack (2002). „A compendium of fossil marine animal genera (Chondrichthyes entry)”. Bulletins of American Paleontology 364, 560. o. [2012. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 9.)

[1]