Harkályalakúak

Harkályalakúak
	Evolúciós időszak: Kora eocén - jelen
	Gyűjtő küllő (Melanerpes formicivorus)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Csoport:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Öregrend:	Telluraves;
Csoport:	Coraciimorphae;
Csoport:	Eucavitaves;
Csoport:	Cavitaves;
Rend:	Piciformes; Meyer & Wolf, 1810
Szinonimák
	Galbuliformes Fürbringer, 1888;
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Harkályalakúak témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Harkályalakúak témájú médiaállományokat és Harkályalakúak témájú kategóriát.

A harkályalakúak (Piciformes) a madarak (Aves) osztályának egyik rendje, amelybe a harkályok, tukánok és mézkalauzfélék tartoznak.

Ebbe a rendbe manapság 9 család, 71 nem és 458 recens faj tartozik.

Eme madarak két lábujja előre, kettő hátra mutat: a külső lábujj zárkózik a hátsó mellé – akár a papagájoknál, a kakukkoknál, a baglyoknál, a halászsasnál, a turákóknál, az egérmadaraknál és némely sarlósfecskéknél. Valamennyi fajuk zárt üregben költ, csupaszon és vakon kikelő fiókáik - kivételt képeznek a jakamárfélék - fészeklakók.

Rendszertani besorolásuk

A harkályalakúak és legközelebbi rokonaik, az úgynevezett szalakótaalakúak (Coraciiformes) együttesen alkotják a Picodynastornithes nevű madárcsoportot, mely testvértaxonja a szarvascsőrűmadár-alakúaknak (Bucerotiformes). A Picodynastornithes-fajokat és a szarvascsőrűmadár-alakúakat, a nagyobb szintű Picocoraciae nevű taxon foglalja magába.^[1]^[2]

Kifejlődésük

Mivel igen kevés harkályalakú kövület került elő, a rend evolúciós fejlődése és az átellenes négyujjúságának megjelenési időpontja nemigen ismert. A kevés lelet alapján, tudjuk, hogy léteztek ma már régen kihalt harkályalakú nemek és akár családok is. Ilyenek például a kora eocén korszaki Neanis és Hassiavis nemek, a Zygodactylidae/Primoscenidae, Gracilitarsidae és Sylphornithidae családok, valamint „Homalopus” - taxonnév, melyhez elsőbbsége van a levélbogárfélékhez (Chrysomelidae) tartozó Cryptocephalus nevű rovarnemnek; hiszen annak egyik alneme -,^[3] vagy a miocén kori „Picus” gaudryi és a pliocénkori Bathoceleus.^[4] Olyan rossz állapotban levő kövületek is vannak, hogy rendszertani besorolásuk igen nehéz; habár harkályalakúaknak tekintik, az azon elhelyezésük majdnem lehetetlen; általában a Pici alrendbe sorolják. A mai, modern családok a késő oligocénben és a kora miocénben alakultak ki. Úgy tűnik, hogy eme madárrend kifejlődésének történetében Európa játszott színteret, habár manapság már csak a harkályfélék (Picidae) családja képviselteti magát ezen a kontinensen. Az is meglehet, hogy a ma már kizárólag amerikai elterjedésű családok is, az Óvilágban jelentek meg először.

Rendszerezés

A rendbe az alábbi 2 alrend és az azoknak alárendelt taxonok tartoznak:

Galbuli Vigors, 1825
- bukkófélék (Bucconidae) Horsfield, 1821 - 38 faj
- jakamárfélék (Galbulidae) Vigors, 1825 - 18 faj

Pici Meyer & Wolf, 1810
- Picides Meyer & Wolf, 1810
  - mézkalauzfélék (Indicatoridae) Swainson, 1837 - 17 faj
  - harkályfélék (Picidae) Vigors, 1825 - 249 faj
- Ramphastides Vigors, 1825
  - bajuszosmadárfélék (Capitonidae) Bonaparte, 1838 - 15 faj
  - Lybiidae Sibley & Ahlquist, 1985 - 42 faj
  - Megalaimidae Blyth, 1852 - 34 faj
  - tukánfélék (Ramphastidae) Vigors, 1825 - 43 faj
  - Semnornithidae Richmond, 1900 - 2 faj

Jegyzetek

↑ Jarvis, E.D. et al. (2014) Whole-genome analyses resolve early branches in the tree of life of modern birds. Science, 346(6215):1320-1331.
↑ Yuri, T. et al. (2013) Parsimony and Model-Based Analyses of Indels in Avian Nuclear Genes Reveal Congruent and Incongruent Phylogenetic Signals. Biology, 2(1):419-444. doi:10.3390/biology2010419
↑ Described in 1870, its name is preoccupied by a subgenus of Cryptocephalus leaf beetles described in 1835.
↑ Cracraft, Joel; Morony, John J., Jr. (1969). "A new Pliocene woodpecker, with comments on the fossil Picidae" (PDF). American Museum Novitates. 2400: 1–8. 2009. március 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2017. április 10.. {{cite journal}}: Unknown parameter |lastauthoramp= ignored (|name-list-style= suggested) (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)

Források

ITIS szerinti rendszerbesorolása
Gorman, Gerard (2004): Woodpeckers of Europe: A Study of the European Picidae. Bruce Coleman, UK. ISBN 1-872842-05-4.
Taschenbuch der deutschen Vögelkunde: 33.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Piciformes című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Magyarországi harkályalakúak az iNaturaliston
Harkályalakúak az iNaturaliston (globális)
néhány link angolul
Tree of Life Piciformes Archiválva 2013. december 2-i dátummal a Wayback Machine-ben

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Jarvis, E.D. et al. (2014) Whole-genome analyses resolve early branches in the tree of life of modern birds. Science, 346(6215):1320-1331.

[2] Yuri, T. et al. (2013) Parsimony and Model-Based Analyses of Indels in Avian Nuclear Genes Reveal Congruent and Incongruent Phylogenetic Signals. Biology, 2(1):419-444. doi:10.3390/biology2010419

[3] Described in 1870, its name is preoccupied by a subgenus of Cryptocephalus leaf beetles described in 1835.

[Cracraft-4] Cracraft, Joel; Morony, John J., Jr. (1969). "A new Pliocene woodpecker, with comments on the fossil Picidae" (PDF). American Museum Novitates. 2400: 1–8. 2009. március 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2017. április 10.. {{cite journal}}: Unknown parameter |lastauthoramp= ignored (|name-list-style= suggested) (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)

[1]

[2]

[3]

[4]