Bukkófélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Bukkófélék
Nystalus radiatus
Nystalus radiatus
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Coraciimorphae
Csoport: Eucavitaves
Csoport: Cavitaves
Rend: Harkályalakúak (Piciformes)
Alrend: Galbuli
Vigors, 1825
Család: Bukkófélék (Bucconidae)
Horsfield, 1821
Szinonimák
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bukkófélék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bukkófélék témájú médiaállományokat és Bukkófélék témájú kategóriát.

Bajszos bukkó (Malacoptila panamensis)

A bukkófélék (Bucconidae) a madarak (Aves) osztályának és a harkályalakúak (Piciformes) rendjének egyik családja.

Ebbe a családba jelenleg 38 élő faj tartozik.

Rendszertani besorolásuk és kifejlődésük[szerkesztés]

Ezt a madárcsaládot, azaz a Bucconidae nevű családi szintű taxont, 1821-ben, Thomas Horsfield amerikai orvos és természettudós alkotta meg. 1930-ban, Alexander Wetmore amerikai ornitológus és paleontológus, az „A Systematic Classification for the Birds of the World” című művében, ezt a madárcsaládot a harkályalakúak rendjébe helyezte be; a bukkófélék elhelyezkedése e renden belül megváltozott 1951-ben és 1960-ban.[1] A bukkófélék és a rokon jakamárfélék (Galbulidae) harkályalakúak közé való besorolása megkérdőjelezett volt, mivel csontozatilag és izomzatilag, nem a harkályokra hasonlítanak, hanem inkább a harkályok legközelebbi rokonaira, a szalakótaalakúakra (Coraciiformes). Azonban a 2003-ban végzett sejtmag DNS-vizsgálatok (nDNA) azt mutatták, hogy a bukkók és a jakamárok a Galbuli alrendbe tömörülve, testvércsoportja, a többi harkályalakút összefoglaló Pici alrenddel; továbbá az a tulajdonságuk, melyben két ujjuk előre- és kettő hátranéz, már a két csoport különválása előtt ki volt alakulva.[2] Per Ericsonnak és társainak a genom DNS-vizsgálatai (gDNA), megerősítették ezt a tényt.[3] 1990-ben, Sibley és Ahlquist azt javasolták, hogy a Galbuli alrendet, Galbuliformes néven rendi szintre kéne emelni;[4] egyesek ezt a rendszerezést követik.[5]

2004-ben, a molekuláris kutatások azt mutatták, hogy a Nonnula-fajok, körülbelül 25 millió éve váltak le a többi bukkófélék közös őseiről. Ezeket követték, a Malacoptila nembéli madarak, körülbelül 19,1 millió évvel ezelőtt.[6] A wyomingi Lincoln megyében a kutatók rábukkantak egy kora eocén korszaki, fosszilis szárnyra, melyet először ősbukkófélének véltek, és elnevezték Primobucco mcgrewinak.[7] Azonban 2010-ben, ugyanehhez a fajhoz tartozó 12 darab teljesebb csontváz is előkerült; ezeknek tanulmányozása bebizonyította, hogy ez a régen kihalt madár nem egy ősbukkófaj, hanem inkább egy kezdetleges szalakótaféle (Coraciidae).[8]

Előfordulásuk[szerkesztés]

A bukkófélék az alföldek erdeiben és az Amazonas medencéjének erdős területein, kisebb számban északra Dél-Mexikóig és délre Paraguayig fellelhetők. A bukkóféléket nehéz megfigyelni, és nincs megbízható adat állományaik létszámáról. Mindazonáltal az elterjedési területükön élő többi madárhoz hasonlóan őket is veszélyezteti élőhelyük pusztulása.

Megjelenésük[szerkesztés]

Ezek a madarak fajtól függően 13-30 centiméter hosszúak és 30-90 gramm a testtömegük. A fajok nagyon különböző színezetűek lehetnek. A bukkófélékre jellemző, hogy nagy a fejük és rövid, zömök a testük. Csőrük is nagy, egyes fajoké hajlott. Kivételes jelenség a jó testfelépítésű, kis fejű fecskebukkó (Chelidoptera tenebrosa). Két-két előre- illetve hátranyúló lábujjuk a harkállyal való rokonságra utal.

Életmódjuk[szerkesztés]

A bukkófélék leginkább magányosan, néha csapatokban élnek. Táplálékuk rovarok és kisebb gyíkok. Zsákmányaikat egy faágról lesik meg, itt órákig is ülhetnek mozdulatlanul.

Szaporodásuk[szerkesztés]

A költési időszak általában az év első felében van. A fészekalj 2-3 fehér, kerek tojásból áll. A tojásokat, egyes fajok, a talajba vájt üregekbe, míg mások a termeszvárakba rakják. A kotlás időtartama nem ismert, de mindkét szülő szerepet vállal benne. A fiatal madarak 20-30 naposan repülnek ki.

Rendszerezés[szerkesztés]

A családba az alábbi 10 nem tartozik:[9]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Wetmore, Alexander (1930. november 20.). „A Systematic Classification for the Birds of the World”. Proceedings of the United States National Museum 76 (2821), 6. o. DOI:10.5479/si.00963801.2821.  
  2. (2003) „Molecular support for a sister group relationship between Pici and Galbulae (Piciformes sensu Wetmore 1960”. Journal of Avian Biology 34 (2), 185. o. DOI:10.1034/j.1600-048X.2003.03103.x.  
  3. (2006) „Diversification of Neoaves: integration of molecular sequence data and fossils”. Biology Letters 2 (4), 543–547. o. DOI:10.1098/rsbl.2006.0523. PMID 17148284.  
  4. Feduccia, Alan. The Origin and Evolution of Birds. Yale University Press, 341. o (1999. november 20.). ISBN 9780300078619 
  5. Hans Winkler, David A. Christie & David Nurney. Woodpeckers: An Identification Guide to the Woodpeckers of the World. A&C Black (2010). ISBN 9781408135044 
  6. Witt, C.C. (2004), Rates of Molecular Evolution and their Application to Neotropical Avian Biogeography, Ph.D. dissertation, Louisiana State University
  7. Brodkorb, Pierce (1970. november 20.). „An Eocene Puffbird from Wyoming”. Rocky Mountain Geology 9 (1), 13–15. o.  
  8. (2010) „Primobucco mcgrewi (Aves: Coracii) from the Eocene Green River Formation: New Anatomical Data from the Earliest Constrained Record of Stem Rollers”. Journal of Vertebrate Paleontology 30 (1), 215–25. o. DOI:10.1080/02724630903412414.  
  9. Complete Birds of the World. National Geographic, 187. o 

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Puffbird című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]