Gyepükaján
Gyepükaján | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Sümegi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Trejer Gabriella (független)[1] | ||
Irányítószám | 8473 | ||
Körzethívószám | 87 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 351 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 34,14 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 9,11 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Gyepükaján weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Gyepükaján témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gyepükaján község Veszprém megyében, a Sümegi járásban.
Fekvése
Sümegtől északkeletre, Devecsertől délnyugatra, mindkettőtől közel azonos távolságra, 10-12 kilométerre fekvő település, a két várost összekötő 7324-es út mentén. Legközelebbi szomszédai Káptalanfa és Csabrendek.
Története
A település és környéke az itt talált sírkőmaradványokbóől következtethetően már a római korban lakott hely volt.
A mai falu területén egykor két falu is állt: Gyepü és Kajánföldje. A Gyepű védősávot, elválasztó határt jelentett, nevét 1353-ban említette először oklevél. Gyepű települést 1894-ben egyesítették a szomszédos Kajánföldjével.
Nagykeszi
A falutól 2 kilométerre állt egykor a mára már elpusztult Árpád-kori Szentkirálykeszi, melynek részei Nagykeszi és Kiskeszi néven voltak ismertek. A falut valamikor a honfoglalás környékén a Keszi katonai törzsből Géza fejedelem korában István és Koppány vezér közötti ellentétek hatására telepítették. A Keszi törzs feladata ez időszakban a meghatározott helyeken az utak, folyami átkelőhelyek biztosítása volt.
Nagykeszi nevét 1230-ban említette először oklevél. Később egy 1346-ban kelt birtokleírás is megemlítette Szent Péter apostol tiszteletére emelt egyházát. Nagykeszi a 14 - 15. században a Keszieké és a szomszédos Csabiaké volt, de részbirtokosa volt a Pápai család és a fehérvári káptalan is.
A falut 1421-ben, 1458-ban és 1474-ben már Szentkirálykeszi néven említették. De a 16. századi adóösszeírásokban is mindvégig Szentkirálykeszi néven tartották nyilván. 1531-ben Csabi Istvánnak 1 puszta, 3 adófizető és 3 szegény telke, Csabi Mihály özvegyének 3 adófizető, 2 puszta és 5 szegény telke, Hosszútóti Lászlónak 4 puszta telke volt itt. Az 1542. évi összeírás szerint pedig Csabi Farkas 2 adófizető, 2 szegény és 2 puszta telket, Csabi Péter 2 adófizető 4 szegény telket, Hosszutóti László 1 adófizető telket birtokolt itt.
1548-ban már puszta-községként szerepelt. Feltehetően a török időkben pusztult el a település. Az 1500-as évek második felében valószínűleg csak részbeni újra településére került sor, mivel 1588-ban és 1594-ben nevét újból említették, ekkor Csabi Mihálynak fél adófizető telke volt itt. Ezután neve többé nem szerepelt az összeírásokban, mára csak egykori templomának romjai maradtak fenn.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994:
- 1994–1998: Kopecskó Dénes (független)[3]
- 1998–2002:
- 2002–2006:
- 2006–2010:
- 2010–2014: Lovasi Attila (független)[4]
- 2014–2019: Trejer Gabriella (független)[1]
- 2019-től:
Nevezetességek
- Nagykeszi egykori templomának tornya, melynek maradványai máig fennmaradtak. A templom védelmi jellegű épület volt, földszintje ablaktalan, a felsőbb emeleteket lőrés-ablakokkal látták el. Védelmi jellegére mutat az is, hogy a hajó és a torony közötti átjárás a földszinten hiányzik. A toronyba a kegyúri karzatról, az első emeletről lehet bejutni. A templom megközelítően kör alakú kerítő falának nyomai máig jól kivehetők. Átmerője 30 méter körül volt. A templom 12-13. században épülhetett és Szent Péter apostolnak szentelték.
Galéria
-
Az elpusztult Nagykeszi község Árpád-kori templomának romja Gyepükaján határában[5]
-
Árpád-kori templom romja a levegőből
-
Gyepükaján, Árpád-kori templom légi felvétel
-
Nagykeszi község Árpád-kori temploma légi fotón
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 323 | 322 | 313 | 340 | 344 | 351 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,3%-a magyarnak, 0,6% németnek, 2,4% cigánynak, 0,3% lengyelnek mondta magát (2,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,3%, református 3,9%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 11,3% (8,4% nem nyilatkozott).[6]
Források
Jegyzetek
- ↑ a b Gyepükaján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)[halott link]
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Gyepükaján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Gyepükaján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)[halott link]
- ↑ Gyepükaján, nagykeszi templomrom. [2012. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 22.)
- ↑ Gyepükaján Helységnévtár