Ugrás a tartalomhoz

Gyepükaján

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2020. január 14., 04:49-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (0 forrás archiválása és 2 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0)
Gyepükaján
Gyepükaján címere
Gyepükaján címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásSümegi
Jogállásközség
PolgármesterTrejer Gabriella (független)[1]
Irányítószám8473
Körzethívószám87
Népesség
Teljes népesség351 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség34,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,11 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 02′ 37″, k. h. 17° 19′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 02′ 37″, k. h. 17° 19′ 43″
Gyepükaján (Veszprém vármegye)
Gyepükaján
Gyepükaján
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Gyepükaján weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyepükaján témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gyepükaján község Veszprém megyében, a Sümegi járásban.

Fekvése

Sümegtől északkeletre, Devecsertől délnyugatra, mindkettőtől közel azonos távolságra, 10-12 kilométerre fekvő település, a két várost összekötő 7324-es út mentén. Legközelebbi szomszédai Káptalanfa és Csabrendek.

Története

A település és környéke az itt talált sírkőmaradványokbóől következtethetően már a római korban lakott hely volt.

A mai falu területén egykor két falu is állt: Gyepü és Kajánföldje. A Gyepű védősávot, elválasztó határt jelentett, nevét 1353-ban említette először oklevél. Gyepű települést 1894-ben egyesítették a szomszédos Kajánföldjével.

Nagykeszi

A falutól 2 kilométerre állt egykor a mára már elpusztult Árpád-kori Szentkirálykeszi, melynek részei Nagykeszi és Kiskeszi néven voltak ismertek. A falut valamikor a honfoglalás környékén a Keszi katonai törzsből Géza fejedelem korában István és Koppány vezér közötti ellentétek hatására telepítették. A Keszi törzs feladata ez időszakban a meghatározott helyeken az utak, folyami átkelőhelyek biztosítása volt.

Nagykeszi nevét 1230-ban említette először oklevél. Később egy 1346-ban kelt birtokleírás is megemlítette Szent Péter apostol tiszteletére emelt egyházát. Nagykeszi a 14 - 15. században a Keszieké és a szomszédos Csabiaké volt, de részbirtokosa volt a Pápai család és a fehérvári káptalan is.

A falut 1421-ben, 1458-ban és 1474-ben már Szentkirálykeszi néven említették. De a 16. századi adóösszeírásokban is mindvégig Szentkirálykeszi néven tartották nyilván. 1531-ben Csabi Istvánnak 1 puszta, 3 adófizető és 3 szegény telke, Csabi Mihály özvegyének 3 adófizető, 2 puszta és 5 szegény telke, Hosszútóti Lászlónak 4 puszta telke volt itt. Az 1542. évi összeírás szerint pedig Csabi Farkas 2 adófizető, 2 szegény és 2 puszta telket, Csabi Péter 2 adófizető 4 szegény telket, Hosszutóti László 1 adófizető telket birtokolt itt.

1548-ban már puszta-községként szerepelt. Feltehetően a török időkben pusztult el a település. Az 1500-as évek második felében valószínűleg csak részbeni újra településére került sor, mivel 1588-ban és 1594-ben nevét újból említették, ekkor Csabi Mihálynak fél adófizető telke volt itt. Ezután neve többé nem szerepelt az összeírásokban, mára csak egykori templomának romjai maradtak fenn.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Kopecskó Dénes (független)[3]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Lovasi Attila (független)[4]
  • 2014–2019: Trejer Gabriella (független)[1]
  • 2019-től:

Nevezetességek

  • Nagykeszi egykori templomának tornya, melynek maradványai máig fennmaradtak. A templom védelmi jellegű épület volt, földszintje ablaktalan, a felsőbb emeleteket lőrés-ablakokkal látták el. Védelmi jellegére mutat az is, hogy a hajó és a torony közötti átjárás a földszinten hiányzik. A toronyba a kegyúri karzatról, az első emeletről lehet bejutni. A templom megközelítően kör alakú kerítő falának nyomai máig jól kivehetők. Átmerője 30 méter körül volt. A templom 12-13. században épülhetett és Szent Péter apostolnak szentelték.

Galéria

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
323
322
313
340
344
351
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,3%-a magyarnak, 0,6% németnek, 2,4% cigánynak, 0,3% lengyelnek mondta magát (2,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,3%, református 3,9%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 11,3% (8,4% nem nyilatkozott).[6]

Források

  • Várbarát: Gyepükaján, Nagykeszi [1]
  • Eltünt Árpád-kori falu [2]
  • Acta hungarica [3]

Jegyzetek

  1. a b Gyepükaján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)[halott link]
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Gyepükaján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  4. Gyepükaján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)[halott link]
  5. Gyepükaján, nagykeszi templomrom. [2012. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 22.)
  6. Gyepükaján Helységnévtár

Külső hivatkozások

Sablon:Veszprém megye helységei