7324-es közút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
7324-es közút
Úttípus összekötő út
Hossza21 km
Ország  Magyarország
Tartományok Veszprém megye
Az út eleje Devecser 8 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
Az út vége Sümeg 84 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg

A 7324-es számú közút egy 21 kilométeres hosszúságú, négy számjegyű országos közút Veszprém megye nyugati részén; két járási székhely, Devecser és Sümeg összekötését biztosítja az útjába eső települések feltárásával.

Nyomvonala[szerkesztés]

A 8-as főútból ágazik ki, annak 92,200-as kilométerszelvénye közelében, Devecser közigazgatási területén, a város északi szélén, déli irányban indulva. A kereszteződés ellenkező oldalán észak felé ugyanitt indul a 8402-es út, Noszlopon át Pápa felé. Kezdeti szakaszán az út rögtön keresztezi a MÁV 20-as számú Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonalának vágányait, Devecser vasútállomás keleti széle közelében, majd alig 100 méterrel a kezdőpontja után kiágazik belőle nyugat-északnyugat felé az állomásig vezető, szűk 400 méteres 73 315-ös út (települési nevén Vas utca).

A folytatásban elhalad az Esterházy-kastély parkja, majd maga a kastély mellett – itt a neve Pápai utca –, majd a kastély után egy rövid szakaszon a Kossuth Lajos utca nevet veszi fel. Kicsivel az első kilométere előtt beletorkollik kelet-északkelet felől a 7339-es út, Ajka és Kolontár felől, 12,5 kilométer megtétele után, itt a Hősök tere nevet veszi fel. Alig 100 méterrel arrébb kiágazik belőle a 7322-es út Somlóvásárhely felé, majd újabb 100 méter után a 7317-es út is, Pusztamiske és Tapolca irányába. A belvárosi szakaszán a 7324-esnek több irányváltása is van, de ezután a kereszteződés után délnyugat felé fordul és nagyjából ebben az irányban halad tovább, Sümegi utca néven. 2. kilométere előtt hagyja el Devecser utolsó házait, és a 6. kilométerénél lép ki teljesen a kisváros területéről.

Nemeshany a következő települése, melynek lakott területét kevéssel a 7. kilométere előtt éri el. Itt nyugat felé húzódik, végig Petőfi Sándor utca néven, egészen a falu nyugati széléig, ahol kiágazik belőle a 73 153-as út (ez a zsákfalunak számító Bodorfa központjába vezet, ahol kevéssel a második kilométere előtt ér véget), majd délnyugatnak fordul. Kicsivel arrébb az út már Káptalanfa területén jár: a település lakott területét a 9. kilométere táján éri el és 10,3 kilométer után lép ki onnan.

11,6 kilométer teljesítését követően éri el Gyepükaján határát, ott egy darabig a két település határvonalán halad, majd a 12. kilométertől teljesen ez utóbbi község területén fut; 12,500-as kilométerszelvénye körül éri el a központját és nem sokkal később el is hagyja a falu házait. A nyugati határszélen Hobajmajor településrész mellett húzódik, de nem sokkal ezután, a 14,600-as kilométerszelvénye körül át is lép a következő település, Csabrendek területére.

Csabrendek északi határszélén, a 14,800-as kilométerszelvénye táján kiágazik belőle északnyugat felé a 7325-ös út, amely Veszprémgalsa és Zalaszegvár érintésével a már Vas megyéhez tartozó Nemeskeresztúrig húzódik. Csabrendek lakott területét 16,4 kilométer körül éri el az út, majd 18,5 kilométer megtétele után kilép a házai közül, a 19. kilométerénél pedig már Sümeg külterületén jár. A 20,200-as kilométerszelvénye körül körforgalmú csomóponttal keresztezi a 84-es főutat, amely itt a 23,800-as kilométerszelvényénél jár, majd továbbhalad dél-délkelet felé, Rendek útja néven. Ott ér véget egy újabb körforgalomban; ez a körforgalom egyben a délnyugat felé induló, Zalaegerszegre vezető 7328-as út kezdőpontja is. Úgy tűnik, hogy korábban a 7324 egészen Sümeg déli részéig tarthatott és ott a 84-es főútba torkollott bele; ma a város központi részén ez az útvonal önkormányzati útnak minősül, a déli részen pedig a 7319-es út utolsó szakaszát képezi.

Teljes hossza, az országos közutak térképes nyilvántartását szolgáló kira.gov.hu adatbázisa szerint 21,009 kilométer.

Települések az út mentén[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

Az útvonal története bizonyosan több évszázadot ölel fel. Zala vármegye 1831. évi útkönyve szerint az utat körmendi, illetve gréci postaútnak nevezték, Devecser és Káptalanfa közötti szakasza új postaútként 1815-ben készült el, „midőn somlyóvásárhelyi és nagyvázsonyi két posták helyett Devecserben eggyététettek. E következendő helységeken megy keresztül: Hany ... Káptalanfa ... Kaján és Gyepü ... Sümeg.”[1]

Hídjai[szerkesztés]

Három jelentősebb hídja van, ezek az alábbiak:

  • a devecseri Torna-patak-híd, amely a korábban itt állt régi híd átépítésével épült meg 1960-61-ben, a 0+183 kilométerszelvényében;
  • a Káptalanfa-Nemeshany közötti Sáros-patak-híd a 8+964 kilométerszelvényében, ez 1974-ben épült meg;
  • Gyepükaján határában a Melegvíz-patak-híd a 11+192 kilométerszelvényében, ami 1796 körül épült.[2]

Források[szerkesztés]

  • kira.gov.hu, lekérdezés időpontja: 2019. augusztus 23.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ikits Tamás (szerk.): Veszprém megyei közutak története. Veszprémi Közúti Igazgatóság, 1990. ISBN 963 441 197 5
  2. Dr. Tóth Ernő (szerk.): Hidak Veszprém megyében. Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, 2008. ISBN 978-963-06-5843-0