Fehérfarkú rubinbegy
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Hím a törzsalfajból
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Calliope pectoralis (Gould, 1837) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe (a sötétzöldben a tschebaiewi alfaj költ, a világoszöldben a többi alfaj és a kéken áttelel)
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Fehérfarkú rubinbegy témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Fehérfarkú rubinbegy témájú médiaállományokat és Fehérfarkú rubinbegy témájú kategóriát. |
A fehérfarkú rubinbegy (Calliope pectoralis) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó faj.[1]
Rendszertani besorolása[szerkesztés]
2003-ban, Edward C. Dickinson brit ornitológus azt állította, hogy a Luscinia madárnem nem monofiletikus csoport, azaz nem egy közös rendszertani őstől származó élőlények összességét alkotó nemről van szó. A múlt évtizedben egy hatalmas méretű, DNS és molekuláris vizsgálatokból álló nemzetközi kutatás történt a madárrendszerezés terén. Az eredmények egy részét 2010-ben is kiadták; ebből pedig megtudtuk, hogy Dickinsonnak igaza volt. A kutatás eredményeként egyes madarakat átsoroltak, átrendszereztek.[2][3] Ez történt a Luscinia nemmel is; belőle négy fajt áthelyeztek a Larvivora és másik négyet a Calliope madárnembe; ez utóbbiba tartozik a szóban forgó énekesmadár is.[4][5]
Előfordulása[szerkesztés]
A fehérfarkú rubinbegy vonulómadárfaj, mely a nyarat, azaz a költési időszakot északabbra és a hegyvidékeken, míg a telet délebbre és az alföldeken tölti. Az előfordulási területe Közép-Ázsiában és az Indiai szubkontinensen van. A következő országokban lelhető fel: Afganisztán, Banglades, Bhután, India, Kazahsztán, Mianmar, Nepál, Oroszország, Pakisztán, Tádzsikisztán, Thaiföld, Türkmenisztán és Üzbegisztán. Az indiai Goa államig eljutó példányokat, gyakran összetévesztik a rubinbeggyel (Calliope calliope).[6][7]
Alfajai[szerkesztés]
- Calliope pectoralis bailloni (Severtzov, 1873) – a faj elterjedésének északi és nyugati területeit foglalja el
- Calliope pectoralis confusa (Hartert, 1910) – Szikkimtől Asszámig található meg; a hím háti tollazata sötétebb
- Calliope pectoralis pectoralis (Gould, 1837) – a Himalája nyugati és középső hegységein, valamint Indiában él
A Tibeti-fennsíkon költő, és Nepálban, valamint Asszámban áttelelő tibeti rubinbegyet (Calliope tschebaiewi) (Prjevalsky, 1876), melyet korábban a fehérfarkú rubinbegy alfajának véltek Calliope pectoralis tschebaiewi név alatt, manapság önálló fajként tartanak számon.[8][9]
Megjelenése[szerkesztés]
A hím tollazata felül szürkésbarna. Szemei fölött fehér sávok húzódnak. A szárnyai barnásak, a farktollai pedig feketék; a farktollak tövei és végei fehérek. A torok oldalai és a begye szintén feketék. A pofáján a foltok és a torka skarlátvörösek. A begy fekete tollai szürkén szegélyezettek.[10] A testoldalai és a hasi része fehérek. A tojó halvány barnásszürke. A szem fölötti sávozása nem szembetűnő, és a háti része füstös árnyalatú. A toroktájéka fehéres; a keleti állományoknál a csőrtől fehéres bajuszszerű fehér csíkozás fut alá.[8][10][11][12][13][14]
Életmódja[szerkesztés]
A nyíltabb erdőket és bozótosokat választja élőhelyéül.[11] Habár félénk madár, a felnőtt fehérfarkú rubinbegy megfigyelhető az ágakon ülve. Általában magányosan vagy párban él. Rovarokkal, főleg kisebb bogarakkal és hangyákkal táplálkozik. A Tien-san hegységben 2500-2700 méteres tengerszint fölötti magasságokban lévő borókásokban (Juniperus) is fellelhető.[11][15]
Szaporodása[szerkesztés]
A fehérfarkú rubinbegy költési időszaka nyáron van. A fészkét egy sűrű bokorba vagy bokor alá készíti. A fészek nagy és gömb alakú, melynek oldalán van a nyílása; a fészeknyílás néha fent is lehet. A fészket főleg a tojó építi. A fészekaljban általában 4-6 tojás található. A tojás zöldeskék, rozsdás pontokkal, melyek gyűrűt alkotnak a vastagabb része körül. A költést főleg a tojó végzi, azonban az etetésben mindkét szülő részt vesz. A fiókák táplálékát a szőrös hernyók alkotják. A kotlás 14 napig tart. A fiatal madarak 16 naposan válnak röpképessé.[16]
Amikor észreveszi, hogy kakukk (Cuculus canorus) tojt a fészkébe, a fehérfarkú rubinbegy elhagyja fészkét és tojásait. A tojások és fiókák legfőbb természetes ellenségei a nyusztok és a hermelin (Mustela erminea).[15]
Képek[szerkesztés]
-
C. p. bailloni -
C. p. pectoralis -
A tojásai
_-_Turdidae_-_bird_skin_specimen.jpeg)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ BirdLife International: 'Luscinia pectoralis'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
- ↑ The Howard and Moore Complete Checklist of the Birds of the World, 3rd, Christopher Helm (2003). ISBN 978-0-7136-6536-9
- ↑ (2010) „Multi-locus phylogenetic analysis of Old World chats and flycatchers reveals extensive paraphyly at family, subfamily and genus level (Aves: Muscicapidae)”. Molecular Phylogenetics and Evolution 57 (1), 380-392. o. DOI:10.1016/j.ympev.2010.07.008.
- ↑ Chats, Old World flycatchers. World Bird List Version 6.2. International Ornithologists' Union, 2016. (Hozzáférés: 2016. május 20.)
- ↑ The Howard & Moore Complete Checklist of the Birds of the World. Volume 2, Passerines, 4th, Aves Press (2014). ISBN 978-0-9568611-2-2
- ↑ Prasad, Anand (2006). „Himalayan (White-tailed) Rubythroat Luscinia pectoralis at Londa, Karnataka, a deletion”. Indian Birds 2 (1), 12. o. [2012. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 30.)
- ↑ Oates, Eugene W.. Fauna of British India. Birds. Volume 2. Taylor and Francis, 103–104. o. (1890)
- ↑ a b Baker, ECS. Fauna of British India. Birds. Volume 2, 2, Taylor and Francis, 92–95. o. (1924)
- ↑ A guide to the birds of Nepal, 2, Christopher Helm, 239. o. (1985)
- ↑ a b Handbook of the Birds of India and Pakistan, 2, Oxford University Press, 225–229. o. (1997)
- ↑ a b c Birds of South Asia. Volume 2. Smithsonian Institution and Lynx Edicions, 391–392. o. (2005)
- ↑ Check-list of Birds of the World. Volume 10. Museum of Comparative Zoology, 44–45. o. (1964)
- ↑ Hartert, E. Die Vogel der palaearktischen Fauna. Band 1. Verlag von R. Friedlaender und Sohn, 739–740. o. (1910)
- ↑ Prjevalsky, N.szerk.: Rowley, George Dawson: The birds of Mongolia, the Tangut Country and the Solitudes of Northern Tibet, Ornithological Miscellany. Volume. Trubner and Co., 138–204. o. (1877)
- ↑ a b (1970) „Breeding biology of the Himalayan Rubythroat, Erithacus pectoralis (Gould) in the Tien Shan”. Journal of the Bombay Natural History Society 67 (1), 14–25. o.
- ↑ (2001) „Evolution of life histories along elevation gradients: Trade-off between parental care and fecundity”. Ecology 82 (10), 2948–2960. o. [2018. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:[2948:EOLHAE2.0.CO;2 10.1890/0012-9658(2001)082[2948:EOLHAE]2.0.CO;2]. (Hozzáférés: 2016. október 3.)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a White-tailed rubythroat című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk[szerkesztés]
- Images and videos on the Internet Bird Collection
- Birds of Kazakhstan
- Icones avium 1: pl.4, text
