Fehérfarkú rubinbegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fehérfarkú rubinbegy
Hím a törzsalfajból
Hím a törzsalfajból
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Australaves
Csoport: Eufalconimorphae
Csoport: Psittacopasserae
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Alrendág: Passerida
Öregcsalád: Muscicapoidea
Család: Légykapófélék (Muscicapidae)
Alcsalád: Saxicolinae
Nem: Calliope
Gould, 1836
Faj: C. pectoralis
Tudományos név
Calliope pectoralis
(Gould, 1837)
Szinonimák
  • Luscinia pectoralis Gould, 1837
Elterjedés
Elterjedési területe (a sötétzöldben a tschebaiewi alfaj költ, a világoszöldben a többi alfaj és a kéken áttelel)
Elterjedési területe (a sötétzöldben a tschebaiewi alfaj költ, a világoszöldben a többi alfaj és a kéken áttelel)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fehérfarkú rubinbegy témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fehérfarkú rubinbegy témájú médiaállományokat és Fehérfarkú rubinbegy témájú kategóriát.

A fehérfarkú rubinbegy (Calliope pectoralis) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó faj.[1]

Rendszertani besorolása[szerkesztés]

2003-ban, Edward C. Dickinson brit ornitológus azt állította, hogy a Luscinia madárnem nem monofiletikus csoport, azaz nem egy közös rendszertani őstől származó élőlények összességét alkotó nemről van szó. A múlt évtizedben egy hatalmas méretű, DNS és molekuláris vizsgálatokból álló nemzetközi kutatás történt a madárrendszerezés terén. Az eredmények egy részét 2010-ben is kiadták; ebből pedig megtudtuk, hogy Dickinsonnak igaza volt. A kutatás eredményeként egyes madarakat átsoroltak, átrendszereztek.[2][3] Ez történt a Luscinia nemmel is; belőle négy fajt áthelyeztek a Larvivora és másik négyet a Calliope madárnembe; ez utóbbiba tartozik a szóban forgó énekesmadár is.[4][5]

Előfordulása[szerkesztés]

A fehérfarkú rubinbegy vonulómadárfaj, mely a nyarat, azaz a költési időszakot északabbra és a hegyvidékeken, míg a telet délebbre és az alföldeken tölti. Az előfordulási területe Közép-Ázsiában és az Indiai szubkontinensen van. A következő országokban lelhető fel: Afganisztán, Banglades, Bhután, India, Kazahsztán, Mianmar, Nepál, Oroszország, Pakisztán, Tádzsikisztán, Thaiföld, Türkmenisztán és Üzbegisztán. Az indiai Goa államig eljutó példányokat, gyakran összetévesztik a rubinbeggyel (Calliope calliope).[6][7]

Alfajai[szerkesztés]

  • Calliope pectoralis bailloni (Severtzov, 1873) – a faj elterjedésének északi és nyugati területeit foglalja el
  • Calliope pectoralis confusa (Hartert, 1910) – Szikkimtől Asszámig található meg; a hím háti tollazata sötétebb
  • Calliope pectoralis pectoralis (Gould, 1837) – a Himalája nyugati és középső hegységein, valamint Indiában él

A Tibeti-fennsíkon költő, és Nepálban, valamint Asszámban áttelelő tibeti rubinbegyet (Calliope tschebaiewi) (Prjevalsky, 1876), melyet korábban a fehérfarkú rubinbegy alfajának véltek Calliope pectoralis tschebaiewi név alatt, manapság önálló fajként tartanak számon.[8][9]

Megjelenése[szerkesztés]

A hím tollazata felül szürkésbarna. Szemei fölött fehér sávok húzódnak. A szárnyai barnásak, a farktollai pedig feketék; a farktollak tövei és végei fehérek. A torok oldalai és a begye szintén feketék. A pofáján a foltok és a torka skarlátvörösek. A begy fekete tollai szürkén szegélyezettek.[10] A testoldalai és a hasi része fehérek. A tojó halvány barnásszürke. A szem fölötti sávozása nem szembetűnő, és a háti része füstös árnyalatú. A toroktájéka fehéres; a keleti állományoknál a csőrtől fehéres bajuszszerű fehér csíkozás fut alá.[8][10][11][12][13][14]

Életmódja[szerkesztés]

A nyíltabb erdőket és bozótosokat választja élőhelyéül.[11] Habár félénk madár, a felnőtt fehérfarkú rubinbegy megfigyelhető az ágakon ülve. Általában magányosan vagy párban él. Rovarokkal, főleg kisebb bogarakkal és hangyákkal táplálkozik. A Tien-san hegységben 2500-2700 méteres tengerszint fölötti magasságokban lévő borókásokban (Juniperus) is fellelhető.[11][15]

Szaporodása[szerkesztés]

A fehérfarkú rubinbegy költési időszaka nyáron van. A fészkét egy sűrű bokorba vagy bokor alá készíti. A fészek nagy és gömb alakú, melynek oldalán van a nyílása; a fészeknyílás néha fent is lehet. A fészket főleg a tojó építi. A fészekaljban általában 4-6 tojás található. A tojás zöldeskék, rozsdás pontokkal, melyek gyűrűt alkotnak a vastagabb része körül. A költést főleg a tojó végzi, azonban az etetésben mindkét szülő részt vesz. A fiókák táplálékát a szőrös hernyók alkotják. A kotlás 14 napig tart. A fiatal madarak 16 naposan válnak röpképessé.[16]

Amikor észreveszi, hogy kakukk (Cuculus canorus) tojt a fészkébe, a fehérfarkú rubinbegy elhagyja fészkét és tojásait. A tojások és fiókák legfőbb természetes ellenségei a nyusztok és a hermelin (Mustela erminea).[15]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. BirdLife International: 'Luscinia pectoralis'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
  2. The Howard and Moore Complete Checklist of the Birds of the World, 3rd, Christopher Helm (2003). ISBN 978-0-7136-6536-9 
  3. (2010) „Multi-locus phylogenetic analysis of Old World chats and flycatchers reveals extensive paraphyly at family, subfamily and genus level (Aves: Muscicapidae)”. Molecular Phylogenetics and Evolution 57 (1), 380-392. o. DOI:10.1016/j.ympev.2010.07.008.  
  4. Chats, Old World flycatchers. World Bird List Version 6.2. International Ornithologists' Union, 2016. (Hozzáférés: 2016. május 20.)
  5. The Howard & Moore Complete Checklist of the Birds of the World. Volume 2, Passerines, 4th, Aves Press (2014). ISBN 978-0-9568611-2-2 
  6. Prasad, Anand (2006). „Himalayan (White-tailed) Rubythroat Luscinia pectoralis at Londa, Karnataka, a deletion”. Indian Birds 2 (1), 12. o. [2012. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 30.)  
  7. Oates, Eugene W.. Fauna of British India. Birds. Volume 2. Taylor and Francis, 103–104. o. (1890) 
  8. a b Baker, ECS. Fauna of British India. Birds. Volume 2, 2, Taylor and Francis, 92–95. o. (1924) 
  9. A guide to the birds of Nepal, 2, Christopher Helm, 239. o. (1985) 
  10. a b Handbook of the Birds of India and Pakistan, 2, Oxford University Press, 225–229. o. (1997) 
  11. a b c Birds of South Asia. Volume 2. Smithsonian Institution and Lynx Edicions, 391–392. o. (2005) 
  12. Check-list of Birds of the World. Volume 10. Museum of Comparative Zoology, 44–45. o. (1964) 
  13. Hartert, E. Die Vogel der palaearktischen Fauna. Band 1. Verlag von R. Friedlaender und Sohn, 739–740. o. (1910) 
  14. Prjevalsky, N.szerk.: Rowley, George Dawson: The birds of Mongolia, the Tangut Country and the Solitudes of Northern Tibet, Ornithological Miscellany. Volume. Trubner and Co., 138–204. o. (1877) 
  15. a b (1970) „Breeding biology of the Himalayan Rubythroat, Erithacus pectoralis (Gould) in the Tien Shan”. Journal of the Bombay Natural History Society 67 (1), 14–25. o.  
  16. (2001) „Evolution of life histories along elevation gradients: Trade-off between parental care and fecundity”. Ecology 82 (10), 2948–2960. o. [2018. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:[2948:EOLHAE2.0.CO;2 10.1890/0012-9658(2001)082[2948:EOLHAE]2.0.CO;2]. (Hozzáférés: 2016. október 3.)  

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a White-tailed rubythroat című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]