Luscinia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Luscinia
Evolúciós időszak: Késő miocén? - jelen
Kékbegy (Luscinia svecica)
Kékbegy (Luscinia svecica)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Australaves
Csoport: Eufalconimorphae
Csoport: Psittacopasserae
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Alrendág: Passerida
Öregcsalád: Muscicapoidea
Család: Légykapófélék (Muscicapidae)
Alcsalád: Saxicolinae
Nem: Luscinia
T. Forster, 1817
Szinonimák
  • Hodgsonius Bonaparte, 1850
  • Calliope Gould, 1836
  • Cyanosylvia Brehm, 1828
  • Larvivora Hodgson, 1837
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Luscinia témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Luscinia témájú médiaállományokat és Luscinia témájú kategóriát.

A Luscinia a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó nem.

Korábbi rendszertani besorolások a rigófélék (Turdidae) családjába sorolták az ide tartozó fajokat, azonban minden hasonlóság a két madárcsoport fajai között, kizárólag a konvergens evolúció folyamatának köszönhető, melynek során egymáshoz nem kapcsolódó fejlődési vonalakon hasonló biológiai jellegzetességek alakulnak ki.

Nevük és rendszertani besorolásuk[szerkesztés]

A Luscinia megnevezést, már Kr. u. 70-es években, Idősebb Plinius is használta, amikor megírta a „Naturalis Historia” című művét. Idősebb Plinius ezt a megnevezést a fülemülékre és minden ezekhez hasonló madárra felhasználta.[1] 1817-ben, Thomas Ignatius Maria Forster angol természettudós, amikor megalkotta eme madarak csoportját, szintén a Luscinia-t használta fel. Annak idején típusfajnak a fülemülét (Luscinia megarhynchos) tette; a nembe pedig jóval több faj tartozott.[2][3]

Az idők során az ornitológusok sokat vitatkoztak azon, hogy a Luscinia nembe hány faj is tartozik valójában, sőt az Erithacus-fajok idetartoznak-e vagy sem. Egy alkalommal az összes Luscinia-fajt az Erithacusba sorolták át. 2010-ben és az azelőtti évtizedben, egy nagyméretű DNS és molekuláris vizsgálatokból álló nemzetközi kutatás történt; ennek egyik következménye az volt, hogy a Luscinia és az Erithacus nemekből kivontak egy fajokat, létrehozva a Larvivora (az Erithacus monotipikussá vált) és a Calliope madárnemeket. Az eredeti fajlistából, csak három madárfaj maradott meg; ezekhez hozzácsatolták a korábban monotipikus Hodgsonius nembéli rövidszárnyú rozsdafarkút.[4][5] A mai négy élő faj mellett, a Luscinia nembe fosszilis fajok is vannak.

Rendszerezés[szerkesztés]

A nembe az alábbi 4 élő faj tartozik:[4]

Fosszilis fajok[szerkesztés]

A Magyarországon lévő Polgárdi nevű városban nagyobb méretű Lusciniaszerű fosszíliára bukkantak. A kormeghatározás után, tudjuk, hogy a miocén kori messinai korszak környékén élhetett a madár, azaz 12-7,3 millió évvel ezelőtt. A késő pliocénből, azaz 3 millió éves kövület, melyet a Lengyelországban levő Rębielice Królewskie nevű faluban találtak meg, talán a kékbegy őse. Egy 2 millió éves, az ausztriai Bad Deutsch-Altenburg községben felfedezett Sylvia-fajnak vélt madár, talán inkább a Lusciniák közé tartozik. Mivel nemrég halt ki, az is meglehet, hogy az egyik mai fajnak az egyenes őse.

Az alábbi lista a pontosan azonosított fosszilis fajokat foglalja magába:[6]

  • Luscinia denesi (késő miocén; a magyarországi Polgárdi)[7]
  • Luscinia pliocaenica (pliocén; a magyarországi Beremend)[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Lewis & Short (1879), Glare (1968-1982)
  2. Check-list of Birds of the World. Volume 10. Museum of Comparative Zoology, 32. o. (1964) 
  3. Forster, T.. A synoptical catalogue of British birds; intended to identify the species mentioned by different names in several catalogues already extant. Forming a book of reference to Observations on British ornithology. Nichols, son, and Bentley, 14. o. (1817) 
  4. a b Chats, Old World flycatchers. World Bird List Version 6.2. International Ornithologists' Union, 2016. (Hozzáférés: 2016. május 20.)
  5. (2010) „Multi-locus phylogenetic analysis of Old World chats and flycatchers reveals extensive paraphyly at family, subfamily and genus level (Aves: Muscicapidae)”. Molecular Phylogenetics and Evolution 57 (1), 380-392. o. DOI:10.1016/j.ympev.2010.07.008.  
  6. Hír et al. (2001), Mlíkovský (2002)
  7. a b Kessler, E. 2013. Neogene songbirds (Aves, Passeriformes) from Hungary. – Hantkeniana, Budapest, 2013, 8: 37-149.

Források[szerkesztés]

  • Observations of the Natural History of Swallows; with a collateral statement of facts relative to their migration, and to their brumal torpidity: and a table of reference to authors... To which is added a general catalogue of British birds... p. 14
  • IOC
  • Glare, P. G. W. (ed.) (1968–1982): Oxford Latin Dictionary (1st ed.). Oxford University Press, Oxford. ISBN 0-19-864224-5
  • Grimmett, Richard; Inskipp, Carol, Inskipp, Tim & Byers, Clive (1999): Birds of India, Pakistan, Nepal, Bangladesh, Bhutan, Sri Lanka, and the Maldives. Princeton University Press, Princeton, N.J. ISBN 0-691-04910-6
  • Hír, János; Kókay, József; Venczel, Márton; Gál, Erika & Kessler, Eugén (2001): Előzetes beszámoló a felsőtárkányi "Güdör-kert" n. őslénytani lelőhelykomplex újravizsgálatáról [A preliminary report on the revised investigation of the paleontological locality-complex "Güdör-kert" at Felsőtárkány, Northern Hungary)] Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 25: 41–64 [Hungarian with English abstract]. PDF fulltext
  • Jønsson, Knud A. & Fjeldså, Jon (2006): A phylogenetic supertree of oscine passerine birds (Aves: Passeri). Zoologica Scripta 35(2): 149–186. doi:10.1111/j.1463-6409.2006.00221.x
  • Lewis, Charlton T. & Short, Charles (eds.) (1879): A Latin Dictionary (1st ed.). Oxford University Press, Oxford.
  • Mlíkovský, Jirí (2002): Cenozoic Birds of the World (Part 1: Europe). Ninox Press, Prague. PDF fulltext
  • Seki, Shin-Ichi (2006): The origin of the East Asian Erithacus robin, Erithacus komadori, inferred from cytochrome b sequence data. Molecular Phylogenetics and Evolution 39(3): 899–905. doi:10.1016/j.ympev.2006.01.028 PMID 16529957
  • Svensson, Lars; Zetterström, Dan; Mullarney, Killian & Grant, Peter J. (1999): Collins Bird Guide. Harper & Collins, London. ISBN 0-00-219728-6
  • Zipcodezoo rendszerbesorolása szerint légykapófélék családja
  • ITIS rendszerbesorolása szerint rigófélék családja

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Luscinia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.