Rubinbegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Rubinbegy
Hím rubinbegy
Hím rubinbegy
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Australaves
Csoport: Eufalconimorphae
Csoport: Psittacopasserae
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Alrendág: Passerida
Öregcsalád: Muscicapoidea
Család: Légykapófélék (Muscicapidae)
Alcsalád: Saxicolinae
Nem: Calliope
Gould, 1836
Faj: C. calliope
Tudományos név
Calliope calliope
(Pallas, 1776)
Szinonimák
  • Motacilla calliope (protonym)
  • Luscinia calliope Pallas, 1776
  • Calliope lathamii Gould, 1836
Elterjedés
Elterjedési területe (a zöldben költ és a kéken áttelel)
Elterjedési területe (a zöldben költ és a kéken áttelel)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Rubinbegy témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Rubinbegy témájú médiaállományokat és Rubinbegy témájú kategóriát.

A rubinbegy vagy kalliope (Calliope calliope) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszertani besorolása[szerkesztés]

2003-ban, Edward C. Dickinson brit ornitológus azt állította, hogy a Luscinia madárnem nem monofiletikus csoport, azaz nem egy közös rendszertani őstől származó élőlények összességét alkotó nemről van szó. A múltévtizedben egy hatalmas méretű, DNS és molekuláris vizsgálatokból álló nemzetközi kutatás történt a madárrendszerezés terén. Az eredmények egy részét 2010-ben is kiadták; ebből pedig megtudtuk, hogy Dickinsonnak igaza volt. A kutatás eredményeként egyes madarakat átsoroltak, átrendszereztek.[3][4] Ez történt a Luscinia nemmel is; belőle négy fajt áthelyeztek a Larvivora és másik négyet a Calliope madárnembe; ez utóbbiba tartozik a rubinbegy is, melyet a mostani jól meghatározott kládban - melyben egyetlen közös őstől való valamennyi leszármazottja tartozik - típusfajnak neveztek ki.[5][6]

Előfordulása[szerkesztés]

A rubinbegy vonulómadárfaj, mely a nyarat, azaz a költési időszakot Szibéria fenyveseiben tölti. Télire lehúzódik Indiába, Thaiföldre és Indonéziába.[7] Nyugat-Európában igen ritka vendég, az Egyesült Királyságba csak néhányszor jutott el. Az Aleut-szigetekre is nagyon ritkán jut el, de amikor mégis ide repül, főleg az Attu-szigetet választja.[8]

Alfajai[szerkesztés]

  • Calliope calliope beicki
  • Calliope calliope calliope
  • Calliope calliope camtschatkensis

Megjelenése[szerkesztés]

Valamivel nagyobb, mint a vörösbegy (Erithacus rubecula). A háti része barna színű; a farktollaiban fekete, míg testoldalain vörös foltok láthatók. A szemei és a csőre között fekete sáv van, ezt felül is és alul is fehér sávok veszik közre. A hím torka élénk vörös, ezt előbb egy vékony fekete, utána pedig egy vastagabb fehér sáv szegélyezi. A tojónál hiányzanak ezek a színes tollak. A hím éneke hasonlít a kerti poszátáéhoz (Sylvia borin), azonban erősebb és érdesebb annál.

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. (2012) „Luscinia calliope”. IUCN Red List of Threatened Species 2012, e.T22709701A39749592. o, Kiadó: IUCN. DOI:10.2305/IUCN.UK.2012-1.RLTS.T22709701A39749592.en. (Hozzáférés ideje: 2016. augusztus 27.)  
  2. Boonsong Lekagul, Philip D. Round, Mongkol Wongkalisn, Kamol Komolphalin, Ben King: A Guide to the Birds of Thailand. (angolul) Illusztrálta Mongkhon Wongkālasin, Kamol Komolphalin. (hely nélkül): Saha Karn Bhaet Company. 1991. ISBN 9748567362  
  3. The Howard and Moore Complete Checklist of the Birds of the World, 3rd, Christopher Helm (2003). ISBN 978-0-7136-6536-9 
  4. (2010) „Multi-locus phylogenetic analysis of Old World chats and flycatchers reveals extensive paraphyly at family, subfamily and genus level (Aves: Muscicapidae)”. Molecular Phylogenetics and Evolution 57 (1), 380-392. o. DOI:10.1016/j.ympev.2010.07.008.  
  5. Chats, Old World flycatchers. World Bird List Version 6.2. International Ornithologists' Union, 2016. (Hozzáférés: 2016. május 20.)
  6. The Howard & Moore Complete Checklist of the Birds of the World. Volume 2, Passerines, 4th, Aves Press (2014). ISBN 978-0-9568611-2-2 
  7. Urs N. Glutz von Blotzheim, K. M. Bauer. Handbuch der Vögel Mitteleuropas (1988). ISBN 3-923527-00-4 
  8. The British List. British Ornithologists' Union. (Hozzáférés: 2010. szeptember 24.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Siberian rubythroat című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]