Európai Filmdíjak 1991

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
4. Európai Filmdíj-gála
A Babelsberg Stúdió bejárata
A Babelsberg Stúdió bejárata
Gála
HelyszínBabelsberg, Potsdam
 Németország
Dátum1991. december 1.
HázigazdaDésirée Nosbusch
Johannes Willms
Időtartam3 óra
Előző gála
Következő gála
3. Európai Filmdíj-gála
5. Európai Filmdíj-gála
Hivatalos weboldal
http://www.europeanfilmawards.eu/

A 4. Európai Filmdíj-átadó ünnepséget (4th European Film Awards) ~ a díj akkori neve után Felix-gálát1991. december 1-jén tartották meg a potsdami Babelsberg Stúdióban. A gálán a tagországok által nevezett, az év folyamán hivatalosan bemutatott alkotások közül az Európai Filmakadémia zsűrije által legjobbnak tartott filmeket, illetve alkotóikat részesítették elismerésben.[1][2] Az est két házigazdája Désirée Nosbusch luxemburgi színésznő és Johannes Willms német történész, publicista volt.[3]

1991-ben az európai filmdíjakra 24 ország nevezte alkotásait. Magyarország játékfilm kategóriában Rózsa János Félálom, míg dokumentumfilm kategóriában Forgács Péter Privát Magyarország című alkotását nevezte.[4] A nevezett filmek közül a Hanna Schygulla által elnökölt zsűri választotta ki a jelölteket. A legtöbb, három-három jelölést kapott a francia Jacques Doillon filmdrámája, A kis bűnöző, a német Volker Schlöndorff Max Frisch regényéből adaptált filmdrámája, a Homo Faber, valamint az elsőfilmes belga rendező, Jaco van Dormael Toto a hős című vígjátéka. Magyar alkotás nem szerepelt a díjra jelöltek között.[5]

Az év legjobb európai filmje egy angol dráma, Ken Loach Lim-lomja lett. A díjkiosztó abszolút nyertese a Toto a hős: 3 jelöléséből kettőt (legjobb újoncfilm, legjobb színész) nyert el, továbbá Jaco van Dormael vehette át a legjobb forgatókönyvírónak, a film képi világát megteremtő Walter van den Ende pedig a legjobb operatőrnek járó Felixet.[3][6]

Az Európai Filmtársaság (EFT) életműdíját „a hetedik művészet mitikus figurájának”, „a filmes megtévesztés zsenijének”, a francia-magyar Trauner Sándor díszlettervezőnek ítélték oda. A művész érdemeit Horst Buchholz német színész méltatta, felemlegetve Billy Wilder 1961-es Egy, kettő, három című vígjátékának forgatását, amelyhez Trauner felépítette a Brandenburgi kapu mását. A díjat a legendás francia filmrendező, Marcel Carné adta át az agyi érkatasztrófa miatt távol maradni kényszerült Trauner feleségének, az állva tapsoló közönség hangos ovációja mellett.[3][7]

A zsűri tagjai[szerkesztés]

Díjazottak és jelöltek[szerkesztés]

„Díjazott” – szürkéskék háttérrel
„Jelölt” – világos szürke háttérrel

Az év legjobb európai filmje[szerkesztés]

Magyar címe Eredeti címe Rendező Ország
Lim-lom Riff-Raff Ken Loach Egyesült Királyság
A kis bűnöző Le petit criminel Jacques Doillon Franciaország
Homo Faber Volker Schlöndorff Németország

Az év legjobb európai újoncfilmje[szerkesztés]

Magyar címe Eredeti címe Rendező Ország
Toto, a hős Toto le Héros Jaco van Dormael Belgium Franciaország Németország
Delicatessen Marc Caro, Jean-Pierre Jeunet Franciaország
A kemény mag Ultrà Ricky Tognazzi Olaszország

Az év legjobb európai dokumentumfilmje[szerkesztés]

Magyar címe Eredeti címe Rendező Ország
   ––– Uslyszcie mój krzyk Maciej Janusz Drygas Lengyelország

Az év legjobb európai színésznője[szerkesztés]

Nyertesek és jelöltek Magyar címe Eredeti címe
Franciaország Clotilde Courau A kis bűnöző Le petit criminel
Franciaország Julie Delpy Homo Faber
Izland Sigríður Hagalín A természet gyermekei Börn náttúrunnar

Az év legjobb európai színésze[szerkesztés]

Nyertesek és jelöltek Magyar címe Eredeti címe
Franciaország Michel Bouquet Toto, a hős Toto le héros
Olaszország Claudio Amendola A kemény mag Ultrà
Franciaország Richard Anconina A kis bűnöző Le petit criminel

Az év legjobb európai forgatókönyvírója[szerkesztés]

Nyertesek és jelöltek Magyar címe Eredeti címe
Szovjetunió Jaco van Dormael Toto, a hős Toto le héros

Az év legjobb európai operatőre[szerkesztés]

Nyertesek és jelöltek Magyar címe Eredeti címe
Belgium Walter van den Ende Toto, a hős Toto le héros
Több jelölt nem volt.

Az év legjobb európai vágója[szerkesztés]

Nyertesek és jelöltek Magyar címe Eredeti címe
Olaszország Carla Simoncelli A kemény mag Ultrà

Az év legjobb európai látványtervezője[szerkesztés]

Nyertesek és jelöltek Magyar címe Eredeti címe
Jugoszlávia Miljen Kreka Kljakovic (díszlet és jelmez)
Olaszország Valérie Pozzo di Borgo (jelmez)
Delicatessen

Az év legjobb európai zeneszerzője[szerkesztés]

Nyertesek és jelöltek Magyar címe Eredeti címe
Izland Hilmar Örn Hilmarsson A természet gyermekei Börn náttúrunnar

EFT életműdíja[szerkesztés]

Díjazott Foglalkozás Ország
Trauner Sándor látványtervező Franciaország
Magyarország

Az év legjobb európai mellékszereplő színésznője[szerkesztés]

Nyertesek és jelöltek Magyar címe Eredeti címe
Jugoszlávia Marta Keler Virdzina Virdžina
Németország Barbara Sukowa Homo Faber
Belgium Sandrine Blancke Toto, a hős Toto le héros

Az év legjobb európai mellékszereplő színésze[szerkesztés]

Nyertesek és jelöltek Magyar címe Eredeti címe
Olaszország Ricky Memphis A kemény mag Ultrà
Lengyelország Zbigniew Zamachowski Menekülés a Szabadság moziból Ucieczka z kina 'Wolnosc'
Egyesült Királyság Ricky Tomlinson Lim-lom Riff-Raff

Az EFT érdemdíja[szerkesztés]

Díjazott Foglalkozás Magyar cím Eredeti cím
Franciaország Rendezők Kéthete, a cannes-i fesztivál párhuzamos, alternatív rendezvénye

A dokumentumfilmes zsűri külön dicsérete[szerkesztés]

Díjazott Foglalkozás Magyar cím Eredeti cím
Franciaország Mireille Dumas filmrendező    ––– Crimes et passions – la cicatrice
Németország Jürgen Böttcher filmrendező A fal Die Mauer

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az EFA szabályzata szerint „európai filmalkotásnak” az számít, amelyik megfelel az Európai Filmkoprodukciós Egyezményt (European Convention on Cinematographic Co-production) II. függelékébe foglalt, az alkotói, előadói, valamint műszaki és szakértői csoportok tagjainak összetételére vonatkozó feltételeknek és a rendező európai születésű vagy európai állampolgár.
  2. Európai” alatt az Európai Filmakadémia a földrész földrajzi értelemben vett államainak összességét érti, függetlenül attól, hogy az Európai Unió tagjai vagy sem, kiegészítve Izraellel és Palesztinával.
  3. a b c Európai Filmdíj-átadó ünnepség 1991
  4. Magyar filmek külföldi szereplése – Fesztiválok. In Filmévkönyv 1992: A magyar film egy éve. Budapest: Magyar Filmintézet. 1992. 265. o. arch Hozzáférés: 2021. január 9. PDF (49,5 MB) ISSN 0230-2047  
  5. Európai Filmdíjak 1991 – jelölések
  6. Európai Filmdíjak 1991 – díjak
  7. Az 1991-es díjátadó (videó).

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]