Diego de Leo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Diego de Leo
Személyes adatok
Teljes név Diego de Leo
Születési dátum 1921. december 5.
Születési helyZenson di Piave, Olaszország
Halálozási dátum 2015. január 31. (93 évesen)
Halálozási helyMarostica, Olaszország
Magasság185 cm
Beszélt nyelvek portugál
Egyéb foglalkozás testnevelő és nyelvtanár
Nemzeti játékvezetés
ÉvekBajnokságStátusz
19481971I. Ligajátékvezető
Nemzetközi játékvezetés
ÉvekKonföderációStátusz
19591971FIFA-tagjátékvezető

Diego de Leo (Zenson di Piave, 1921. december 5.Marostica, 2015. január 31.[1]) mexikói és olasz nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Teljes neve Diego Pedro Luis Carpani De Leo. Polgári foglalkozása testnevelő és olasz nyelvtanár.

Pályafutása[szerkesztés]

Labdarúgóként[szerkesztés]

Gyermekéveiben mindenféle sportot űzött - atletizált, evezett, bokszolt, síelt -, a labdarúgást kedvelte a legjobban, ahol a kapus posztján szerepelt. 1949-ben - mint szaktanácsadó -, előnyös anyagiakat biztosító szerződést kapott a Dymajor nevű kolumbiai futballcsapatnál.

Nemzeti játékvezetés[szerkesztés]

A játékvezetői vizsgát 1945-ben Olaszországban, Velencében tette le. A küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói tevékenységet is végzett. 1948-ban kivándorolt Argentínába, ahol egy évig profi játékvezetőként működött. 1951-ben visszatért hazájába, ahol négy éven keresztül működött az "A" Ligában. Újra Dél-Amerika következett, 1954-ben előbb Brazíliában, majd 1955-ben a perui Limában kapott szerződést, mint profi játékvezető, és egyben az ottani futballszövetség játékvezető-képző főiskolájának vezetője lett. 1959-ben a chilei futballszövetség szerződtette profi játékvezetőnek, és az ottani Testnevelési Főiskola futballbíróképző tagozatának előbb tanára, később igazgatója lett. 1962-óta él Mexikóban, ahová szintén profi játékvezetőnek szerződtették, mellette hivatásszerűen a játékvezetők képzésével foglalkozott. Nevéhez fűződik az egész világon, a maga nemében egyedül álló profi futball játékvezetőképző kollégiumának vezetése. Több mint 1500 mérkőzésen működött közre. A nemzeti játékvezetéstől 1971-ben vonult vissza.

Mottója: Nincs messze az az idő, amikor ezt az elismert hivatást, amit egyébként a labdarúgás fokozatos fejlődése is megkövetel, az egész világ magáévá teszi.[forrás?]

Nemzetközi játékvezetés[szerkesztés]

1964-től folyamatos résztvevője a CONCACAF és a CONMEBOL bajnokságoknak. A Mexikói labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1965-től tartotta nyilván bírói keretében. A FIFA JB központi nyelvei közül a spanyolt és a franciát beszélte. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. Az első nemzetek közötti szereplése Guatemalában a SalvadorHolland Antillák ifjúsági mérkőzés volt. 1970-ben a Brazil labdarúgó-szövetség jubileuma alkalmából rendezett, Brazília–Világválogatott találkozót vezette. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1971-ben búcsúzott. Nemzetek közötti válogatott mérkőzéseinek száma: 16 - "A" mérkőzés: 14, "B" mérkőzés 2.

Labdarúgó-világbajnokság[szerkesztés]

A világbajnoki döntőhöz vezető úton Mexikóba a IX., az 1970-es labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB bíróként alkalmazta. A FIFA JB elvárása szerint, ha nem vezet mérkőzést, akkor valamelyik társának segít partbíróként. Egy csoportmérkőzésen volt partbíró. Arturo Yamasaki játékvezető társával a világbajnokság legjobb bírójának tartották. Kezdetben, mint a rendező ország első számú játékvezetője esélyes volt a döntő vezetésére, annál is inkább mert koránál fogva ez a nemzetközi torna volt számára az utolsó. Ám egy számára negatív esemény jelentősen megváltoztatta ezt az elvárást. Világbajnokságokon vezetett mérkőzéseinek száma: 1 + 1 (partbíró).

1970-es labdarúgó-világbajnokság[szerkesztés]
Világbajnoki mérkőzés[szerkesztés]
Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1970. június 6. Jalisco Stadion, Guadalajara csoportmérkőzés (3. csoport) RomániaCsehszlovákia 2 – 1 56 818

Olimpiai játékok[szerkesztés]

Mexikó rendezte a XIX., nagy magasságú 1968. évi nyári olimpiai játékok olimpiai labdarúgó torna döntő mérkőzéseinek, ahol a FIFA JB bíróként alkalmazta. A döntő mérkőzésen (2–1)-es magyar vezetésnél kettő durva bolgár játékost kiállított, társukat védő harmadik hozzávágta a labdát, így ő is mehetett honfitársai után, a mérkőzés vége felé egy magyar is idő előtt befejezte a mérkőzést. Az olimpiai döntők közül első közép-amerikaiként, első mexikóiként a 12. döntő találkozót vezethette.

1968. évi nyári olimpiai játékok[szerkesztés]
Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1968. október 13. Jalisco Stadion, Guadalajara csoportmérkőzés (C. csoport) MagyarországSalvador 4 – 0
1968. október 26. Azteca Stadion, Mexikóváros döntő MagyarországBulgária 4 – 1 75 000

Copa América[szerkesztés]

Peru rendezte a 25. 1957-es Copa Américát, ahol a CONMEBOL JB bíróként alkalmazta.

1957-es Copa América[szerkesztés]
Copa América mérkőzés[szerkesztés]
Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1957. március 17. Nemzeti Stadion, Lima csoportmérkőzés KolumbiaUruguay 1 – 0 50 000

Sportvezetői pályafutása[szerkesztés]

Chilében, az 1962-es labdarúgó-világbajnokságon, Mexikóban, az 1968. évi nyári olimpiai játékokon és az 1970-es labdarúgó-világbajnokságon a mérkőzések vezetésében tanítványai segítettek játékvezetőként vagy partbíróként. Aktív nemzetközi pályafutását befejezve a FIFA Játékvezető Bizottság (JB) tagja, nemzetközi játékvezető ellenőr.

Pozitív sztori[szerkesztés]

A Venezuelai labdarúgó-szövetség meghívására, a Kis Világ Kupa nemzetközi tornán a MillonariosReal Madrid CF mérkőzést vezette, amikor a két csapat egy-egy játékosa indulatosan összeverekedett. Mindkettőjüket kizárta a játékból, de a karhatalom képtelen volt a játékosokat eltávolítani a pályáról. Félbeszakította a játékot, öltözőbe vonult és fürdött, amikor a rendezők közül a helyi rendőrparancsnok és a kormány egyik tagja megjelent. Ha öt percen belül nem tér vissza a pályára, és nem vezeti tovább a mérkőzést, letartóztatjuk és törvény teljes erejével kötelezzük a mérkőzésen jelen lévő hatvanezer néző belépőjegyének visszafizetésére. Megértette, felöltözött és partjelzők - ők már hazamentek - nélkül a tomboló közönség üdvrivalgása mellett levezette a mérkőzést.[forrás?]

Negatív sztori[szerkesztés]

Az 1970-es labdarúgó-világbajnokságon a BrazíliaRománia mérkőzés nézőjeként, túlzott alkohol befolyása alatt, erőszakkal akart beülni Sir Stanley Rous elnök páholyába, amiért azután a rendezők kivezették a nézőtérről. Ez az etikátlan magatartás volt a gátja, hogy döntő mérkőzést vezethessen.[forrás?]

Írásai[szerkesztés]

Az általa szerkesztett futballszabálykönyv - Reglas del futból - első esetben 1957-ben Limában, a másodikban, 1960-ban Santiagoban, a harmadik kiadás 1965-ben Mexikóban jelent meg.

Sikerei, díjai[szerkesztés]

1971-ben a nemzetközi játékvezetés hírnevének erősítése, hazájában 10 éve a legmagasabb Ligában (osztályban) folyamatosan tevékenykedő, eredményes pályafutása elismeréseként, a FIFA JB felterjesztésére az 1965-ben alapított International Referee Special Award címmel és oklevéllel tüntette ki. 1975-ben az olasz lovagrend tagjai sorába vették fel sporttevékenységének elismeréseként.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Somos István: Síppal a világ körül - Sport Kiadó, 1965.
  • (1966) „újságcikk”. Játékvezető 1966. VII. évfolyam.  
  • (1968) „újságcikk”. Játékvezető 1968. XIV. évfolyam 4. szám.  
  • (1970) „újságcikk”. Játékvezető 1970. XI. évfolyam 1-2. szám.  
  • (1974) „újságcikk”. Játékvezető 1974. XV. évfolyam 3-12. szám.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  • Diego de Leo. World Referee. (Hozzáférés: 2013. augusztus 19.)
  • Diego de Leo. footballzz.com. (Hozzáférés: 2013. augusztus 19.)
  • Diego de Leo. footballdatabase.eu. (Hozzáférés: 2013. augusztus 19.)
  • Diego de Leo. weltfussball.de. (Hozzáférés: 2013. augusztus 19.)