Csire Gabriella

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csire Gabriella
Arcképe 70. születésnapján (2007)
Arcképe 70. születésnapján (2007)
Született 1938. április 21. (78 éves)
Marosújvár, Románia
Állampolgársága Románia
Nemzetisége magyar
Házastársa Csire József
Foglalkozása magyar író
gyermek- és ifjúsági író
Fontosabb munkái A varázsló kosara
Turpi-könyvek
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csire Gabriella témájú médiaállományokat.

Csire Gabriella (Marosújvár, 1938. április 21. –) bukaresti magyar író, gyermek- és ifjúsági író. Csire József zeneszerző özvegye.

Életpályája[szerkesztés]

Kétéves korában szüleivel együtt Kolozsvárra költözött. Itt érettségizett a (volt református) leánygimnáziumban, majd a Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakán szerzett diplomát. 1959 őszétől Bukarestben él: az Irodalmi Könyvkiadó, majd az Ifjúsági Kiadó szerkesztőjeként működött. A Tanügyi Újság, az Előre és a Jóbarát újságírója-szerkesztője, 1990-92 között a Cimbora című gyermeklap főszerkesztője volt. Szerkesztői, újságírói tevékenysége mellett karcolatokat, novellákat, meséket és szabad verseket közölt. Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó szerkesztőbizottságának tagja és a 2009-ben indult Erdélyi Toll c. irodalmi-művelődési folyóirat társszerkesztője. 1990 óta a Romániai Írószövetség tagja.

Munkássága[szerkesztés]

Csire Gabriella munkásságát több lexikon méltatja. Az évek során készített, sajtóban közölt, illetőleg tévé- és rádióban elhangzott interjúk, valamint a köteteit bemutató recenziók tanúsága szerint Csire Gabriella a romániai magyar gyermekirodalom egyik jeles képviselője.[1]

Művei 1969 óta látnak napvilágot önálló kötetekben és antológiákban. Főbb munkái: mese- és karcolatfüzér gyerekeknek (Turpi meséi; Álomhajó; Kaktusztövis; Áprilisi tréfa; Az aranyhal palotája), meseregények (Turpi és Világjáró Kópé; Mókus Pali vándorúton; Álomfestő Bíborka - A Kása-barlang titka; Turpi Lak), tudománynépszerűsítő kötetek a zene, az asztronómia és a biológia területéről (Bűvös dalnok; 9 bolygó meg 1 Nap; Csillagregék; Bambuszka;), valamint különböző mítosz- és eposzfeldolgozások az ifjúság számára (Kalevala messze földjén, Ráma és Szítá csodálatos története; Odüsszeusz, a vándor; Trója; Görög regevilág; Gilgames álmai; Itt járt Mátyás király; Egy magyar kalandor ifjúsága). Két kötete román fordításban is megjelent 2001-ben. Férje, Csire József zeneszerző számára több librettót írt (Liliomhullás – balett; Hajnaltól hajnalig, Válságos órák, Napfia dalia – operák; A varázsló kosara, Szavak Háza – 2 zenés mesejáték stb.).

De miért is jegyzi el magát valaki - szinte kizárólagosan - a gyermek- és ifjúsági irodalommal? Hadd válaszoljon erre a szerző. „A kisfiam kérdezett, s én megpróbáltam kérdéseire válaszolni. Mindenre kíváncsi volt, mert tudni akarta: ki tette oda a hegyeket? Hogyan lehet eljutni a világ végére? És hol lakik s mivel foglalkozik a Semmi? A gyermekek tanítottak mesélni örök nagy kíváncsiságukkal, sajátos bájt és játékosságot ötvöző beszédükkel, érzéseik elemi erejének természetes megnyilvánulásaival. Csak azokat a meséket és karcolatokat tartottam meg, melyeket újra meg újra akartak hallani vagy olvasni...”

Az írónő napjainkban az unokájának mesél

Kötetei[szerkesztés]

  • Pikk-pakk lámpa. Turpi meséi (ill: Szabó Erzsébet), 2015.
  • Görög regevilág, 2014.
  • Erdélyi mondák és históriák, 2012.
  • Tündér Ibolya (ill. Péter Katalin), 2011.
  • Észak ékes csillaga (ill. Péter Katalin), 2011.
  • Kalevala messze földjén (ill. Szabó Erzsébet) 2011.
  • A magyarság mondáiból, 2010.
  • A nagy erejű Toldi (ill. Péter Katalin), 2010.
  • Csaba és a Nap fia (ill: Keller Emese) 2009.
  • Lúdas Matyi három arca (ill: Keller Emese) 2009.
  • Szuhay Mátyás tréfája (ill: Keller Emese) 2009.
  • Árgirus királyfi és az aranyalmák (ill: Keller Emese) 2009.
  • A párjanincs János Vitéz (ill: Keller Emese) 2009.
  • Vitéz Háry János (ill: Keller Emese) 2009.
  • Az Ótestamentum igazgyöngyei (ill: Keller Emese) 2008.
  • Egy magyar kalandor ifjúsága (ill: Felszegi Stefánia) 2008.
  • Csillagregék (Csire Gáborral) (ill. vázarajzok alapján) 2007.
  • Szavak Háza – A varázsló kosara (Csire Józseffel), 2007.
  • Trója / (ill. vázarajzok alapján) 2006.
  • Gilgames álmai (ill. műemlékek nyomán) 2005.
  • Görög regevilág. Héroszok, 2005.
  • Görög regevilág. Istenek, 2004.
  • Az aranyhal palotája (ill: Felszegi Stefánia) 2004.
  • Bűvös dalnok (Csire Józseffel), 2003
  • Turpi lak (ill: Felszegi Stefánia) 2002.
  • Itt járt Mátyás király (ill: Felszegi Stefánia) 2001.
  • Münchhausen báró barangolásai (ill: Felszegi Stefánia) 2001.
  • Legendele constelațiilor (ill: Marian Voinea), fordította Szonda Szabolcs, Cornelia Moldovan 2001.
  • Kalevala, țara îndepărtată (ill: Marian Voinea), fordította Lendvay Éva, 2001.
  • Elek apó Cimborája, 2000.
  • Odüsszeusz, a vándor (ill: Damó István) 2000.
  • Ráma és Szítá csodálatos története, 1997.
  • Bambuszka (Csire Gáborral) 1997.
  • Áprilisi tréfa, 1996.
  • 9 bolygó meg 1 Nap (Csire Gáborral) (ill. vázarajzok alapján) 1996.
  • Csillagregék (Csire Gáborral), (ill. vázarajzok alapján) 1995.
  • Kalevala messze földjén (ill: Vándor-Várhelyi Ilona) 1995.
  • Elek apó Cimborája (fedőlap: Csutak Levente) 1994.
  • Kaktusztövis (ill: Keller Emese) 1991.
  • Álomfestő Bíborka - A Kása-barlang titka (ill: Damó István) 1988.
  • A forrás titka (ill: Damó István) 1985.
  • A varázsló kosara (Csire Józseffel), 1984.
  • Mókus Pali vándorúton (ill: Keller Emese) 1983.
  • Az anyám és én (fedőlap: Plugor Sándor) 1982.
  • Álomhajó (fedőlap: Balogh Lajos) 1980.
  • Bűvös dalnok (Csire Józseffel) (fedőlap: Balogh Lajos) 1978.
  • Turpi és Világjáró Kópé (ill: Karancsi Sándor) 1976.
  • Turpi meséi (ill: Labancz László) 1971.
  • Pandóra szelencéi (fedőlap: V. Socolnic) 1969.

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csire Gabriella témájú médiaállományokat.
  • Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.  
  • Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 373. o. ISBN 963-05-6805-5
  • Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig, Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1996.
  • Romániai magyar Ki Kicsoda, Scripta, Nagyvárad, 1997.
  • Kortárs Magyar Írók 1945–1997.
  • Erdélyi magyar Ki Kicsoda, Scripta, Nagyvárad, 2000, 2010.
  • Magyar és nemzetközi Ki Kicsoda, Biográf, Budapest, 1994, 1996.
  • Magyar és nemzetközi Ki Kicsoda, Greger-Biográf, Budapest, 1999, 2002, 2006, 2009.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]