Cimbora

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A Cimbora egyik számának címlapja (1925. július 19.)[1]

A Cimbora több erdélyi magyar gyermeklap neve.

Cimbora 1922–1929[szerkesztés]

A szatmári Szabadsajtó Könyvnyomda és Lapkiadó Rt kiadásában indult 1922. február 12-én, Szentimrei Jenő fáradozásainak eredményeképpen. A 29. számtól megszűnéséig (1929. július 14.) főszerkesztője Benedek Elek volt. Egy ideig hetente, majd havonta háromszor jelent meg, előbb "jó gyermekek képes hetilapja", majd "Románia és az utódállamok egyetlen magyar nyelvű képes gyermeklapja" alcímmel. Kiadóhivatala Szatmáron, nyomdája előbb Nagybányán, majd szintén Szatmáron volt. A Kisbaconban élő szerkesztő rendkívül nehéz feltételek mellett nemcsak erkölcsnevelő célzatú szórakoztató irodalommal, történelmi és természettudományos ismeretterjesztő olvasmánnyal látta el előfizetőinek táborát, hanem az Elek apó üzeni rovat útján nagyszámú gyermeklevelezőjének helyesírását, fogalmazáskészségét is következetesen csiszolta, fejlesztette. A rövid idő alatt népszerűvé vált lapban a magyar, román és egyetemes gyermekirodalom klasszikusai is helyet kaptak, de a szerkesztő nagy súlyt helyezett arra, hogy bevonja munkatársai sorába a legjobb hazai írókat. Írásaival szerepelt a lapban Áprily Lajos, Berde Mária, Dsida Jenő, Kacsó Sándor, Karácsony Benő, Ligeti Ernő, Reményik Sándor, Sipos Domokos, Tamási Áron, Tompa László, Muzsnayné Csizmadia Gabriella. A lap kiadásában jelent meg a Cimbora Könyvtára.

A lap 1922-29 közötti anyagának a válogatása az Erdélyi Gondolat kiadónál látott napvilágot.

  • Csire Gabriella: Elek apó ’’Cimborá’’ja, Székelyudvarhely, 1994.
  • Csire Gabriella: Elek apó ’’Cimborá’’ja, Székelyudvarhely, 2000.

Új Cimbora 1933-1940[szerkesztés]

Benedek Elek nyomdokain járt, műfajilag és a rovatok szempontjából a Cimborát kívánta újjáéleszteni. (Ferenczy) László Marcella alapította, azonban a Szatmáron és Kolozsváron megjelenő lap szerzőgárdájából hiányoztak a “nagyok”. A pedagógiai, ismeretterjesztő közlemények kerültek túlsúlyba. Kállay Ernő is adott itt közre írásaiból.

Cimbora 1990-1992[szerkesztés]

Benedek Elek írói, szerkesztői célkitűzéseit folytató, gimnazistáknak való gyermeklap, a Jóbarát jogutódja. Főszerkesztője: Csire Gabriella. A szerkesztőségben volt bel- és külmunkatársak tudósítottak Kolozsvárról, Székelyudvarhelyről és Csíkszeredából.

A lap írói gárdája[szerkesztés]

Írói gárdája az erdélyi magyar irodalom legjobbjaiból került ki. Méhes György, Marton Lili, Bajor Andor, Csire Gabriella, Bölöni Domokos, Péterfy Emília prózája és Horváth Imre, Lászlóffy Aladár, Markó Béla, Páll Lajos, Tóth István, Jancsik Pál, Lendvay Éva, Ferenczes István, Halmágyi Samu, Magyari Lajos versei tették olvasmányossá a rövid életű lapot.

A lap profilja[szerkesztés]

A gyermek- és ifjúsági irodalom anyaga mellett sok más – történelmi, vallási, természettudományi, hobbi jellegű – rovatot tartott fenn. A lap szerkesztősége széles körű levelezést folytatott gyermek olvasóival és irodalmi, nyelvészeti, matematikai, képzőművészeti vetélkedőket folytatott a lap hasábjain. Megszüntetése idején (1992 végén) az erdélyi iskolákban 16 000 előfizetője volt a Cimbora című folyóiratnak.

Cimbora 1994-[szerkesztés]

1994-től Sepsiszentgyörgyön jelenik meg. Főszerkesztők: Forró László (1994–1999). Szántai János (1999) Farkas Kinga (2000–), Szórakoztató irodalmi, kulturális folyóirat - Kíváncsi diákok lapja alcímmel

A folyóirat jelenlegi szerkesztői, munkatársai: Főszerkesztő: Farkas Kinga; Szerkesztő: Szonda Szabolcs költő, műfordító; Munkatársak: Béres Károly, Bogdán László, Csillag István, Forrai Tibor, Keszeg Vilmos, Keszeg Ágnes, Kónya Éva, Köllő Zsolt, Vetró Bodoni Barnabás, Szántai János költő,, Zsigmond Győző.

A folyóirat legfontosabb rovata a Cimbirodalom: ebben kortárs magyar írók, költők gyerek- és ifjúsági irodalmi alkotásai olvashatók (többek közt Fekete Vince, Ferenczes István, Jánk Károly, Kiss Ottó, Kovács András Ferenc, Kukorelly Endre, Lackfi János, László Noémi, Lövétei Lázár László, Molnár Vilmos, Szabó Róbert Csaba tollából), versek, elbeszélések, meseszerű történetek, meseregények, műfordítások.

Jegyzetek[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Jánky Béla: Elek apó házatáján. Dolgozó Nő 1969/3.
  • Hegedűs János: Nagyapó, édes nagyapóka. Dolgozó Nő 1973/5.
  • Marton Lili: Elek nagyapó. 1975. 198-208. A Cimbora.
  • Szabó Zsolt: Elek apó és Cimborája. Könyvtár 1979/3; Benedek Elek irodalmi levelezése. 1921–1929. I. 1979. Előszó.
  • Csire Gabriella: Elek apó Cimborája. Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, 1994; bővített kiadás 2000.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]