Csandrajáan–2

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csandrajáan–2
GSLV Mk III M1, Chandrayaan-2 - Vikram lander mounted on top of orbiter.jpg

Ország  India
Űrügynökség Indiai Űrkutatási Szervezet Indiai Űrkutatási Szervezet
Küldetés típusa Orbiter + leszállás a Holdon
Összköltség 145 millió USD
Küldetés
Célégitest Hold
Indítás dátuma 2019. július 22. 09:13 UTC
Indítás helye
Hordozórakéta Geosynchronous Satellite Launch Vehicle Mark III (GSLV Mk III)
Időtartam 1 év (keringő egység), 14 nap (Vikram és Pragyan)
Az űrszonda
Pálya Hold körüli, 169,7 km × 45 475 km
A Wikimédia Commons tartalmaz Csandrajáan–2 témájú médiaállományokat.

A Csandrajáan–2 (szanszkrit: चन्द्रयान-२) India második holdszondája a Csandrajáan–1 után.

Az indiai űrkutatási szervezet (Indian Space Research Organisation - ISRO) fejlesztette ki. A küldetés kezdete 2019. július 22. 09:13 UTC. A műholdat az indiai Satish Dhawan űrközpontból bocsátották fel. Hordozórakétája az indiai gyártású Geosynchronous Satellite Launch Vehicle Mark III (GSLV Mk III). Tervezett pályájának adatai a Hold körül: 169,7 km × 45 475 km.

A műhold tartalma: holdszonda (keringő egység), leszálló egység, rover.

Fő tudományos cél: a víz eloszlásának feltérképezése a Holdon, a déli sark közelében, attól nagyjából 600 km-re. Ez az első olyan szonda, ami az egyenlítőtől ilyen távol tevékenykedik.

A sikeres holdraszállás történelmi esemény, az USA, Oroszország és Kína után India lenne a negyedik, aminek sikerül a holdraszállás.

Története[szerkesztés]

A küldetést eredetileg 2013-ra tervezték, amiben partner lett volna Oroszország. A Fobosz-Grunt sikertelen 2011-es küldetése után Oroszország a Fobosz-Grunt felszerelésének teljes átvizsgálása mellett döntött, ami jelentős késéssel járt a küldetés szempontjából, így egy 2015-ös start sem volt tartható. India 2013-ban bejelentette, hogy kiszáll a közös projektből.

Küldetés[szerkesztés]

A Föld körüli pályák
A Hold körüli pályák

A tervek szerint a Vikram nevű földet érő egység a Manzinus C és Simpelius N kráterek közötti sík területen ér földet, az egyenlítőtől délre, a 70 fok déli szélesség körül.

A műholdat egy Geosynchronous Satellite Launch Vehicle Mark III (GSLV Mk III) hordozórakéta szállítja, ami 3850 kg terhet képes felemelni.

A leszállóegység a keringő egységről szeptember 2-án levált, a leszállást önállóan hajtja végre.

Hírek szerint a leszállóegységgel a földet érés előtt 15 perccel, a talajtól 2,1 km magasságban megszakadt a kapcsolat.[1]

A Csandrajáan–2 a tervek szerint folytatja keringését a Hold körül.

A műhold felépítése[szerkesztés]

Keringő egység[szerkesztés]

Súly: 2379 kg, elektromos teljesítmény: 1000 W.

Vikram - leszálló egység[szerkesztés]

A Vikram leszálló egység Vikram Sarabhai után kapta a nevét, aki az indiai űrkutatás atyja volt.

Súly: 1471 kg, elektromos teljesítmény: 650 W.

Pragyan - rover[szerkesztés]

A felszíni egység neve Pragyan ("bölcsesség" szanszkrit nyelven).

A napelemmel ellátott rover hat kerékkel rendelkezik és nagyjából 500 méter megtételére képes. A rover csak a leszálló egységgel kommunikál, ami a keringő egységhez továbbítja az adatait.

Súly: 27 kg, elektromos teljesítmény: 50 W.

Műszerek[szerkesztés]

Keringő egység[szerkesztés]

  • Terrain Mapping Camera 2 (TMC-2): a felszínt 3d-ben térképező egység.
  • Collimated Large Array Soft X-ray Spectrometer (CLASS): röntgensugár-spektrométer. A felszínen található ásványi anyagok elhelyezkedését és mennyiségét térképezi fel.
  • Solar X-ray Monitor (XSM): a Nap röntgensugárzását méri.
  • Atmospheric Composition Explorer (ChACE-2): spektrométer.
  • Synthetic Aperture Radar (SAR): a felszínt térképezi fel rádióhullámok segítségével.
  • Imaging Infra-Red Spectrometer (IIRS): a felszínen lévő víz / hidroxil jelenlétét és mennyiségét méri (az infravörös tartományban).
  • Orbiter High Resolution Camera (OHRC): nagy felbontású kamera a leszállás helyének vizsgálatára.

Vikram - leszálló egység[szerkesztés]

  • Instrument for Lunar Seismic Activity (ILSA): a Hold szeizmikus aktivitását, a holdrengéseket vizsgálja.
  • Chandra's Surface Thermophysical Experiment (ChaSTE): a felszín hőmérsékleti tulajdonságait vizsgálja.
  • Radio Anatomy of Moon Bound Hypersensitive ionosphere and Atmosphere (RAMBHA-Langmuir Probe): a felszín plazmasűrűségét vizsgálja.

Pragyan - rover[szerkesztés]

  • Laser-Induced Breakdown Spectroscope (LIBS): a felszín felépítését vizsgálja, lézeres spektrométerrel.
  • Alpha Particle X-Ray Spectrometer (APXS): röntgensugár-spektrométer.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]