Clementine űrszonda
| Clementine | |
 | |
| Ország |
 Amerikai Egyesült Államok |
| Űrügynökség | BMDO/NASA |
| Gyártó | Haditengerészeti Radiológiai Védelmi Laboratórium |
| Küldetés típusa | orbiter |
| Küldetés | |
| Célégitest | Hold, 1620 Geographos |
| Indítás dátuma | 1994. január 25. |
| Indítás helye | Vandenberg Space Force Base Space Launch Complex 4 West |
| Hordozórakéta | Titan 23G |
| Küldetés vége | 1994. június |
| Az űrszonda | |
| Tömeg | 227 kg |
| Pálya | Hold körül |
| Excentricitás | 0.36 |
| Inklináció | 90° |
| Periódus | 300 perc |
| Apoapszis | 4594 km |
| Periapszis | 2162 km |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Clementine témájú médiaállományokat. | |
A Clementine űrszondát az Amerikai Légierő indította 1994-ben a Hold és az 1620 Geographos kisbolygó vizsgálatára (Ez utóbbi a szonda meghibásodása miatt meghiúsult).
Eredmények[szerkesztés]
A Clementine-1 amerikai holdszonda 1994-es radarmegfigyeléseit újból megvizsgálva megállapították, hogy a Hold déli sarkánál, egy kráter örökké árnyékban lévő fenekén jégmező van. A kráter mélysége 12 kilométer, a jég össztömege 81 ezer tonna lehet, s valószínűleg becsapódó üstökösökből származik. Jelentősége elsősorban abban áll, hogy oxigénre és hidrogénre bontva hajtóanyag állítható elő belőle a Hold felszínén. A közelben megfelelő leszállóhely is található.
Források[szerkesztés]
- Élet és Tudomány, 1997. 4. szám – Dr. Almár Iván, Dr. Horváth András: Kozmikus krónika 1996. október – december: Mars, Mir, holdi jég
|
Ez a csillagászati vagy űrkutatási tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |