Csang-o–5

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csang-o–5
嫦娥五号
A Csang-o–5 indítása
A Csang-o–5 indítása
Ország  Kína
Űrügynökség Kínai Nemzeti Űrügynökség Kínai Nemzeti Űrügynökség
Gyártó China Academy of Space Technology
Küldetés típusa leszálló egység
Küldetés
Célégitest Hold
Indítás dátuma 2020. november 23.
Indítás helye Vencsang Űrközpont
Hordozórakéta Hosszú-Menetelés 5
Megérkezés 2020. december 1.
Az űrszonda
Energiaellátás napelem
A Wikimédia Commons tartalmaz Csang-o–5
嫦娥五号
témájú médiaállományokat.

A Csang-o–5 ( 嫦娥五号, Csang-o vu-hao , vagyis Holdistennő-5) az ötödik kínai holdszonda, és egyben a Csang-o-program ötödik eleme. Az űreszköz funkciója az, hogy leszálljon a Holdon, kőzetmintákat gyűjtsön, felszálljon és visszatérjen a Föld körüli pályára, majd az összegyűjtött kőzetmintákat egy leszállóegységben visszajuttassa a Földre.[1]

Küldetés[szerkesztés]

A szonda fölbocsájtását eredetileg 2017-re tervezték, de a CZ-5 (Hosszú Menetelés–5) rakéta problémái miatt először 2019-re, majd 2020 novemberére halasztották a fellövést.[1]

Mindezt megelőzően még 2014-ben tesztelték a program fő elemeit a Csang-o–5-T1 űreszközzel, amelyet 2014. október 23-án lőttek föl. A szonda megkerülte a Holdat, de nem szállt le, hanem visszatért a Földhöz és leszállóegysége 2014. október 31-én sikerrel földet ért Belső-Mongóliában. Az orbitális egység eközben az L2 Lagrange-pontba állt át, ahol 2015. január 4-ig tartózkodott, majd a Hold körüli keringési pályára állt, ahol a Csang-o–5 program különböző elemeit tesztelte, és a leszállás tervezett helyszínéről készített képeket.[2]

A Csang-o–5 szondát a 2020. november 23-án indították a kínai Hajnan szigeten lévő Vencsang Űrközpontból. A Holdra 2020. december 1-én, magyar idő szerint 16:11-kor szállt le.[3][4]

Feladata, hogy 2 kg mintát gyűjtsön a Holdon, méghozzá nem csak a felszínről, hanem két méteres mélységből is, és az így gyűjtött anyagot visszajuttassa a Földre. A visszatérés tervezett dátuma a december 16-17., helyszíne Belső-Mongólia.[3]

Műszerei[szerkesztés]

A leszállóegységen több kamera segítette a leszállást, majd a helyszín feltérképezését. A kőzetek helyi elemzése kőzetspektrométerrel és a talaj gáztartalmát valamint összetételét elemző műszerekkel történik. A kőzetminta két méteres mélységből való kinyeréséhez távirányítású fúró ad segítséget.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Chang'e 5, 6 (CE 5, 6) (angol nyelven). Gunter's Space Page. (Hozzáférés: 2020. december 2.)
  2. Chang'e 5-T1 (CE 5-T1) (angol nyelven). Gunter's Space Page. (Hozzáférés: 2020. december 2.)
  3. a b Mike Wall: China's Chang'e 5 lands on the moon to collect the 1st fresh lunar samples in decades (angol nyelven). Space.com, 2020. december 1. (Hozzáférés: 2020. december 2.)
  4. Papdi-Pécskői Viktor: Kína negyven év után hozna mintát a Holdról. index.hu, 2020. november 23. (Hozzáférés: 2020. december 2.)