Csang-o–5
| Csang-o–5 嫦娥五号 | |
 | |
| A Csang-o–5 indítása | |
| Ország |
 Kína |
| Űrügynökség |
 Kínai Nemzeti Űrügynökség |
| Gyártó | China Academy of Space Technology |
| Küldetés típusa | leszállóegység |
| Küldetés | |
| Célégitest | Hold |
| Indítás dátuma | 2020. november 23. |
| Indítás helye | Vencsang Űrközpont |
| Hordozórakéta | Hosszú-Menetelés 5 |
| Megérkezés | 2020. december 1. |
| Az űrszonda | |
| Energiaellátás | napelem |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csang-o–5 嫦娥五号 témájú médiaállományokat. | |
A Csang-o–5 ( 嫦娥五号, Csang-o vu-hao , vagyis Holdistennő-5) az ötödik kínai holdszonda, és egyben a Csang-o-program ötödik eleme. Az űreszköz funkciója az, hogy leszálljon a Holdon, kőzetmintákat gyűjtsön, felszálljon és visszatérjen a Föld körüli pályára, majd az összegyűjtött kőzetmintákat egy leszállóegységben visszajuttassa a Földre.[1]
Küldetés[szerkesztés]
A szonda fölbocsájtását eredetileg 2017-re tervezték, de a CZ-5 (Hosszú Menetelés–5) rakéta problémái miatt először 2019-re, majd 2020 novemberére halasztották a fellövést.[1]
Mindezt megelőzően még 2014-ben tesztelték a program fő elemeit a Csang-o–5-T1 űreszközzel, amelyet 2014. október 23-án lőttek föl. A szonda megkerülte a Holdat, de nem szállt le, hanem visszatért a Földhöz és leszállóegysége 2014. október 31-én sikerrel földet ért Belső-Mongóliában. Az orbitális egység eközben az L2 Lagrange-pontba állt át, ahol 2015. január 4-ig tartózkodott, majd a Hold körüli keringési pályára állt, ahol a Csang-o–5 program különböző elemeit tesztelte, és a leszállás tervezett helyszínéről készített képeket.[2]
A Csang-o–5 szondát a 2020. november 23-án indították a kínai Hajnan szigeten lévő Vencsang Űrközpontból. A Holdra 2020. december 1-én, magyar idő szerint 16:11-kor szállt le.[3][4]
Feladata, hogy 2 kg mintát gyűjtsön a Holdon, méghozzá nem csak a felszínről, hanem két méteres mélységből is, és az így gyűjtött anyagot visszajuttassa a Földre. A visszatérés tervezett dátuma a december 16-17., helyszíne Belső-Mongólia.[3]
Műszerei[szerkesztés]
A leszállóegységen több kamera segítette a leszállást, majd a helyszín feltérképezését. A kőzetek helyi elemzése kőzetspektrométerrel és a talaj gáztartalmát valamint összetételét elemző műszerekkel történik. A kőzetminta két méteres mélységből való kinyeréséhez távirányítású fúró ad segítséget.[1]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c Chang'e 5, 6 (CE 5, 6) (angol nyelven). Gunter's Space Page. (Hozzáférés: 2020. december 2.)
- ↑ Chang'e 5-T1 (CE 5-T1) (angol nyelven). Gunter's Space Page. (Hozzáférés: 2020. december 2.)
- ↑ a b Mike Wall: China's Chang'e 5 lands on the moon to collect the 1st fresh lunar samples in decades (angol nyelven). Space.com, 2020. december 1. (Hozzáférés: 2020. december 2.)
- ↑ Papdi-Pécskői Viktor: Kína negyven év után hozna mintát a Holdról. index.hu, 2020. november 23. (Hozzáférés: 2020. december 2.)
