Csandrajáan–1

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csandrajáan–1
Chandrayaan-1.jpg

Ország  India
Űrügynökség ISRO ISRO
Küldetés típusa Orbiter
Összköltség 75 millió USD[1]
NSSDC ID CHANDRYN1
Küldetés
Célégitest Hold
Indítás dátuma 2008. október 22. 00:50 UTC[2][3][4]
Hordozórakéta PSLV–XL
Megérkezés 2008. november 8.[4]
Az űrszonda
Tömeg 1304 kg
Energiaellátás 750 W
Pálya Hold körüli
Hivatalos weboldal
A holdi víz eloszlása a Moon Miearology Mapper műszer mérései alapján

A Csandrajáan–1 (dévanágari írással: चंद्रयान-1; nyugaton: Chandrayaan-1, Loudspeaker.svg kiejtése) az első Hold körüli pályára állított indiai űrszonda. 2008 október 22-én indult,[4] és november elején állt Hold körüli pályára. A Hold ásványtani feltérképezését végezte. Fedélzetén európai és amerikai műszerek is voltak, valamint egy 20 kg tömegű becsapódóegység (impaktor). A program költsége 80 millió dollár volt az űrszonda tervezett élettartama 2 év lett volna. Az űrszondával a tervezettnél jóval hamarább, 2009. augusztus 30-án szakadt meg a kapcsolat, tervezési hiányosságok miatt a tervezettnél jobban melegedett, emiatt már korábban több műszerét le kellett kapcsolni. Fő eredménye a vízre utaló bizonyítékok felfedezése a Hold déli pólusának közelében lévő, örökké árnyékos kráterek mélyén.[5]

Az indiai holdprogram folytatását tervezik: a Csandrajáan–2 egy kis automata holdjárót szállítana 2010 után. Kína és Japán után India a harmadik ázsiai ország, mely űrszondát állított Hold körüli pályára.

A küldetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az indulás után a szonda egy elnyújtott, 22860×255 kilométeres ellipszispályára állt,[6] amit fokozatosan növeltek először 37 900 kilométerre, majd később 384 000 kilométerre (ez körülbelül a holdpálya sugara), majd a holdközelség idején, a Hold északi pólusa feletti manőverrel áll át a Hold körüli pályára, melyet az eredeti 5000×500 kilométeresről fokozatosan módosítanak 100 kilométer magasságúra.[7]

A szonda 2008. november 8-án állt elnyúlt (7502×255 kilométeres), Hold körüli poláris pályára, az első műszerét, a TMC sztereokamerát már október 22-én bekapcsolták.[8] A következő napokban a kis, 0,44 kN tolóerejű hajtómű időnkénti bekapcsolásával folyamatosan csökkentették a pálya magasságát, a végleges 100 km-t november 13-án érték el.[9][10]

A MIP szonda 2008. november 14-én (az indiai űrprogramot elindító Dzsaváharlál Nehru születésnapján) vált le a Csándrajáanról, és mintegy 25 perces repülés után, 2 km/s sebességgel csapódott a holdfelszínbe.[11][12]

Az űrszondával 2009. augusztus 30-án megszakadt a kapcsolat,[13] ennek fő oka az űrszonda hibás tervezés miatti túlmelegedése volt, ami miatt több műszerét már korábban le kellett állítani.[14][15]

Az űrszonda méretei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hosszúság: 1,5 méter
  • Szélesség: 1,5 méter

Műszerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Felszíntérképező sztereó kamera (Terrain Mapping stereo Camera, TMC)[16]
  • Nagy felbontású spektrométer (Hyper Spectral Imaging camera, HYSI)[17]
  • Lézertávmérő (Lunar Laser Ranging Instrument, LLRI)[18]
  • Nagy energiájú röntgenspektrométer (High Energy X-ray Spectrometer,HEX)[19]
  • Penetrátor (Moon Impact Probe, MIP)[20]
  • Röngenspektrométer (Chandrayaan-1 X-ray Spectrometer C1XS)[21]
  • Közeli infravörös spektrométer (Near-IR Spectrometer SIR-2)[22]
  • Kis energiájú atom-analizátor (Sub Kev Atom reflecting Analyser SARA)[23]
  • Sugárzásmérő műszer (Radiation Dose Monitor Experiment, RADOM)[24]
  • Szintetikus apertúrájú rádiólokátor, a Lunar Reconnaissance Orbiter műszerével megegyező kialakítású (Miniature Synthetic Aperture Radar, MiniSAR)[25]
  • Ásványtani térképező műszer (Moon Mineralogy Mapper, M3),[26] mellyel a Hold déli pólusán a vízre utaló bizonyítékokat találták.

A a holdi vízmolekulák kimutatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már az 1994-ben fölbocsátott Clementine űrszonda küldött víztartalomra utaló radar-méréseket a Holdról. 1998-ban a Lunar Prospector neutronfluxus mérései jeleztek nagyobb – szintén a víz jelenlétére utaló - hidrogéntartalmat a holdi pólusvidékeken. 1999-ben a Szaturnusz felé tartó Cassini űrszonda szintén mért a Clementine-hoz hasonló színképi adatokat. A Csandrajáan–1 indiai holdszonda mérései az elmúlt háromnegyed évben, majd a Deep Impact űrszonda, (melyet az új üstökös-megközelítés idején már Epoxi űrszondának neveznek), 2009-ben megerősítette az infravörös tartományban korábban már megfigyelt vízmolekula és hidroxil-molekula méréseket.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. India's Moon Mission Quite Economical (angol nyelven). Moon Daily, 2009. szeptember 29. (Hozzáférés: 2009. szeptember 28.)

  2. India Not Engaged In Space Race With China (angol nyelven), 2008. október 13. (Hozzáférés: 2008. október 15.)

  3. Lakdawalla, Emily: Watch the Chandrayaan-1 launch live on the Internet! (angol nyelven). The Planetary Society Weblog, 2008. október 20. (Hozzáférés: 2008. október 21.)
  4. ^ a b c
    Lakdawalla, Emily: Chandrayaan-1 launch was nominal (angol nyelven). The Planetary Society Weblog, 2008. október 22. (Hozzáférés: 2008. október 22.)
  5. Thompson, Andrea: It's Official: Water Found on the Moon (angol nyelven). SPACE.com, 2009. szeptember 23. (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)
  6. Lakdawalla, Emily: Chandrayaan-1 raises its orbit (angol nyelven). The Planetary Society Weblog, 2008. október 23. (Hozzáférés: 2008. október 23.)
  7. Chandrayaan-1: The Journey (angol nyelven). ISRO. (Hozzáférés: 2008. október 22.)
  8. Frey, Sándor: A Hold körül az indiai űrszonda. Űrvilág.hu, 2008. november 8. (Hozzáférés: 2008. november 8.)
  9. Chandrayaan-1 Reaches Final Orbital Home (angol nyelven). Moon Daily, 2008. november 13. (Hozzáférés: 2008. november 14.)
  10. Kereszturi, Ákos: Becsapódásra készülnek a Holdon. [Origo] Világűr, 2008. november 10. (Hozzáférés: 2008. november 16.)
  11. Frey, Sándor: Űrszonda-becsapódás a Holdon. Űrvilág.hu, 2008. november 15. (Hozzáférés: 2008. november 16.)
  12. Kereszturi, Ákos: Becsapódott az indiai Hold-szonda felszíni egysége. [Origo] Világűr, 2008. november 14. (Hozzáférés: 2008. november 16.)
  13. Kereszturi, Ákos: Váratlanul elhallgatott az indiai Hold-szonda. [Origo] Világűr, 2009. augusztus 31. (Hozzáférés: 2009. szeptember 2.)
  14. 'Heat Stroke' Caused India's Lunar Probe To Fail (angol nyelven). Space Mart, 2009. szeptember 8. (Hozzáférés: 2009. szeptember 8.)
  15. Frey, Sándor: Hirtelen halál: az indiai holdszonda vége. Űrvilág.hu, 2009. augusztus 29. (Hozzáférés: 2009. szeptember 20.)
  16. Terrain Mapping Camera (TMC) (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. július 6.)
  17. Hyper Spectral Imager (HySI) (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. július 6.)
  18. Lunar Laser Ranging Instrument (LLRI) (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. július 6.)
  19. High Energy X-ray Spectrometer (HEX) (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. július 6.)
  20. Moon Impact Probe (MIP) (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. július 6.)
  21. Chandrayaan-1 X-ray Spectrometer (C1XS) (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. július 6.)
  22. Near-IR Spectrometer (SIR-2) (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. július 6.)
  23. Sub Kev Atom reflecting Analyser (SARA) (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. július 6.)
  24. Radiation Dose Monitor Experiment ( RADOM ) (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. július 6.)
  25. Miniature Synthetic Aperture Radar (MiniSAR) (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. július 6.)
  26. MOON MINERALOGY MAPPER (M3) (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. július 6.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csandrajáan–1 témájú médiaállományokat.