Satish Dhawan űrközpont

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Satish Dhawan űrközpont
Ország India
Település
Elhelyezkedése
Satish Dhawan űrközpont (India)
Satish Dhawan űrközpont
Satish Dhawan űrközpont
Pozíció India térképén
é. sz. 13° 43′ 12″, k. h. 80° 13′ 48″Koordináták: é. sz. 13° 43′ 12″, k. h. 80° 13′ 48″
A Satish Dhawan űrközpont weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Satish Dhawan űrközpont témájú médiaállományokat.

A Satish Dhawan űrközpont (angolul: Satish Dhawan Space Centre SDSC/SHAR) az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) központi indítóbázisa. Nevét Satish Dhawanról 2002. szeptember 5-én kapta.

Történelme[szerkesztés]

A Sriharikota központi űrrakéta bázis Nellore tartományban, Ándhra Prades állam területén, Csennai városától 80 kilométerre északra, a Bengáli-öböl partján, egy orsó alakú szigeten található. Az egyenlítőhöz közeli pozíciója és a nagy lakatlan terület által határolt biztonsági zóna ideális űrkikötővé teszi. A teljes terület mintegy 145 négyzetkilométer, és 27 kilométeres tengerparti szakasszal rendelkezik. A délnyugati és északkeleti monszun által befolyásolt terület, de október és november kivételével folyamatosan biztosított a rakétaindítás.

1971. október 9-én végezték az első rakétatesztet, RH–125 (Rohini–125) hordozóeszközzel.

Az első műholdas kísérlet (Rohini–1) 1979. augusztus 10-én a rakéta technikai hibája miatt nem sikerült. Az első saját eszközökkel pályára állított műholdja a Rohini–1 volt, melyet 1980. július 18-án a saját fejlesztésű SLV–3 hordozórakéta emelt magasba. Ezzel India a világ hetedik űrhatalma lett, ami a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kína és Nagy-Britannia után saját hordozórakétával juttatott műholdat a világűrbe, és ezzel Ázsiában harmadik nemzetként lépett az önálló világűrkutatás útjára.

A rakéták teljesítményének növekedésével 1987-től újabb indítóállomások kerültek kialakításra. 2005-től megkezdték két újabb, nagyobb rakéták indítására is alkalmas indítóbázis fejlesztését. A két indítóállás több rakéta (műhold) fellövését teszi lehetővé. Innen indították Hold körüli pályára a Csandrajáan–1 űrszondát. Az űrbázis kiszolgáló rendszere (vezetési, irányítási pontok; számítástechnikai központ; raktárak- és összeállító hangárok; próbapadok- és tesztelő létesítmények; üzemanyag tárolók; energia ellátás; indító állomások- és az indítást biztosítók; képzett személyzet; követő egységek; meteorológiai bázis) alkalmas szilárd- és folyékony hajtóanyagú rakéták működtetésére.

Megkezdődtek az emberes űrrepülés technikai feltételeinek megteremtése. A tervek szerint 2017-ben India önállóan kíván űrhajóst a világűrbe juttatni.

Rakéta indítóhelyek

  1. 1971-től RH (Rohini) légkörkutató rakéták,
  2. 1979-1983 között SLV–3 hordozórakéta típusú hordozóeszközök,
  3. 1987-1994 között ASLV típusú hordozóeszközök,
  4. 1993-tól PSLV típusú hordozóeszközök,
  5. 2001-től a GSLV típusú hordozóeszközök,
  6. 2017-től az ember szállítására alkalmas hordozóeszközök,

Források[szerkesztés]

  • Sriharikota. astronautix.com. (Hozzáférés: 2014. március 25.)
  • Sriharikota. shar.gov.in. (Hozzáférés: 2014. március 25.)
  • Sriharikota. fas.org. (Hozzáférés: 2014. március 25.)