Biszku Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Rlevente (vitalap | szerkesztései) 2013. október 16., 19:11-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Felelősségre vonási kísérletek: vádemelés)
Biszku Béla
Biszku Béla a Ganz Műszer Művekben
Biszku Béla a Ganz Műszer Művekben
A Magyar Népköztársaság 8. belügyminisztere
Hivatali idő
1957. március 1. – 1961. szeptember 13.
ElődMünnich Ferenc
UtódPap János
Született1921. szeptember 13. (102 éves)
magyar 1919-1946 Márok
Elhunyt2016. március 31. (94 évesen)[1][2][3]
Budapest[4]
PártMKP, MDP, MSZMP
Foglalkozásszerszámlakatos, politikus
Díjak
A Wikimédia Commons tartalmaz Biszku Béla témájú médiaállományokat.

Biszku Béla (Márok, Bereg vármegye, 1921. szeptember 13. –) szerszámlakatos, keményvonalas kommunista politikus, „a puha diktatúra legkeményebb ökle”,[5] az MKP, az MDP majd az MSZMP tagja és vezetője, belügyminiszterként (1957–1961) az 1956-os forradalom utáni megtorlás egyik irányítója, miniszterelnök-helyettes (1961‑1962), az MSZMP KB titkára (1962‑1978). 1989 óta a politikától visszavonultan él.

Élete

Biszku György és Debreczeni Etelka gyermekeként született 1921-ben. 1937-ben lakatosinasként kezdett dolgozni a Wertheim Felvonó- és Gépgyárban. 1941–1942-ben a Marx és Méreinél, majd 1945-ig a Magyar Philips Művekben dolgozott.[6] 1938-ban bekapcsolódott az ifjúmunkás-mozgalomba, 1943-ban belépett a Vasas Szakszervezetbe, 1944-ben a Magyar Kommunista Pártba (MKP). 1944–1945-ben az angyalföldi fegyveres ellenállás egyik szervezője volt. A háború után az MKP XIII. kerületi szervezőjeként, 1946-tól az MKP Budapesti Pártbizottságán dolgozott.

Politikai tevékenysége

1949 májusában hat hétig az MDP Központi Vezetőség Káderosztályának alosztályvezetője, majd a Budapesti Pártbizottság Káderosztályának élére került. 1951-ben leváltották, a X. kerületi pártbizottság titkára lett. Itt dolgozott 1953 szeptemberéig, amikor megkezdte tanulmányait a politikai főiskolán. 1955 tavaszától a XIII. kerületi pártbizottság első titkára. A forradalom első napjaiban a XIII. kerületi pártbizottság tagjaiból, párttagokból és munkásokból fegyveres csapatokat szervezett a felkelők ellen.[7] Ezért a forradalom után megkapta az akkori rendszer egyik legmagasabb kitüntetését, a Munkás-paraszt Hatalomért emlékérmet. 1956 után az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára, a KB tagja (1956–1957), a Politikai Bizottság tagja (1957–1980).[8] A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány tagja (1957. február 28.–május 9.), s mint ilyen megbízva a belügyek vezetésével (1957. március 1.–május 9.). 1956. november 4-e után Kádár János egyik bizalmi emberének számított. Mint belügyminiszter (1957. május 9.–1961. szeptember 13.)[9] közvetlenül irányította a forradalom utáni megtorlást.[forrás?] A minisztertanács elnökhelyettese (miniszterelnök-helyettes) 1961. szeptember 13-ától 1962. szeptember 27-éig. 1962-től a KB titkára, de szembefordult Kádár János enyhülő politikájával, ezért felmentették tisztségei alól, és nyugdíjazták (1978). A Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) Számvizsgáló Bizottságának elnöke 1980-tól 1989-ig.[10]

Biszku Béla 1967-ben a Német Szocialista Egységpárt VII. kongresszusán

A rendszerváltás után

Hosszú politikai tevékenysége után 1989-ben nyugdíjba vonult. Azóta a nyilvánosságtól teljesen elzárkózva él.

Dokumentumfilm Biszku életéről

2008 nyarán Skrabski Fruzsina „Kommunisták, reszkessetek!”[11] címmel írt egy blogbejegyzést, amiben még élő, megszólaltatható kommunistákat keresett. 2008 őszén Skrabski Fruzsina és Novák Tamás, a Mandiner.hu bloggerei a nem létező „Beregi Ifjúsági Egyesület” tagjaként bemutatkozva keresték meg azzal, hogy portréfilmet szeretnének készíteni „Márok nagy szülöttjéről”, amibe belement. Ők ezzel szemben kezdettől fogva dokumentumfilmet forgattak róla, leginkább az 1956-os forradalom utáni megtorlásokban játszott szerepére kihegyezve, amit végül 2010-re készítettek el „Bűn és büntetlenség”[12] címmel.

A film első részét 2008 őszén csinálták, amikor még csak az ifjúkoráról kérdezték. 2009 nyarán aztán elhívták szülőfalujába egy falunapi (ál)találkozóra, amit csak miatta szerveztek és ahol beépített kérdezők is voltak.[13] Biszku elment, körbejárta a falut, majd levetítették neki azt a kisfilmet, ami addig elkészült róla, egyúttal pedig felfedték tevékenységük valódi célját. Mivel Biszku ennek tudatában nem zárkózott el a további társalgástól, később újabb kérdéseket tettek fel neki politikai múltjáról, különös tekintettel az 1956-os forradalom utáni megtorlásokkal kapcsolatban (melynek belügyminiszterként egyik vezéralakja volt). Biszku ekkor tette legnagyobb feltűnést keltő kijelentéseit, miszerint nem bánt meg semmit és szerinte nincs miért bocsánatot kérnie, továbbá, hogy „Nagy Imre [...] megérdemelte a sorsát”. Mai napig tartó elvhűsége, illetve a felelősség hárítása, valamint az ő hathatós közreműködésével kivégzettek és elítéltek sorsa iránti közömbössége már a bemutató előtt hangos sajtóvisszhangot kapott és kisebb belpolitikai botrányt kavart.

Biszku sajtónyilatkozatban tiltotta meg a dokumentumfilm vetítését.

„Az alkotók az elkészült filmet – amely olyan, a film számára készült felvételeket is tartalmaz, amelyeken nem mint közszereplő jelenek meg – nekem nem mutatták be, annak nyilvánosságra hozatalához nem adtam a hozzájárulásomat.”

– Biszku Béla sajtóközleménye, 2010 [14]

Biszku először hozzájárult a róla készült film bemutatásához, amit a hirtelen jött feltűnést és politikai vihart látva visszavont, családja pedig perrel fenyegette meg az Uránia Nemzeti Filmszínházat, amennyiben megtartják a tervezett filmbemutatót. A bonyodalmak elkerülése végett a filmszínház vezetése elállt a vetítéstől[15], a filmet ennek ellenére június 16-án egy más helyszínen mégis bemutatták. A nagy nyilvánosságot kapott eseményen olyan sokan jelentek meg (köztük több politikus is), hogy a filmet egész este vetíteni kellett, hogy mindenki láthassa[16]. Miután Biszku lányai is megtekintették végül hozzájárultak, hogy az Uránia is műsorára tűzze.[17][18]

A film kapcsán született egy törvényjavaslat azzal kapcsolatban, hogy a magyar történelem szempontjából kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden esetben kizárható a személyiségi jogokra való hivatkozással.[19]

Felelősségre vonási kísérletek

Eljárás a kommunizmus bűneinek tagadása miatt

Biszku Béla 2010. augusztus 4-én a Duna Televízió „Közbeszéd” című műsorának vendége volt, ahol a riporter többek között az 1956-ot követő perekre vonatkozóan tett fel neki kérdéseket. Az interjúban elhangzottak miatt, 2010. augusztus 6-án Szilágyi György, a Jobbik politikusa feljelentette Biszku Bélát.[20] A feljelentés alapján az ügyészség 2011. január 27-én vádat emelt Biszku Bélával szemben a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása miatt (Btk 269./C. §). A vádirat szerint Biszku Béla a riporter által feltett kérdésekre „olyan válaszokat adott, amelyből úgy tűnt, hogy jelentéktelennek tartja ezeket a bűnöket”.[21]

2011. február 24-én az ügyben eljáró bíró felfüggesztette az eljárást és a jogszabály vélt alkotmányellenessége miatt az Alkotmánybírósághoz fordult.[22] Dr. Rábai Krisztina bírónő szerint a Btk. 269/C. §-a sérti a jogbiztonságot és a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jogot.[23] A bírónő kérdésként tette fel azt is, hogy

„a történelmi események megítélését lehet-e büntetőjog eszközeivel üldözni olyan esetekben, amikor az alapbűncselekmények elkövetése miatt nem indult eljárás, felelősségre vonásnak esetlegesen csak a nemzetközi jog szabályai alapján lehetne helye. Ki jogosult annak kimondására, hogy ezek a cselekmények népirtásnak, emberiség elleni bűncselekménynek minősültek-e tekintettel arra, hogy Magyarországon még nem született olyan precedens értékű jogerős bírói ítélet, amely - az 1956-os megtorlásokkal kapcsolatban - ennek tényét megállapította volna”

– Dr. Rábai Krisztina bírónőnek az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványából, 2011. február 24.[24]

Felelősségre vonási kísérlet a nemzetközi jog alapján

2010. október 21-én, Gellért Ádám jogász[25] egy beadványt juttatott el a hatóságokhoz, amelyben az 1956-os megtorlásokban részvevő személyek, köztük Biszku Béla nemzetközi jogon alapuló (emberiesség elleni bűncselekmények miatti) felelősségre vonásának a lehetőségét vetette fel.[26] 2010. október 29-én a Fővárosi Főügyészség a beadványt feljelentésként értékelte és elutasította.[27] 2010. november 16-án Gellért Ádám panasszal élt a feljelentést elutasító határozat ellen a Legfőbb Ügyészségnél.[28] Ezt, valamint a feljelentő további panaszait a Legfőbb Ügyészség mind elutasította, s megtagadta a nyomozás elrendelését.[29]

Meggyanúsítás

2012. szeptember 10-én több ember ellen elkövetett emberölésre való felbujtás háborús bűntettével gyanúsította meg a Fővárosi Főügyészség. Az 1956. december 6-án a budapesti Nyugati pályaudvarnál 5, valamint a december 8-án Salgótarjánban 46 ember halálát okozó sortüzek az ügyészség szerint részben az ő döntésein alapultak. A meggyanúsítás után életkorára tekintettel házi őrizetbe helyezték.[30] Noha nemzetközi egyezmények (az 1949-es genfi konvenció és az 1968-as New York-i egyezmény) alapján már 1994-ben eljárást indíthattak volna ellene,[31] az ügyészség nem indokolta meg, hogy azóta miért nem járt el hivatalból.

2012. október 5-én pártállam érdekében, szándékos súlyos testi sértéssel elkövetett kommunista bűncselekménnyel kapcsolatos bűnpártolás bűncselekménnyel vádolták meg, mert 1957-ben nem kezdeményezett eljárást 3 erőszakos karhatalmista ellen.[32] December 4-én lőszerrel való visszaéléssel is meggyanúsították, mert házkutatása során tizenegy darab sörétes vadásztöltényt találtak nála.[33]

Vádemelés háborús bűntett elkövetése miatt

2013. október 16-án a Budapesti Nyomozó Ügyészség háborús bűntett és más bűncselekmény elkövetése miatt vádat emelt ellene.[34] Az ügyészség szerint Biszku Béla az 1956. decemberi sortüzeket végrehajtó karhatalmat irányító Ideiglenes Intéző Bizottság szavazati és döntési joggal felruházott tagja volt, így felbujtóként szándékos emberölés elkövetésében bűnös.[35]

Díjai

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Jegyzetek

  1. ↑ http://index.hu/belfold/2016/04/01/meghalt_biszku_bela/
  2. ↑ http://nyti.ms/25CyQRr, 2016. április 3.
  3. ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  5. ↑ A három „b”: bűnök, büntetlenségek, betiltások
  6. ↑ Bölöny József: Magyarország kormányai. 1848–1992. 4. bőv. és jav. kiad., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992. 269. p.
  7. ↑ Ki kicsoda. URL hozzáférés – 2007. december 29.
  8. ↑ Szabó Miklós, M.: Adalékok a Magyar Néphadsereg 1961–1962. évi történetéhez. 1. rész. In.: Új Honvédségi Szemle. LXI. évf., 2007/9. sz., 96. p.
  9. ↑ Bölöny J.: I. m. 269. p.
  10. ↑ Szabó M., M.: I. m., 96. p.
  11. ↑ Kommunisták, reszkessetek!
  12. ↑ Bűn és büntetlenség PORT.hu
  13. ↑ Márokpapi előkerül
  14. ↑ Biszku letiltaná a Bűn és bűntelenséget
  15. ↑ Biszku Béla letiltotta a róla készült film bemutatóját, Heti Válasz, 2010. június 10.
  16. ↑ Rengetegen látták a Biszku filmet – Szeged Kurir, 2010. június 16. s
  17. ↑ Levetítették a Biszku Béláról szóló dokut Múlt-kor történelmi portál, 2010. június 16.
  18. ↑ „Senkitől nem kérek bocsánatot!” - levetítették a Biszku Béláról szóló dokumentumfilmet, Origo, 2010. június 16.
  19. ↑ Biszku-film: monstre vita a Parlamentben – HVG.hu, 2010. június 30.
  20. ↑ Feljelentette Biszku Bélát egy jobbikos képviselő, http://www.origo.hu/itthon/20100806-feljelentette-biszku-belat-a-jobbikos-szilagyi-gyorgy-kepviselo.html
  21. ↑ [ http://www.origo.hu/itthon/20110127-vadat-emeltek-biszku-bela-ellen-a-kommunista-bunok-tagadasa-miatt.html]
  22. ↑ Lásd a Budai Központi Kerületi Bíróság közleményét: http://www.dev.birosag.webgrafika.hu/sites/default/files/Sajtoszoba/Kozlemenyek/110224_Biszku_Bela_Alkotmanybirosag.pdf
  23. ↑ Az Alkotmánybíróság a 422/B/2011. számon iktatta az ügyet. Lásd az indítvány szövegét: http://www.mediafire.com/?rncch9ccrnj1k79
  24. ↑ Dr. Rábai Krisztina bírónő Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványa, 2011. február 24. http://www.mediafire.com/?rncch9ccrnj1k79
  25. ↑ Mandiner (Baranyi Márton): Egyetlen eljárás sem indult a megtorlások miatt, http://mandiner.hu/cikk/20101118_egyetlen_eljaras_sem_indult_a_megtorlasok_miatt
  26. ↑ Jogi álláspont az 1956-os megtorlásokat irányító személyek nemzetközi jogi alapon történő felelősségre vonásáról, http://www.mediafire.com/download.php?3vkstao4yxj0vko
  27. ↑ Fővárosi Főügyészség, NF. 27942/2010/1. számú határozat, http://www.mediafire.com/?9gftmuf7c5d4iwe
  28. ↑ Panasz a Fővárosi Főügyészség, Biszku ügyben hozott, NF. 27942/2010/1. számú határozata ellen, http://www.mediafire.com/?631oaatdlq877o2
  29. ↑ Lásd: Legfőbb Ügyészség panaszt elutasító határozata, 2010. december 17. http://www.mediafire.com/?9hzi0kk0hb0y0oa; Igazolási kérelem, 2011. január 11. http://www.mediafire.com/?r5zqx0t8u92j0vl; Legfőbb Ügyészség igazolási kérelmet elutasító határozata, 2011. január 21. http://www.mediafire.com/?u59s9plgwlknshh; Panasz az igazolási kérelem elutasításával szemben, 2011. február 3. http://www.mediafire.com/?0h8oxy6icnn96s0; Legfőbb Ügyészség panaszt elutasító határozata, 2011. március 1. http://www.mediafire.com/?66i10896hre0kxl, Lásd továbbá a Lánchíd Rádióban készült interjút: http://www.lanchidradio.hu/belfold/biszkuugy_nem_hagyja_annyiban_gellert_adam_20110328
  30. ↑ Biszku akár életfogytiglant is kaphat – Index, 2012. szeptember 10.
  31. ↑ Már 1994-ben bíróság elé állíthatták volna Biszkut – Index, 2012. szeptember 10.
  32. ↑ Biszkut a pártállam érdekében elkövetett kommunista bűncselekménnyel gyanúsítják – Index, 2012. október 5.
  33. ↑ Újabb gyanúsítás: sörétes lőszert találtak Biszkunál, atv.hu
  34. ↑ Vádat emeltek Biszku Béla ellen, mno.hu
  35. ↑ Vádat emeltek Biszku Béla ellen, origo.hu

Külső hivatkozások


előző miniszter
Münnich Ferenc
1956. november 12. – 1957. március 1.

belügyminiszter

1957. március 1. – 1961. szeptember 13.

következő miniszter
Pap János
1961. szeptember 13. – 1963. december 7.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Biszku_Béla&oldid=14033482”