Barnag

Barnag
Barnag, községháza
Barnag címere Barnag zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Veszprémi
Jogállás	község
Polgármester	Horváth Zoltán (független)
Irányítószám	8291
Körzethívószám	88
Népesség
Teljes népesség	94 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	10,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	12,01 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 58′ 49″, k. h. 17° 44′ 55″46.9804, 17.74855
Barnag Pozíció Veszprém vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Barnag témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Barnag (németül Barnig) község Veszprém megyében, a Veszprémi járásban, Nagyvázsony környékén.

Fekvése

A Veszprém megyei Barnag a Veszprémi-fennsík és a Balaton-felvidék találkozásánál található, Veszprémtől 18, Nagyvázsonytól mintegy 5 kilométerre. Központján csak a 73 113-as út húzódik végig (amely innen nyugat felé továbbhaladva Vöröstón át Mencshely külterületéig tart), de külterületének keleti részét egy rövid szakaszon érinti a 7307-es út is.

Története

Barnag nevét 1284-ben említette először oklevél, amikor a Gatal nemzetségbeli Péter fia III. Gatal és Gatalon fiait említi, akiknek házai Barnag-on egymás mellett álltak.

Később ismét egy oklevél említette, melyet Nagy Lajos király leánya, Mária királynő adott ki a Vezsenyi családnak 1384. december 6-án keltezve. Tartalma szerint a családi birtokra, vagyis Barnag Szabadhegyre, ezen okiratban a királynő engedélyezi méltó lakóhely ( valószínűleg vár) építését az udvari étekfogó mesternek, Vezsenyi Lászlónak.

A vár építését perrel állítja meg a veszprémi káptalan, mert az Péczel nevű birokukra épült, nem a Barnag határában fekvő Szabadhegyre. Ebből pereskedés támadt, a várat pedig ma is láthatjuk romjaiban, Zádor-vár (Puszta vár) néven a falutól délkeleti irányban.

Barnag a török időkben elnéptelenedett. Újratelepítésére a 18. század első felében került sor. Magyarbarnagot és Németbarnagot 1947-ben egyesítették.

Közélete

Polgármesterei

• 1990-1994:
• 1994-1998: Szegedi András (független)
• 1998-2002:
• 2002-2006:
• 2006-2010:
• 2010-2014: Kulcsár Miklós Sándor
• 2014-2015: Kulin Miklós György (független)
• 2015-2019: Horváth Zoltán
• 2019-től:

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	132	131	128	119	121	94
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 98,5%-a magyarnak, 15% németnek, 6% cigánynak, 6% románnak mondta magát (1,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,4%, református 22,6%, evangélikus 1,5%, felekezeten kívüli 13,5% (13,5% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

• Barokk műemlékkálvária és egy középkori kápolna romjai
• Szent Márton római katolikus templom (XVIII. szd.)

Képgaléria

• 
  Barnag látképe Nagyvázsony felől
• 
  Németbarnag, római katolikus templom
• 
  Magyarbarnag, református templom
• 
  Magyarbarnag, református templom
• 
  Magyarbarnag első világháborús hősi halottainak emléktáblája a református templom falán
• 
  A második világháború barnagi áldozatainak emlékműve
• 
  Emléktáblák a barnagi református templom falán
• 
  Népi műemlék lakóház Barnagon
• 
  Jellegzetes barnagi lakóház, egy eladó ágyúval
• 
  Útszéli kápolna Barnag főutcáján
• 
  Jellegzetes barnagi lakóház
• 
  Népi műemlék lakóház Barnagon
• 
  Jellegzetes barnagi lakóház
• 
  Népi műemlék lakóház Barnagon

Források

• Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1900–1901.
• Zalai okmánytár I. 95.
• Hazai Okmánytár IV. 68.

További információk

• Barnag a Via Sancti Martini honlapján