Ugrás a tartalomhoz

Bakonybél

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Pan Peter (vitalap | szerkesztései) 2018. október 24., 12:33-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Története: kiegészítés)
Bakonybél
Bakonybél címere
Bakonybél címere		 Bakonybél zászlaja
Bakonybél zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásZirci
Jogállásközség
PolgármesterMárkus Zoltán (független)[1]
Irányítószám8427
Körzethívószám88
Népesség
Teljes népesség1106 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség50,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület24,36 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 15′ 10″, k. h. 17° 43′ 46″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 10″, k. h. 17° 43′ 46″
Bakonybél (Veszprém vármegye)
Bakonybél
Bakonybél
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Bakonybél weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonybél témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bakonybél község Veszprém megyében, a Zirci járásban.

Fekvése

Az Északi-Bakony közepén, a Bakony legmagasabb hegyének, a Kőris-hegynek (709 m) a közelében, a Gerence-patak partján fekszik. A legközelebbi város Zirc (16 km).

Története

Első írásos említése 1083-ból való (Beli). A település története mindvégig összefonódott a bencés monostoréval, melyet I. István alapított. Az Árpád-korban jelentős szellemi központ volt. 1023–1030 között itt remetéskedett Szent Gellért, a falutól nem messze egy kápolna is emléket állít neki. A török időkben teljesen elpusztult, és a pannonhalmi apátság birtokába került. A törökök kiűzése után a pannonhalmi apátság próbálta újratelepíteni a települést: a 18. század elején szlovákok, majd a század végén németek költöztek a faluba. 1815–1859 között híres üveghuta működött a településhez tartozó Somhegypusztán. 2018. január és 2018. október 20-a között elkészült a Szent Mauríciusz Monostor felújítása.[3]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1264
1240
1221
1204
1127
1106
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 88,3%-a magyarnak, 1,3% németnek, 0,1% cigánynak, 0,1% szlováknak mondta magát (11,5% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,1%, református 1,9%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 2,7% (17,9% nem nyilatkozott).[4]

Képek

  • Bakonybél temploma
    Bakonybél temploma
  • Bakonybél légi felvételen
    Bakonybél légi felvételen
  • A monostor és a templom
    A monostor és a templom
  • Bakonybél látképe a Köves-hegyről
    Bakonybél látképe a Köves-hegyről
  • Bencés monostor, még a felújítás előtt
    Bencés monostor, még a felújítás előtt
  • Tájház
    Tájház
  • Cseh Tamás, Bakonybél díszpolgára
    Cseh Tamás, Bakonybél díszpolgára
  • Bakonybél légi felvétel 1.
    Bakonybél légi felvétel 1.
  • Bakonybél légi felvétel 2.
    Bakonybél légi felvétel 2.
  • Szent Mauriciusz Monostor, Bakonybél 1.
    Szent Mauriciusz Monostor, Bakonybél 1.
  • Szent Mauriciusz Monostor, Bakonybél 2.
    Szent Mauriciusz Monostor, Bakonybél 2.
  • Szent Mauriciusz Monostor, Bakonybél 3.
    Szent Mauriciusz Monostor, Bakonybél 3.
  • Bakonybél látképe madártávlatból
    Bakonybél látképe madártávlatból
  • Szent Mauriciusz Monostor (Bakonybél) légi felvételen
    Szent Mauriciusz Monostor (Bakonybél) légi felvételen
  • Bakonybél, Bakony Hotel a levegőből
    Bakonybél, Bakony Hotel a levegőből

Nevezetességei

Turisztikai látványosságai

  • Római katolikus templom (Szent Móric és társai vértanúk)
  • Szent Mauríciusz bencés monostor[5]: barokk stílusú, 18. század
  • Szentkút-kápolna
  • Pannon Csillagda[6]
  • Szabadtéri Néprajzi Múzeum, tájház
  • Kirándulóhelyek: Kőris-hegy, Odvaskői barlang, Kerteskő-szurdok
  • Hubertlaki-tó, a bakonyi „Gyilkos-tó”[7] Hubertlak az Esterházy család vadászkastélya volt, de leégett.[8]
  • Bakonybéli Erdészet hubertlaki turistaháza[9]

Nevezetes emberek

  • Guzmics Izidor (1786–1839) bencés szerzetes, közíró, teológus, az MTA tagja, Kazinczy Ferenc egyik leghívebb barátja 1832 és 1839 között bakonybéli apát volt.
  • Utolsó éveiben itt működött és itt halt meg Kovács Márk János (1782–1854) bencés szerzetes, tanár, hitszónok, költő.
  • Cseh Tamás zeneszerző, előadóművész - 2009. április 18-án díszpolgárrá választották. A faluban, ami indiántáboruk kiindulópontja is egyben, saját birtokkal is rendelkezett. Élete utolsó két esztendejében állandó lakos.[10]
  • Zoltvány Irén Lajos irodalomtörténész, pedagógus, a pannonhalmi főiskola igazgatója; 1921–1938 között Bakonybél apátja.

Jegyzetek

További információk

Commons:Category:Bakonybél
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonybél témájú médiaállományokat.

Sablon:Veszprém megye helységei

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bakonybél&oldid=20551492”