Baja–Bezdán–Apatin–Szond-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Baja–Hercegszántó-vasútvonal szócikkből átirányítva)
Baja–Bezdán–Apatin–Szond-vasútvonal
A Baja–Bezdán–Apatin–Szond-vasútvonal útvonala
Nyomtávolság: 1435 mm
0 Baja (154)
A vonalból megmaradt iparvágány vége
4 Baja szállásváros mh.
egykori Baja–Zombor–Újvidék-vasútvonal Gara felé
8 Máriakönnye mh.
11 Bátmonostor
16 Nagybaracskai szőlők mh.
18 Nagybaracska
21 Csátalja
26 Dávod
31 Hercegszántó  Magyarország
Béreg (Bački Breg) mh.  Szerbia
Küllőd (Kolut) mh.
Bezdán (Bezdan) mh.
Monostorszeg (Bački Monoštor)
Meglévő, forgalom nélüli vonalszakasz
Zombor (Sombor)
3 Elzaszállás
8 Károlyszállás
11 Bácskertes
19 Apatin
21 Apatingyártelep[1]
28 Szilágyi
35 Szond
41 Doroszló
47 Rácmilitics
52 Mostonga
55 Hódság-Kálvária
58 Hódság

Az egykori Baja–Bezdán–Apatin–Szond-vasútvonal a Bácska legsűrűbben lakott nyugati részén húzódott, fejlett mezőgazdasági területeket kapcsolt a vasúti fővonalakhoz.

Története[szerkesztés]

A Baja–Bezdán–Apatin–Szondi HÉV társaság által épített vasútvonal első, Baja és Zombor közötti szakasza a Déldunavidéki HÉV társaság Baja–Zombor–Újvidék-vasútvonalából, Bajától mintegy 3 km-re délre ágazott ki. A Monostorszeget érintő 57,4 km hosszú helyiérdekű vasútvonalat 1912. július 12-én nyitották meg.[2] A társaság második, Zombortól Apatinon át Szondig tartó, 31,7 km hosszú vonalszakaszát 1912. augusztus 14-én adták át a forgalomnak. A társaság később a vonalat Hódságig meghosszabbította, így ott már négy helyiérdekű vasútvonalhoz csatlakozott. A Szond és Hódság közötti 19,7 km hosszú vonalrészt 1914. november 12-én helyezték üzembe.

A síkvidéki jellegű vasútvonalon az alépítmény kialakítása kevés munkát igényelt, az egyetlen nagyobb hídja a Ferenc-csatornán épült. A felépítményt 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből építették, a Zombor állomáshoz csatlakozó szakaszban 34,5 kg/fm tömegű, „c” jelű síneket is felhasználtak.

Napjainkban[szerkesztés]

A vasútvonalat a trianoni békeszerződéssel kijelölt új államhatár átszelte. 1941-ben Bácska visszafoglalásakor újra Magyarországhoz került teljes hosszában. A Zombor–Apatin–Szond–Hódság vonalrész az 1941-es menetrendben a 175-ös számot kapta. 1944-től kezdve újra helyreálltak a trianoni határok, a vonal nagy része újra Jugoszláviához került.

A Magyarországon maradt 31 km hosszú vonalrészen, Baja és Hercegszántó között a forgalom 1972. december 31-én szűnt meg. A vonal megszüntetését az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció mondta ki.

Az egykori vasútvonal Zombor és Apatin közötti szakasza a Szerb Államvasutak 24-es számú vasútvonala. A Szond–Hódság szakasz megszűnt, viszont még megszűnése előtt a végpontját Hódság-Kálvária állomásról a szomszédos Bácsordas állomásra kötötték át.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Teherforgalom által használt szakasz vége
  2. Magyar Vasúttörténet 4. kötet, 112. és 211. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 9635523149 )

Külső hivatkozások[szerkesztés]