Artemis II

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Artemis 2 szócikkből átirányítva)
Artemis–2
Artemis-program
Hátul (balról jobbra): Christina Koch, Victor J. Glover, Jeremy Hansen Elöl: Gregory R. Wiseman
Hátul (balról jobbra): Christina Koch, Victor J. Glover, Jeremy Hansen
Elöl: Gregory R. Wiseman
Repülésadatok
Ország Egyesült Államok
 Kanada
ŰrügynökségNASA
Személyzet
ŰrrepülőgépOrion CSM-003
HordozórakétaSLS Block 1
A repülés paraméterei
Start2025. szeptember[1]
StarthelyKennedy Űrközpont, LC-39B
Földet érés
helyeCsendes-óceán
IdőtartamTervezett: 10 nap
Megtett távolság7400 km
Pálya
Pályamagasság
Hold körülTervezett: 4,000 NM (7400 km)
Előző repülés
Következő repülés
Artemis–1
Artemis–3
A Wikimédia Commons tartalmaz Artemis II témájú médiaállományokat.

Az Artemis II a NASA Artemis-programjának első emberes és összességében második küldetése, amely indítása 2025 szeptemberében várható.[1] 1972 óta (Apollo–17) ez az első személyzettel rendelkező űrhajó, ami túllépi az alacsony Föld körüli pályát.[a] Ezen küldetés során fog először használatba kerülni személyzettel rendelkező startolásra az LC–39B az STS–116 óta.

Az Artemis-program létrehozása előtt Exploration Mission–2 néven volt ismert. A legénység célja eredetileg az volt, hogy a törölt Asteroid Redirect Mission által Hold körüli pályán elfogott aszteroidáról mintákat gyűjtsön.[2]

Célja[szerkesztés]

Az Artemis II célja az, hogy az első személyzettel rendelkező Orion MPCV űrhajót Hold körüli pályára állítsa, maximum 21 napra, a Space Launch System Block 1 variációjának használatával. Az űrhajó kétszer fog keringeni a Föld körül, miközben időnként beindítja hajtóműveit, hogy elég sebességet nyerjen ahhoz, hogy kilépjen a Föld légköréből. A Holdtól szabad visszatérési pálya használatával fog visszatérni. Az úton a Hold felé a személyzet több tesztet is el fog végezni, beleértve az űrruhákon és az űrhajón.[3][4]

Története[szerkesztés]

2017-ben az Exploration Mission–2 úgy lett bejelentve, mint egy küldetés a Space Launch System Block 1B-vel, az Exploration Upper Stage és az Orion használatával, 50,7 tonnás rakománnyal. A terv az volt, hogy az űrhajó találkozna egy Hold körüli pályára helyezett aszteroidával, amit korábban az Asteroid Redirect Mission elfogott és rajta űrsétákat végeztek volna az űrhajósok, mintákat gyűjtve.[5] Az ARM 2017. április lemondását követően[6] a legújabb terv egy nyolc napos küldetés volt, négy űrhajóssal.[3] Egy másik 2017-es javaslat szerint az űrhajósok leszállították volna a Lunar Gateway első részeit, egy 8–21 napos repülés részeként.[7] 2018 márciusában végül úgy döntöttek, hogy felküldik az első Gateway modult egy kereskedelmi hordozórakétával, mivel a még fejlesztés alatt álló Mobile Launcherre szükség volt az Exploration Upper Stage használatához.[8][9] A döntés a Falcon Heavy rakétára esett.[10]

Személyzet[szerkesztés]

A személyzetet 2023. április 3-án jelentették be.[11] A négy személyes legénységnek része lesz a Kanadai Űrügynökség egy űrhajósa, aki egyben az első kanadai és nem amerikai személy lesz, aki elhagyja az alacsony Föld körüli pályát. Ehhez hasonlóan Koch lesz az első nő, Glover pedig az első afroamerikai.[12][13][14][15] Abban az esetben, ha Hansen nem tud részt venni a küldetésen, helyét a szintén kanadai Jenni Sidey-Gibbons venné át.[16][17]

Beosztás Űrhajós
Parancsnok Amerikai Egyesült Államok Gregory R. Wiseman, NASA
második űrrepülés
Pilóta Amerikai Egyesült Államok Victor J. Glover, NASA
második űrrepülés
Küldetésspecialista 1 Amerikai Egyesült Államok Christina Koch, NASA
második űrrepülés
Küldetésspecialista 2 Kanada Jeremy Hansen, CSA
első űrrepülés

Másodlagos rakomány[szerkesztés]

MPCV fokozat adaptere a CubeSat-ok elhelyezésére

A NASA CubeSat Launch Initiative (CSLI) programja CubeSat műholdakat rendelt meg az amerikai intézményektől és vállalatoktól, hogy ezeket másodlagos rakományként küldjék a Holdra.[18] A NASA maximum 12 kilogrammos CubeSatokat műholdakat fogad el. Az Artemis 1 küldetéséhez hasonlóan az Artemis 2-n repülő CubeSatokat az SLS utolsó fokozata és az Orion űrhajó közti adapter gyűrűjének belsejére szerelik majd fel, és az Orion leválasztása után lépnek működésbe. 2021 októberében a NASA teljesen törölte a másodlagos rakományokat a küldetésből.[19]

Indítás[szerkesztés]

2011-ben az indítást először 2019 és 2021 közé helyezték, majd később 2023-ig halasztották a Space Launch System elkészülésére várva.[20][21] 2023 januárjában a tervezett indítási időpont 2024 májusa volt, de bejelentették, hogy az Artemis I részeként repülő Orion felújítása miatt ez akár 2024 utolsó három hónapjára, vagy a következő év első negyedére is tolódhat.[22] 2023 márciusában jelentette be a NASA, hogy novemberre halasztották az indítást.[1]

Hasonló küldetések[szerkesztés]

1968-ban az Apollo–8 küldetése, Frank Borman, James Lovell és William Anders személyzettel indult meg, azzal a céllal, hogy teszteljék a szervizmodult az alacsony Föld körüli pálya fölött is. Ugyan abban hasonlított az Artemis II-höz, hogy rendelkezett személyzettel és nem szállt le a Holdra, sokkal többször, tízszer repülte körbe a Holdat.[23] Az Apollo–13 (1970) volt az egyetlen űrrepülés, ami szabad visszatérési pályát használt.

2005-ben a Space Adventures cég tervezett repüléseket kezdeni két turistával, aminek részeként 100 kilométeren belülre repültek volna a Hold felszínétől, egy Szojuz űrhajó használatával, amit egy űrhajós irányított volna. A DSE–Alpha elnevezésű küldetés 150 millió dollárba került volna a két részvevőnek személyenként, 8–9 napig tartott volna. A cég vezérigazgatója, Eric Anderson azt nyilatkozta, hogy 2011-ben eladták az egyik széket, de a második még azóta se kelt el.[24]

A SpaceX holdturista-missziója, a dearMoon-projekt, amit eredetileg 2018-ban terveztek volna elindítani és hasonló méretű személyzettel rendelkezett volna, mint az Artemis II, két turistával, szabad visszatérési pályát használt volna, a Crew Dragon és a Falcon Heavy segítségével utazott volna a Holdhoz.[25][26] A Falcon Heavy első repülését követően a SpaceX bejelentette, hogy a hordozórakétát nem fogják személyzettel rendelkező repülésekre használni és inkább a Starship fejlesztésére koncentrálnának, amivel majd később személyzetes küldetésekre használnak.[27][28] 2018. szeptember 14-én a SpaceX hivatalosan is bejelentette, hogy Maezava Juszaku japán milliárdos lett első utasa, a dearMoon első, 2023-as repülésére.[29][30]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. ↑ Ha sikeres, a SpaceX dearMoon projektje hamarabb repülhet

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b c Foust, Jeff: NASA delays Artemis 2 and 3 missions (amerikai angol nyelven). SpaceNews, 2024. január 9. (Hozzáférés: 2024. január 27.)
  2. ↑ Foust, Jeff. „NASA Selects Boulder Option for Asteroid Redirect Mission”, Space News, 2015. március 25. (Hozzáférés: 2015. március 27.) 
  3. ↑ a b Hambleton, Kathryn: First Flight With Crew Important Step on Long-Term Return to Moon. NASA, 2018. augusztus 27. (Hozzáférés: 2023. január 2.)
  4. ↑ Sloss, Philip: NASA studying practice rendezvous options for Artemis 2 Orion (amerikai angol nyelven). NASASpaceFlight.com, 2020. június 25. (Hozzáférés: 2023. január 2.)
  5. ↑ published, Mike Wall: Inside NASA's Plan to Catch an Asteroid (Bruce Willis Not Required) (angol nyelven). Space.com, 2013. április 10. (Hozzáférés: 2023. január 2.)
  6. ↑ Foust, Jeff: NASA closing out Asteroid Redirect Mission (amerikai angol nyelven). SpaceNews, 2017. június 14. (Hozzáférés: 2023. január 2.)
  7. ↑ NASA finally sets goals, missions for SLS - eyes multi-step plan to Mars (amerikai angol nyelven). NASASpaceFlight.com, 2017. április 6. (Hozzáférés: 2023. január 2.)
  8. ↑ NASA FY 2019 Budget Overview Quote: "Supports launch of the Power and Propulsion Element on a commercial launch vehicle as the first component of the LOP - Gateway (page 14) Public Domain Ez a cikk ebből a forrásból származó szöveget tartalmaz, amely közkincs.
  9. ↑ Berger, Eric: NASA may fly crew into deep space sooner, but there’s a price (amerikai angol nyelven). Ars Technica, 2018. április 13. (Hozzáférés: 2023. január 2.)
  10. ↑ Foust, Jeff: NASA selects Falcon Heavy to launch first Gateway elements (amerikai angol nyelven). SpaceNews, 2021. február 10. (Hozzáférés: 2023. január 2.)
  11. ↑ Foust, Jeff: White House proposes $27.2 billion for NASA in 2024 (amerikai angol nyelven). SpaceNews, 2023. március 9. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  12. ↑ NASA Names Astronauts to Next Moon Mission, First Crew Under Artemis - NASA (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. január 5.)
  13. ↑ Wall, Mike: Meet the 4 astronauts flying on NASA's Artemis 2 moon mission (angol nyelven). Space.com, 2023. április 3. (Hozzáférés: 2024. január 5.)
  14. ↑ The four astronauts NASA picked for the first crewed moon mission in 50 years (angol nyelven). CNN, 2023. április 3. (Hozzáférés: 2024. január 5.)
  15. ↑ Meet the Crew of Artemis II (angol nyelven). airandspace.si.edu. (Hozzáférés: 2024. január 5.)
  16. ↑ Canadian Space Agency astronauts Jenni Gibbons and Joshua Kutryk to contribute to future missions, from the International Space Station to the Moon (angol nyelven). www.newswire.ca. (Hozzáférés: 2024. január 5.)
  17. ↑ Canadian astronaut assignments | CityNews Vancouver. vancouver.citynews.ca. (Hozzáférés: 2024. január 5.)
  18. ↑ Hill, Denise: NASA's CubeSat Launch Initiative Opens Call for Payloads on Artemis 2 Mission. National Aeronautics and Space Administration , 2019. augusztus 6. [2019. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 6.) „NASA is seeking proposals from U.S. small satellite developers to fly their CubeSat missions as secondary payloads aboard the SLS on the Artemis 2 mission under the agency's CubeSat Launch Initiative (CSLI)” Public Domain Ez a cikk ebből a forrásból származó szöveget tartalmaz, amely közkincs.
  19. ↑ Kurkowski, Seth: Alabama students forced to pivot satellite design after being dropped from Artemis II (amerikai angol nyelven). Space Explored, 2021. október 21. (Hozzáférés: 2023. január 2.)
  20. ↑ Hambleton, Kathryn: NASA’s Deep Space Exploration System is Coming Together. NASA, 2019. március 8. (Hozzáférés: 2023. január 2.)
  21. ↑ Sloss, Philip: Crewed Orion spacecraft passes critical design review (amerikai angol nyelven). NASASpaceFlight.com, 2018. december 28. (Hozzáférés: 2023. január 2.)
  22. ↑ Howell, Elizabeth: NASA's Artemis 2 mission: Taking humans around the moon (angol nyelven). Space.com, 2022. augusztus 18. (Hozzáférés: 2023. január 2.)
  23. ↑ „Apollo 8 redux: Why NASA may send humans around the moon, again”, Christian Science Monitor (Hozzáférés: 2023. január 2.) 
  24. ↑ Space Adventures' $150 Million Lunar Flyby (amerikai angol nyelven). Popular Mechanics, 2011. április 26. (Hozzáférés: 2023. január 2.)
  25. ↑ „SpaceX promises a Moon vacation in 2018” (hu-HU nyelven).  
  26. ↑ Trumbore, Dave: SpaceX Will Attempt to Send Humans Around the Moon Next Year. nerdist.com, 2017. február 27. [2017. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 2.)
  27. ↑ Foust, Jeff: SpaceX no longer planning crewed missions on Falcon Heavy (amerikai angol nyelven). SpaceNews, 2018. február 6. (Hozzáférés: 2023. január 2.)
  28. ↑ Pasztor, Andy: Elon Musk Says SpaceX’s New Falcon Heavy Rocket Unlikely to Carry Astronauts (amerikai angol nyelven). WSJ. (Hozzáférés: 2023. január 2.)
  29. ↑ Ralph, Eric: SpaceX has signed a private passenger for the first BFR launch around the Moon (amerikai angol nyelven). TESLARATI, 2018. szeptember 14. (Hozzáférés: 2023. január 2.)
  30. ↑ Grush, Loren: SpaceX says it will send someone around the Moon on its future monster rocket (amerikai angol nyelven). The Verge, 2018. szeptember 14. (Hozzáférés: 2023. január 2.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Artemis_II&oldid=26930791”