Dragon 2

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dragon 2
A Dragon űrhajó
A Dragon űrhajó
Általános adatok
Ország  Amerikai Egyesült Államok
Űrügynökség NASA NASA
Rendeltetés személyszállító és teherűrhajó
Első repülés 2019. március 2.
Űrhajósok 4 vagy 7 fő
Rakomány 6000 kg (felbocsájtáskor)
3000 kg (visszatéréskor)
Dokkolás az ISS-hez 6
Műszaki adatok
Hordozórakéta Falcon 9 Block 5
Magasság8,1 m
Átmérő4 m
Hasznos térfogat9,3 m³
Össztömeg4,2 t

A Dragon 2 űrhajóosztály az amerikai SpaceX magáncég által fejlesztett és épített, többször felhasználható űrjármű, ami első sorban a Nemzetközi Űrállomás (ISS) kiszolgálására épült. A Dragon teherűrhajó utóda, az alapján épült személyszállító és teherűrhajó.

Az űrhajó meghajtásáról Falcon 9 Block 5 rakéta gondoskodik, az űrhajó visszatérése valamelyik óceán felületére történik. Elődjétől eltérően képes saját magát dokkolni az ISS-hez.

Két változata a személyzetes Dragon (Crew Dragon), ami hét űrhajóst képes szállítani; és a teherszállító Dragon (Cargo Dragon), ami az előző Dragon továbbfejlesztett változata. Mindkét változatnak az előző Dragonhoz képest új repülésvezérlő számítógépe és avionikája van.

A teherszállító Dragon első repülésére 2020. december 6-án került sor.[1] A személyszállító változat első tesztrepülése 2019. március 2-án történt;[2] a hétszemélyes utastérben élő űrhajósok helyett csak egy szenzorokkal felszerelt életnagyságú bábu utazott. Az első sikeres, emberes repülésre 2020. május 30-án került sor. Ezen Robert L. Behnken és Douglas G. Hurley vett részt.[3]

Története[szerkesztés]

A személyzetes Dragont úgy tervezték, hogy az ISS-hez tipikusan 180 napig kapcsolódik (esetleg 210 napig, ami az orosz rakéták indítási beosztásához jobban igazodik). Képes az automatikus dokkolásra, de az automatika kikapcsolható és helyette használható a NASA Docking System (NDS) is.[4][5]

A Dragon 2 részben újrafelhasználható részegységekből áll, ez hozzájárul az üzemeltetési költségek csökkentéséhez.

Változatok[szerkesztés]

Crew Dragon[szerkesztés]

A SpaceX eredeti elképzelése az volt, hogy az űrhajó a visszatéréskor szárazföldre fog leszállni, LES hajtóművet és ejtőernyőket használva, és a vízre való leszállás csak vészforgatókönyvként szerepelt. Később a szárazföldre való leszállást elvetették (talán mert ez plusz üzemanyag felhasználást, és egyúttal nagyobb súllyal való leszállást jelentett volna).

Cargo Dragon[szerkesztés]

Az eredeti elképzelések szerint a Dragon 2 hét űrhajóst szállított volna, vagy kevesebb űrhajóst, és helyettük terhet vitt volna fel az űrbe. Később a két változat kidolgozását szétválasztották.

A teherszállító Dragon 6000 kilogramm terhet képes felvinni az űrbe.[6]

Repülések[szerkesztés]

Küldetés neve Űrhajó száma[7] Indítás dátuma[8] Megjegyzés
Dragon2 Pad Abort Test C201[9] 2015. május 6. Az űrhajó személyszállító változatának első mentőrakéta tesztje.
SpaceX Demo–1 C204[10] 2019. március 2. Az űrhajó személyszállító változatának tesztrepülése a Nemzetközi Űrállomáshoz.
Dragon2 In-Flight Abort Test C205[10] 2020. január 19. Az űrhajó személyszállító változatának repülés közbeni mentőrakéta tesztje. Szuborbitális repülés.
SpaceX Demo–2 C206.1[10] 2020. május 30.[11] A SpaceX első emberes repülése a Nemzetközi Űrállomáshoz.
SpaceX Crew–1 C207[10] 2020. november 16. Az első emberes küldetés a Nemzetközi Űrállomáshoz.
SpaceX CRS–21 C208[12] 2020. december 6. Az első CRS-2 utánpótlás küldetése a Nemzetközi Űrállomáshoz.
SpaceX Crew–2 C206.2[10] 2021. április 23. A második emberes küldetés a Nemzetközi Űrállomáshoz.
SpaceX CRS-22 C209[12] 2021. június 3. A második Dragon 2 utánpótlás a Nemzetközi Űrállomáshoz. A fedélzetén volt két darab iROSA kitekerhető napelemtábla és az amerikai RamSat, valamint a brit SOAR nanoműholdak (CubeSat).[13]
Tervezett küldetések[14]
SpaceX CRS-2 (23-26) 2021-2024 További CRS utánpótlás küldetések. Commercial Resupply Services 2 (CRS-2)szerződés keretében.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Commons:Category:Dragon (spacecraft)
A Wikimédia Commons tartalmaz Dragon 2 témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Clark, Stephen: SpaceX launches first in new line of upgraded space station cargo ships – Spaceflight Now (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. június 26.)
  2. Harwood, William: SpaceX launches first Crew Dragon ferry ship – Spaceflight Now (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. június 26.)
  3. Clark, Stephen: NASA astronauts launch from U.S. soil for first time in nine years – Spaceflight Now (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. június 26.)
  4. Dragon Overview. SpaceX. [2013. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 16.)
  5. Parma, George: Overview of the NASA Docking System and the International Docking System Standard (PDF). NASA, 2011. március 20. [2011. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 30.) „iLIDS was later renamed the NASA Docking System (NDS), and will be NASA's implementation of an IDSS compatible docking system for all future US vehicles”
  6. SpaceX (angol nyelven). SpaceX. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
  7. SpaceX Missions Summary (angol nyelven). SpaceX Info
  8. SpaceX missions (angol nyelven). [2013. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  9. Crew Dragon Abort Test Vehicle (angol nyelven). Gunter's Space Page. (Hozzáférés: 2021. május 13.)
  10. a b c d e Crew Dragon (angol nyelven). skyrocket.de
  11. Stephen Clark: SpaceX’s Crew Dragon delivered to Cape Canaveral for first flight with astronauts (angol nyelven). https://spaceflightnow.com/, 2020. február 14.
  12. a b Dragon CRS-21,... CRS-29 (SpX 21,... 29) (angol nyelven). Gunter's Space Page. (Hozzáférés: 2021. május 13.)
  13. Űrvilág.hu - Dragon és két szál ROSA. www.urvilag.hu. (Hozzáférés: 2021. június 27.)
  14. UNITED STATES COMMERCIAL ELV LAUNCH MANIFEST (angol nyelven), 2018. november 18.

Források[szerkesztés]