Alexandriai Hüpatia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alexandriai Hüpatia
Egyiptom
ókor
Hypatia portrait.png
Élete
Született 355[1]
Alexandria
Elhunyt 415 márciusa
Alexandria
Pályafutása
Iskola/Irányzat Újplatonizmus
Érdeklődés Matematika, csillagászat
Hatottak rá Arisztotelész, Platón, Plótinosz, Theón
Fontosabb nézetei A Föld a Nap körül ellipszis alakú pályán kering
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexandriai Hüpatia témájú médiaállományokat.

Alexandriai Hüpatia (latinul: Hypatia, görögül: Υπατία [Hypatía]), (355? – 415. március) egyiptomi hellén filozófus, matematikus és csillagász, az ókori világ egy kimagasló egyénisége. A matematikus Alexandriai Theón lánya, aki kezdetben az Alexandriai könyvtár tanára, majd vezetője is volt. Brutális halálát a Kürillosz püspök által felbuzdított és fanatizált keresztények tömegei okozták, pogánynak titulálása és újplatonista tanai miatt. A halálát követően műveit elégették, és egy levelén kívül semmi sem maradt az utókorra. Ő az első ismert matematikusnő.

Életéről kevés megbízható adat maradt fenn. Szókratész Szkholasztikosz antik keresztény 5. századi egyháztörténész írt róla Egyháztörténelem című művében, erre a könyvre vezethető vissza az összes későbbi életrajzi adat, valamint Szókratész tanítványának, kürenei Szünesziosz püspök írásaira és 154. levelére támaszkodtak Hüpatia későbbi életrajzírói. A 7. századi nikiui János kopt püspök Világkrónika című művében emlékezett meg a tudósnőről. A 10. századi bizánci Szuda-lexikon regényes feldolgozásban ír róla egy fejezetet, de ez a feldolgozás is régebbi forrásokból táplálkozott.

Munkássága[szerkesztés]

Hüpatia műveinek legendás híre volt az antik világban. Diophantosz Aritmetikájához, valamint Apollóniosz Konikájához és a matematikus, csillagász Klaudiosz Ptolemaiosz műveihez írt magyarázatokat. Miután Athénben filozófiát tanult, azt követően hazatért Alexandriába, és tanítani kezdett, nem csak a Muszeionban tartott előadásokat és felolvasásokat, hanem saját otthonában is. Különösen az újplatóni és az arisztotelészi filozófiával foglalkozott mélyebben, és összhangba kívánta hozni e két filozófiai rendszert. 383-ban a platonikus iskola tanára lett, ezt követően 400-tól a vezetője is. Bölcsességével nagy hatással volt környezetére, a tudását a legmagasabb körökben is méltányolták. Távoli vidékekről is látogatták iskoláját. Hüpatia látogatta a férfiak gyűléseit, és bölcsessége itt is nagy tiszteletnek örvendett. Megismerkedett a keresztény vallással, de hű maradt a hellenizmushoz. Szünesziosz püspök „anyám, nővérem és tisztelt tanítóm”-nak szólította, és még a római prefektus, Oresztész is nagy tisztelője és barátja is volt egyben. Hüpatia jó kapcsolatokat tartott fenn a politikusokkal.

Hüpatia arcképe Raffaello Az athéni iskola című vatikáni freskóján

A római prefektus ellensége volt Kürillosz püspök, aki úgy vélte, hogy Hüpatia ellene hangolja barátját, továbbá mágiával és a tömegek hipnotizálásával is vádolták. Kürillosz egyébként is türelmetlen és kegyetlen volt azokkal szemben, akiket a kereszténység ellenségeinek vélt, csak az alkalmat várta, hogy leszámoljon velük. Hüpatiát tanai miatt (neoplatonizmus és matematika) eretnekséggel vádolták. 415-ben a fanatizált tömeg megtámadta a Muszeionból hazatérő matematikusnőt, a Cesariumnak nevezett templomba vitték, és ott brutálisan megölték, elsőnek ruháit letépték, testét kövekkel és kagylókkal összekaszabolták, testrészeit szétszórták Alexandria szerte. Más források szerint vadállatokkal tépették szét, Szókratész szerint maradványait elégették, a későbbi források is erre a leírásra támaszkodnak.

Művei közül csak egy levele maradt az utókorra, mert meggyilkolása után azokat elégette a feldühödött tömeg. Matematikai kommentárok mellett csillagászati canont is készített. Egyes források szerint a tudósnő fejlesztette ki az asztrolábiumot, de legalábbis értett a készítéséhez. Csillagászati előadásain, felolvasásain kísérleti eszközöket használt, amivel ámulatba ejtette hallgatóságát. A természettudományokban többre tartotta a kísérleti bizonyítást az elméleti okoskodásnál. Egyes történészek szerint a hidrométert ő találta fel, de erre kevés a bizonyíték. Műveiről tanítványai írásaiból van tudomása az utókornak. Halálával az alexandriai matematikai iskola is hanyatlásnak indult, ugyan még az athéni iskola egy ideig működött, de hamarosan már azt is bezárták.

Meggyilkolása[szerkesztés]

Hüpatia meggyilkolása Alexandriai Kürillosz püspökségének negyedik évének böjti időszakában, azaz 415 márciusában történt. Szókratész Szkholasztikosz szerint Hüpatia politikai irigységnek lett az áldozata. Alexandriában a 45. század fordulóján a politikai légkör nem kedvezett a pogányoknak. 391-ben Theophilosz alexandriai pátriárka leromboltatta az összes pogány templomot, és valószínűleg az Alexandriai könyvtárban is megvizsgáltatta a könyveket, hogy melyek azok, amelyek a keresztény tanokkal nem egyeznek. Hüpatiához írt levelében arról panaszkodott tanítványa és csodálója, Szünesziosz (későbbi püspök), hogy a keresztények túlbuzgóságukban beperelték, mert tiltott könyveket tartott otthoni könyvtárában. Ilyen előzmények után érthető, hogy 415-ben a felizgatott tömeg követelte a pogány Hüpatia megbüntetését, aki varázslataival még a prefektusokat és a népet is maga mellé állította. A Kürillosz püspök és a római prefektus (Oresztész) közötti viszályt is a tudósnő praktikáinak tulajdonították. Így nem csoda, hogy meggyilkolása után a csőcselék éltette Kürilloszt, mint aki Alexandriát megszabadította a pogány asszonytól. Kürilloszt egyenesen új Theophilosznak nevezték, mint aki megtisztította a várost az utolsó bálványimádótól is. Hogy valójában ki szította az ellentéteket, azt nem lehet tudni, de lehet, hogy Hüpatián példát akartak statuálni. Hüpatia mai kutatói szerint ezzel a történettel a kései antik korban kereshetjük az előképét a későbbi boszorkányüldözéseknek. Az 5. század eleje nem volt mentes a hasonló üldözésektől. Már II. Konstantin császár dekrétuma alapján vetették a vadak elé Róma összes varázslóját. Egyiptomban keleti szokás szerint nem a vadak elé vetették őket, hanem vaskampókkal szaggaták meg, majd elégették a maradványaikat.

Utóélete a művészetekben, a tudományban[szerkesztés]

Hüpatia a későbbi korokban szimbólum lett. Briliáns elméje mellett csodálták rendkívüli szépségét, báját, kedvességét, már ókori tanítványai rajongtak érte, sőt voltak, akiket annyira elbűvölt, hogy szerelmesek lettek belé. A róla kialakult képet tovább erősítette a 18-19. században róla megjelent számtalan romantikus mű, amely a szép és okos nő harcát szimbolizálta a férfiak társadalmában.

Hüpatia rimae ("rianás") a Moltke kráter mögött (Apollo 10 fényképe)
  • Nevét őrzi a Hold egyik krátere, amelynek nagysága: 41x28 km, 1400 m mély, a Hold egyenlítőjétől délre: 4,3 fokon és nyugati hosszúság: 22,6 fokon található. A közelében vannak apjáról, Theonról, valamint Kürillosról és Theophilosról elnevezett kráterek is.
  • A Holdon a Hüpatia krátertől északra, a Mare Tranquillitatison az egyenlítőtől délre 1 fokkal található a Hüpatia Rimae (rianás), mely 180 km hosszú.
  • Róla neveztek el egy 1884. július 1-jén Knorre által felfedezett aszteroidát, mely a 238-as számot kapta.[2]
  • Nevét viseli több tudós társaság.
  • Életéről több regényes életrajz, dráma és vers is készült.
    • Kingsley: Hypatia or new foes with old face (regény)
    • Kálmán Mária: Hypatia (dráma 2. részben)
    • Leconte de Lisle: Hypatie et Cyrille (dráma)
    • Leconte de Lisle: Hypatie (vers)
    • Brian Trent: Remembering Hypatia (regény)
  • Ábrázolások; elképzelt rajzok, festmények róla:
    • Legelterjettebb arcképe, a Gasparo elképzelése szerinti rajz (1908-ban) egy füzetben jelent meg, ezt az ábrázolást használják a legtöbb helyen.
    • Hüpatia arcképét Raffaello Sanzio is megfestette Az athéni iskola című vatikáni freskóján, amely 1509 és 1511 között készült. A kép a különböző korokban élt híres filozófusokat, matematikusokat, csillagászokat ábrázolja; Platónt, Arisztotelészt, Eukleidészt, Ptolemaioszt; Platónban sokan Leonardo da Vinci portréját vélik felfedezni, míg Diogenészben Michelangelót festette meg. A háttérben Hüpatia elképzelt portréját ábrázolta.
    • Charles William Mitchell festményén Hüpatiát meggyilkolása előtti pillanatban ábrázolta, amint a Cesarium nevű templomban áldozatul esik a csőcseléknek (1885, Laing Art Gallery, Newcastle).
  • 1986 óta jelenik meg az USA-ban "Hypatia: A Journal of Feminist Philosophy" címmel[3] feminista filozófiai folyóirat. A szerkesztőség 2008. július 1. óta a Washington Egyetemen van. A szerkesztők Alison Wylie (University of Washington) és Lori Gruen (Wesleyan Egyetem), az olvasószerkesztő Sharyn Clough (Oregon State University).
  • Az Adobe "Hypatia Sans Pro" néven betűcsaládot nevezett el tiszteletére.
  • 2009-ben Agora (film) címmel filmet készítettek életéből, melynek rendezője Alejandro Amenábar.[4]

Forrás[szerkesztés]

  1. Sue Toohey szerint ma már általánosan elfogadott, hogy Hüpatia 355-ben, s nem 370-ben született. (angol)
  2. A NASA adatbázisában itt mindent meg lehet tudni róla
  3. "Hüpátia" filozófiai folyóirat (angol)
  4. Filmbemutató (részlet)