Prefektus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A prefektus a római praefectus (a latin praeficere (elöljárni) szóból) tisztségből származó, a történelem során és ma is széles körben használt elöljárói megnevezés. Rómában is jelenthetett területi vezetőt, de egy szakfeladatra kinevezett irányítót, felügyelőt is. A hivatal viselését, a hivatalt, vagy illetékességének területi egységét is prefektúrának hívjuk.

Ókori Róma[szerkesztés]

Antiokheiai Szent Margit felhívja a római praefectus figyelmét, Jean Fouquet műve egy illusztrált kéziratból.

A praefectus a Római Birodalomban, nem választott, hanem kinevezett (prae 'elé' + facere 'tenni, csinálni') polgári és katonai tisztségviselők megnevezése volt.[1]

Újkori gazdasági tisztségviselők[szerkesztés]

Az újkori Magyarországon a több uradalmat kormányzó jószágigazgatót nevezhették prefektusnak is.[2]

Modern közigazgatás[szerkesztés]

Több mai országban a megyék, mint központi igazgatási szervek élén álló személy. Ilyen például Franciaország, de a kiegyezés utáni közigazgatási reform Magyarországának főispánja is megfelelt ennek a kategóriának.[3]

A rendszerváltás utáni Magyarországon a hivatal magyar megfelelője a köztársasági megbízott volt, akinek hivatala nevét 1994-ben közigazgatási hivatalra változtatták.

Katolikus egyház[szerkesztés]

A Vatikánban a pápai háztartás illetve a Szentszék gazdasági ügyeit intézi egy-egy prefektúra.[4]

Prefektusnak hívják katolikus kollégiumokban a diákok tanulmányainak felügyelőjét.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Római történeti kézikönyv: Havas László – Németh György – Szabó Edit: Római történeti kézikönyv. Budapest: Korona Kiadó. 2001. ISBN 9639191752  
  • Roman Curia: Roman Curia. www.catholic-hierarchy.org (Hozzáférés: 2014. szept. 14.)
  • Koi: Helyi önkormányzati modellek III.: Helyi önkormányzati modellek III. ktk.uni-nke.hu (Hozzáférés: 2014. szept. 14.)
  • MTF: Magyar történelmi fogalomtár, szerkesztette Bán Péter, Gondolat, Budapest, 194-195. o. ISBN 963 282 202 (1989)