Pergai Apollóniosz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pergai Apollóniosz
(Ἀπολλώνιος ὁ Περγαῖος)
Apollonii Pergei Opera 1537 detail.jpg
Született i. e. 262
Perga
Elhunyt i. e. 190 (71-72 évesen)
Alexandria
Foglalkozása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pergai Apollóniosz témájú médiaállományokat.

Pergai Apollóniosz (kb. i. e. 260-262i. e. 190) Egyiptomban dolgozó hellén matematikus és csillagász.

A pamphüliai Perga városából származott, s Alexandriában tevékenykedett. Főműve a 8 részből álló „Kúpelemek" (Konika), amelynek csak első négy része maradt ránk eredetiben, a többi arab fordításból ismert. Ebben a kúpszeletek elméletét adta, s az ellipszis, parabola, hiperbola terminusokat többször is használta. Munkásságáért korában a megasz geometrosz (nagy geométer) melléknevet kapta. E főművén kívül – néhány töredéktől, illetve kivonattól eltekintve – szintén arab fordításban fennmaradt egy kétrészes, „Peri logosz apotomosz" című munkája is.

Sokak szerint Apollóniosz munkájára támaszkodott majdnem két évezreddel később Johannes Kepler, amikor a bolygómozgás törvényeit kidolgozta.[1][2] Más vélemény szerint ismerte és csodálta Apollóniosz eredményeit, de közvetlenül nem hasznosította őket.[3]

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Jürgen Neffe: Albert Einstein igaz története
  2. Kepler, Napier, and the Third Law (Reflections on Relativity)
  3. Kepler's Planetary Laws. [2011. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 4.)

Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.