Pergai Apollóniosz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Pergai Apollóniosz (kb. i. e. 265i. e. 190) görög matematikus és csillagász

A pamphüliai Perga városából származott, s Alexandriában tevékenykedett. Főműve a 8 részből álló „Kúpelemek" (Konika), amelynek csak első négy része maradt ránk eredetiben, a többi arab fordításból ismert. Ebben a kúpszeletek elméletét adta, s az ellipszis, parabola, hiperbola terminusokat többször is használta. Munkásságáért korában a megasz geometrosz (nagy geométer) melléknevet kapta. E főművén kívül – néhány töredéktől, illetve kivonattól eltekintve – szintén arab fordításban fennmaradt egy kétrészes, „Peri logosz apotomosz" című munkája is.

Sokak szerint Apollóniosz munkájára támaszkodott majdnem két évezreddel később Johannes Kepler, amikor a bolygómozgás törvényeit kidolgozta.[1][2] Más vélemény szerint ismerte és csodálta Apollóniosz eredményeit, de közvetlenül nem hasznosította őket.[3]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ókori lexikon I–VI. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1904.