A barátfalvi lévita
| A barátfalvi lévita | |
 | |
| Az első kiadás címlapja | |
| Szerző | Jókai Mór |
| Ország |  Magyarország |
| Nyelv | magyar |
| Műfaj | regény |
| Kiadás | |
| Kiadó | Révai Testvérek |
| Kiadás dátuma | 1898 |
| Média típusa | könyv |
| Oldalak száma | 156 (1959) |
| Külső hivatkozások | |
| A könyv a MEK-ben | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A barátfalvi lévita Jókai Mór alkotása, Az elátkozott család című regény folytatása. A kötet először a Pesti Naplóban jelent meg 1897-ben, könyvalakban: 1898-ban a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság kiadásában néhány elbeszéléssel együtt.[1]
Történet
[szerkesztés] |
Alább a cselekmény részletei következnek! |
- Előszó
Harmincnyolc esztendeje (1858-ban), hogy az író az Az elátkozott család című regényét az olvasóközönség elé bocsátotta. Annak a műnek az utószavában azt ígérte, hogy majd megírja a történet folytatását. Azt is elárulta, hogy A barátfalvi lévita lesz a címe, és azt is, hogy a főhős valahol a Bükk rengetegeiben él majd elrejtőzve, mint lévita. Jókai úgy véli, hogy itt az ideje (1896. december 14.), hogy teljesítse az ígéretét, és megírja a kalandregény folytatását.
- A böjtös ebéd
Amikor báró Kadarkuthy Viktor Miskolcra érkezett, ügyével felkereste az első vicispánt, Dédesy Tamást. Mivel karácsony péntekjén érkezett, az ispán nem akart hivatalos ügyekkel foglalkozni. Meghívta azonban - egy tót legénnyel együtt - Viktort ebédre, ahol ciberelevest, főtt tojást, csíkos káposztát, almabort, mézes kását, popászt[2] tálaltatott fel neki. Az úri vendégnek nem volt ínyére sem az étel, sem az ital, de közben legalább elmondhatta, hogy miért jött erre a vidékre. Barátfalvára akart eljutni, hogy bosszút álljon Guthay Lőrincen, aki korábban - a báró apja kérésére - a Kadarkuthy nevet bitorolta. Az első vicispán nem tudott (vagy nem akart a bosszúállásban) segíteni, így a második vicispánhoz küldte egy jó tanáccsal a mérges idegent.
- A disznótoros ebéd
A bárót Igriczy János másodvicispán házában a megjelent vendégsereg ismerősként fogadta. Többen együtt jártak vele iskolába, mások anekdotákból ismerték a csínytevéseit. Míg a magyar szakácsművészet remekeit felszolgálták, Kadarkuthy elmesélte a böjtös ebédet, amin igen jót nevettek. A beszélgetés közben a báró az ügyére is rátért, hogy miért is utazott Miskolcra, kit is keres valójában. A problémájára hosszadalmas jogi csűrés-csavarás után megtalálták a megoldást.[3] Egy gond volt: a törvénykezés 25-30 évig is eltarthatott. Kadarkuthy fel akarta gyorsítani az igazságszolgáltatást, és maga akart érvényt szerezni a jognak. Barátfalvára akart eljutni, de a jelenlévők nem tudták, hogy a falucska hol van, még az 1629-ből való térképen sem találták. A borsodi falvak összeírásában sem akadtak rá. A perceptor (adószedő), azonban ismerte a barátfalvi lévitát, aki kiváló farkasvadász hírében állt, bár nem járt föl a városba, a mészégetők által küldte el a vadászzsákmányait a helyi szűcshöz. Az alispánné kiváló ötlettel állt elő: másnap látogassák meg az Avason a kálvinista esperest, az bizonyosan tudja, hogy a hozzá tartozó egyházi személyek hol és merre laknak.
- A Lavater[4]
Amikor a nagytiszteletű úr Kadarkuthyra nézett, akkor rajta a csalárdság, a kéjencség, az alattomosság, a kegyetlenség, a ravaszság és a kérlelhetetlen harag jegyeit fedezte fel. A vendég elmondta az esperesnek idejövetele okát, célját úgy, ahogy azt az alispánné ajánlotta neki. A kálvinista esperes azonban átlátott az idegen úr praktikáin, és nem árulta el, hogy merre található a lévita. Egy jó tanáccsal ő is szolgált: a báró úr kérjen segítséget a miskolci bírótól, aki bizonyára ismeri a Bükkben létező falvakat, ráadásul szűcsmesterként üzleti kapcsolatban áll a tiszteletessel.
- Bíró uram
A bíró házában egy félreértés miatt a bárót komédiásnak nézték, de a megsértett egy hatalmas pofonnal helyrerázta a drabant tévedését. A tisztázás után Kadarkuthy farkasbőrből készült holmikat[5] kívánt megrendelni. Közben a muzsikásról kiderült, hogy Viktor egykor - álnév alatt - nála, Sámson mester cirkuszában dolgozott majomemberként. Bár a maesztró kedvesét egykor elszöktette Kadarkuthy, az egykori erőművész már nem haragudott rá. Még felvilágosítással is szolgált - sőt ódákat zengett - a barátfalvi lévitáról, akivel egykor maga is megküzdött, szégyenszemre vereséget szenvedett tőle. A bíró szebbnél szebb ruhákat hozott, melyek közül a báró egy fekete farkasbőrből készült bekecset választott ki magának. Rövid alkudozás után Kadarkuthy 40 forintért megvásárolta az értékes ruhadarabot, a süveget meg a lábhüvelyt ráadásul kapta, nagylelkűségből. Információt azonban a lévitáról egy fikarcnyit sem szerzett.
- Itt van hát Barátfalva
A báró és a komédiás a Szinva partján sétáltak, amikor az utóbbi egy jónak tűnő ötlettel állt elő. Keressék meg a Bükk kellős közepén lévő Pogányoltárt,[6] ahonnan kiválóan látható egész Borsod vármegye a hegyeivel, völgyeivel, folyóival és helységeivel együtt. Itt már könnyű feladat lesz rábukkanni Barátfalvára. Arról lehet majd ráismerni, hogy annak a helységnek nincsen tornya, illetve a szénégető, mészégető kemencékről. Titanides Sámuel görög honfitársa, Parasztevics uram kalauzolta el őket két körmöci aranyért a kívánt helyre. A gubacsszedő tanácsára Sámuel a cél előtt majd hátramarad egy közeli faluban, Viktor meg üveghutának való helyet kereső szombatos vállalkozónak adja ki magát. Ha mészkőkeresés közben a hegyek között Kadarkuthy végez a lévitával, akkor a farkasok takarítják el az ellenfelet. Ha Guthay Lőrinc kerül ki győztesen a párviadalból, akkor Sámuel két napig hiába fog várni a báróra a falusi csárdában. Ezután Miskolcra indul, és jelenti a szolgabírónak, hogy Kadarkuthy bárót meggyilkolták. A perzekútorok a lévitát megfogják, láncra verik, törvényt ülnek felette, három nap múlva a gyilkost felakasztják.
- A világon kívül
Kadarkuthy Szentpéteren hátrahagyta két útitársát, és elindult Barátfalva felé. Hamar besötétedett, a báró utat tévesztett, szerencséjére parasztokkal találkozott. A barátfalvi bíró kísért szentpéterieket vissza a falujukba, akik a pap prédikációja miatt jártak náluk. A falu vezetője útközben Kadarkuthynak hosszan mesélt a tiszteletesről, aki felvirágoztatta a településüket. Minden baj nélkül megérkeztek Barátfalvára. A 300 lelkes falunak egy hosszú utcája volt, a település közepén a toronytalan templom, mellette a paplak és az iskola állt. A lévita házában Malárdy Hermina éppen főzött a férje és a kisfia társaságában, a bírót várták vacsorára. A vendég nem egyedül érkezett, az idegen Barra Áronnak nevezte magát. A báró előadta a jövetele célját, homokbányát, vasmentes mészkövet és hamuzsírégetéshez alkalmas erdőt keresett. A lévita jártas volt az üveggyártásban, megígérte, hogy a székely vállalkozó segítségére lesz. Beszélgetés közben szóba került a farkasvadászat is,[7] Barra Áron (Kadarkuthy) kérésére Lőrinc megígérte, hogy egy éjjel elviszi a vendégét ordaslesre. A vacsora közben a bárónak egyre jobban megtetszett a pap felesége, ez bosszúálló, gyilkos szándékát még erősítette is. Cselvetésként hitbéli áttérésre is vállalkozott, a bírót kérte keresztapának, a tiszteletes asszonyt meg keresztanyának.
- Farkasvadászat
A karácsony másnapjára tervezett keresztelési ceremónia elmaradt. Az istentisztelet után a lévita, a vendég úr és a bíró elindultak megfelelő kvarchomok kutatására, csak késő este értek vissza a faluba. Kiderült, hogy ahol a megfelelő alapanyagot találták, annak az ezerkétszáz holdas erdőnek a birtokosa maga báró Kadarkuthy Viktor volt, aki erről nem is tudott. Lőrinc részletesen elmesélte a vendégének, hogy egykor milyen bűnt követett el Viktor ellen. Nem is sejtette, hogy a vérig sértett ellensége ott állt vele szemben. Eljött ez idő a farkasvadászatra, ketten elindultak a leskunyhóhoz. Ott a báró felfedte magát, és párbajra hívta ki a lévitát, aki elfogadta a kihívást. Az összecsapást azonban farkasok zavarták meg, akik rávetették magukat Kadarkuthyra. Guthay Lőrinc egy ideig csak nézte az ádáz harcot, de a báró kétségbeesett ordítása után beavatkozott a küzdelembe.
- Mi volt az a nagy változás?
Kadarkuthy másnap délelőtt érkezett meg a szentpéteri vendéglőhöz, ahol útitársát hátrahagyta. A hajdani principális, amikor meglátta a bárót, fejvesztve elrohant, még a számláját sem fizette ki. Viktor kiegyenlítette a kétnapi ellátás költségét, majd egy matyó fuvaros segítségével Miskolcra utazott. A borbély műhelyében rendbehozatta a frizuráját. A kézitükörben Kadarkuthy nem ismert magára: az egész haja galambfehér volt, azokban a rémséges percekben egyszerre megőszült. Viktor elegáns ruhába átöltözve meglátogatta a másodalispánnét, akinek őszintén elmondta a vele történteket.
A következő tavasszal a postán egy zacskó érkezett Franciaországból a barátfalvi lévitának címezve. A zacskó töltve volt - az akkor még ezen a földön ismeretlen - akácfa magjaival.
 |
Itt a vége a cselekmény részletezésének! |
Barátfalva
[szerkesztés]A regényben szereplő Barátfalva nagy valószínűséggel Tardonával azonos. Jókai Mór a szabadságharc bukása után a feltételezett megtorlások elől itt keresett és talált menedéket addig, míg felesége Laborfalvi Róza nem szerzett számára menlevelet.
A hazai helységnek legkisebbike, melynek lakos-száma alig megy többre háromszáz léleknél; a szomszédok között Dudar a neve, amire minden ember a rímet is hozzá teszi: „cudar”.
Biz ez cudar falu is volt, amíg a földesúr Barátfalvának el nem keresztelte; ezt ugyanakkor tette, amikor a lévitát ideküldte, akinek a számára mint patrónus templomot, iskolát, paplakot építtetett. Jó uraság lehetett.
Ez a szem elől elrejtett völgy, melyben Barátfalva rejtőzik, szabályos háromszöget képez; a déli oldalát a szédítő magasságú Örvénykő (Pogánykő, Oltárkő) alkotja; az előtte levő rengetegből tör alá az a patak, mely a völgy fenekén képzett tavat táplálja pisztrángnak való friss vízzel; az északnyugatit egy ősrengeteggel borított meredek hegyoldal, melynek bükkfái a maguk szabadjára nőhetnek föl az égbe; fejsze nem irtja őket, mert az elszállítás annyiba kerülne, mint amennyit a fa megér.
„Egy nyáron, egy ősszel, egy télen bujdostam én ezekben az erdőkben, üldözöttje a hatalomnak. Házigazdám a derék Csányi Béni, nemes úr volt, földesúr; hatszáz hold erdő birtokosa. Kis szántóföldjét maga szántotta fiaival. Álnév alatt rejtegettek. Tudta mindenki, hogy bujdosó vagyok; senki sem árult el. A falut Tardonának hívták (...)”
– A barátfalvi lévita, Gyűjteményes díszkiadás, 1993 (a 314. oldal lábjegyzete)
Szereplők
[szerkesztés]- báró Kadarkuthy Viktor
- Guthay Lőrinc, a lévita
- Malárdy Hermina, Lőrinc felesége
- a négyesztendős Guthay Lacika
- Danavár János, barátfalvi bíró
- Dédesy Tamás vicispán
- Igriczy János másodvicispán
- a másodalispán felesége
- a kálvinista esperes
- Querczina András szűcsmester, a miskolci bíró
- a jámbor Matus, tót szolgalegény
- Titanides Sámson cirkuszigazgató
- Parasztevics uram, gubacsszedő
- Tozsó borbély
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Jókai Mór: A barátfalvi lévita. Újabb elbeszélések. (8-r. 319 1.) Budapest, 1899 - 2 forint (Magyar könyvkereskedők évkönyve - 10. évf. (1899.) 39. oldal - EPA).
- ↑ Nagy fekete retek egy tányér dióval és ostyepkával (kenyér sajttal).
- ↑ A főfiskális aztán ráolvasta a törvény szankcióját: „a larvatus, convincáltatván, annak, akinek a kárára elkövette az álorcásságot, holtig való rabszolgaságra odaítéltetik; annak szolgálni tartozik; gazdája csupán arra köteleztetvén, hogy élelemmel és ruházattal ellássa”.
- ↑ „Lavater (zürichi református prédikátor) volt a megalkotója annak a rendszeres tudománynak, mely szerint az arcvonásokból, a szemöldökökből, szemekből, az orr, a száj alkotásából, az arcredőkből biztosan meg lehet ítélni minden ember jellemét, ezekből ki lehet találni a legtitkosabb indulatait; azok az arcvonások rávallanak a gyilkosra, a gonosztevőre, a kéjencre, a bosszúállóra.” (Idézet a műből)
- ↑ Kosokot (bekecset), süveget és nadrágot.
- ↑ Más néven: Örvény-kő.. [2016. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 28.)
- ↑ A lévita amióta itt lakik már 45 ordast terített le. A farkasfülekért a vármegye, a bundákért meg a szűcs fizet tíz-tíz máriást. Ha egyszer összejön, akkor az ezer máriásból majd egy kis orgonát szeretne Lőrinc vásárolni.
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- A barátfalvi lévita - letöltési lehetőségek
- A barátfalvi lévita - Mercator Stúdió Archiválva 2014. július 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Az elátkozott család - A barátfalvi lévita - Moly
