Örvény-kő
| Örvény-kő | |
| Magasság | 773 m |
| Ország | Magyarország |
| Hegység | Bükk-vidék, Északi-középhegység |
| Elhelyezkedése | |
 Örvény-kő
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 48° 07′ 57″, k. h. 20° 32′ 51″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 57″, k. h. 20° 32′ 51″ | |
 | |
Az Örvény-kő, más néven: Pogányoltár,[1][2] a Bükk hegység egyik vadregényes mészkő természeti képződménye, 773 méter tengerszint feletti magasságon, a Bükk-fennsík Kis-fennsík nevű részének nyugati peremén. Anyagát tekintve felső triász korból származó mészkő, változatos, oldott formakinccsel.
Emlékoszlop[szerkesztés]
Az Örvény-kő tetején egy mészkőből készült oszlop áll, rajta a nagy mesemondó domborműves vastáblájával, melynek szövege:
Jókai Mór
a nagy magyar író
emlékére
állították e táblát a
diósgyőri turisták
1959-ben
A szépirodalomban[szerkesztés]
„A vármegyének mappája nincs. Ha volna, sem érne semmit. Ellenben van a Bükk kellős közepén egy messze kimagasló bércorom, ami még Gömörbe is ellátszik. Azt úgy hívják, hogy „Örvénykő, Pogányoltár!”
Aki annak a sziklacsúcsnak a tetejére fölmászik, az mint egy földabroszt, úgy látja maga alatt elterülni az egész Borsod vármegyét valamennyi hegyeivel, völgyeivel, folyóival és helységeivel együtt. Akkor azután egészen könnyű föladat lesz, kikeresni a helységek közül azt, amelyiknek a neve Barátfalva.”
– Jókai Mór: A barátfalvi lévita (részlet az Itt van hát Barátfalva című fejezetéből)
„De a legnagyszerűbb tájkép-motívum volt, (melybe szerencsésen bele is buktam) maga az „Örvény-kőrül” kínálkozó panoráma. Az Örvény-kő a Bükk hegység legmagasabb pontja. Tardonából nézve havasként kimagasló sziklagerinc, de amelynek tetejébe nagy kerülővel fel lehet jutni. Ez volt rendesen a kóborlásaim végcélja. Fél nap oda, fél nap vissza, délben tüzet rakni targallyból a szikla lonkáján, pirított kenyérrel, szalonnával fejedelmi lakomát csapni, s aztán kiülve a szédületes szikla párkányára, megküzdeni a lehetetlen (nekem lehetetlen) festői feladattal.”
– Jókai Mór: A tengerszemű hölgy (részlet a Bálványosi Bálint és Rengetegi Tihamér című XI. fejezetből)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Jókai Mór szerint az urak „Pogányoltár”nak, a parasztok Örvény-kőnek hívták ezt a csúcsot.
- ↑ Jókai A fehér angyal című elbeszélésében is említi a bükki követ. A fehér angyal eredetileg egy pogány lány volt, akinek népe még fehér lovat áldozott a Pogányoltáron. A lány követte a halálba elárult vőlegényét, és fehér köddé változott.
Források[szerkesztés]
- Tardona - „Ahol a világnak nincsen szája” - Irodalmi kirándulások
- Örvény-kő - Hámori Szikla- és Jégmászó Sportegyesület
