Örvös halción

Örvös halción
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Szalakótaalakúak (Coraciiformes);
Család:	Jégmadárfélék (Alcedinidae);
Nem:	Todiramphus;
Faj:	T. chloris;
Tudományos név
	Todiramphus chloris; (Boddaert, 1783)
Szinonimák
	Halcyon chloris
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Örvös halción témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Örvös halción témájú médiaállományokat és Örvös halción témájú kategóriát.

Az örvös halción (Todiramphus chloris) a madarak (Aves) osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjéhez, ezen belül a jégmadárfélék (Alcedinidae) családjához tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Legnyugatabbra a Todiramphus chloris abyssinica alfaj, mely az egyetlen Afrikában élő alfaja. Ez Eritrea mangrovemocsaraiban honos, de olykor előfordul Szudán és Szomália területén is. Arábiában egy alfaja él, a Todiramphus chloris kalbaensis, melynek mára csupán 55 párja maradt az Egyesült Arab Emírségekban és veszélyeztetettnek számít. További alfajok élnek Indiában, Bangladesben és az Andamán- és Nikobár-szigeteken. Gyakori fajnak számít Délkelet-Ázsia országaiban és Indonéziában. Előfordul Új-Guinea szigetén valamint Palau területén is előfordul és mindenütt gyakori fajnak számít.

Korábbi alfajai közül többet faji szintre emeltek. A Torresian halción (Todiramphus sordidus), a csendes-óceáni halción (Todiramphus sacer), a Louisiade-szigeteki halción (Todiramphus colonus), a mariana-szigeteki halción (Todiramphus albicilla) és a melanéz halción (Todiramphus tristrami) is korábban az örvös halción alfajának számított.

Vörös-tenger melléki és arab-félszigeti alfajok

Todiramphus chloris abyssinicus (Pelzeln, 1856) – a Vörös-tenger déli partvidéke, Eritrea, Szomália és az Arab-félsziget között
Todiramphus chloris kalbaensis (Cowles, 1980) – az Arab-félsziget déli része

Indiai és indiai-óceáni alfajok

Todiramphus chloris vidali (Sharpe, 1892) – India nyugati része Ratnagiri és Kerala között
Todiramphus chloris davisoni (Sharpe, 1892) – Andamán-szigetek
Todiramphus chloris occipitalis (Blyth, 1846) – Nikobár-szigetek

Délkelet-ázsiai alfajok'

Todiramphus chloris humii (Sharpe, 1892) – tengerparti területek Nyugat-Bengáltól keletre Mianmarig, a Maláj-félsziget és Északkelet-Szumátra
Todiramphus chloris armstrongi (Sharpe, 1892) – tengerparttól távoli, belső területek Mianmar, Thaiföld, Laosz, Kambodzsa, Vietnám területén és Kína délkeleti részein
Todiramphus chloris laubmannianus (Grote, 1933) – Szumátra, Borneó és számos kisebb környékbeli sziget
Todiramphus chloris chloropterus (Oberholser, 1919) – apróbb szigetek Szumátra nyugati partvidéke előtt
Todiramphus chloris azelus (Oberholser, 1919) – Enggano
Todiramphus chloris palmeri (Oberholser, 1919) – Jáva, Bali, a Bawean-szigetek és a Kangean-szigetek
Todiramphus chloris collaris (Scopoli, 1786) – Fülöp-szigetek

Új-guineai és mikronéziai alfajok

Todiramphus chloris chloris (Boddaert, 1783) – Talaud-szigetek és Sangihe-szigetek (Celebesz mellett), a Kis-Szunda-szigetek és Új-Guinea északnyugati része
Todiramphus chloris teraokai (Nagamichi Kuroda, 1915) – Palau

Testhossza 22–29 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig 51 centiméter.

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2019. február 18.)
A világ madarai, Budapest, Panem Kft, 1994-, ISBN 963-545-006-0 – magyar neve