Ácsteszér
| Ácsteszér | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Komárom-Esztergom | ||
| Járás | Kisbéri | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Vuts Norbert | ||
| Irányítószám | 2887 | ||
| Körzethívószám | 34 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 658 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 39,02 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 17,71 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 24′ 32″, k. h. 18° 00′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 32″, k. h. 18° 00′ 22″ | |||
 Ácsteszér
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
| |||
| Ácsteszér weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ácsteszér témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Ácsteszér (németül: Tesier vagy Zierndorf) község Komárom-Esztergom megyében, a Kisbéri járásban.
Fekvése
Ácsteszér a Bakony északi lábánál, a Bakonyalján, a Concó-patak forrásvidékén fekszik, a legközelebbi város Kisbér (15 km). Komárom-Esztergom megye délnyugati szegletében. A települést Kisbér felől megközelítve az utazót megragadja a Feketevíz pusztai tavak mentén kanyargó, tölgyerdőkkel határolt út szépsége, hangulata. A község legmagasabb pontjáról a Bakonyt a Vértes hegységtől elválasztó Móri-árok, másik irányban pedig a Pannonhalmi Apátság sziluettje tárul elénk. Tiszta levegőjű környezet, vadban gazdag erdőségek veszik körül a községet. A környék lovas és kerékpáros túrákra, gyalogos természetjárásra különösen alkalmas. Ácsteszér területéről indul ki a Táncsics-túra útvonala, mely a környező hat település legszebb tájait köti össze.
Nevének eredete
Neve a szláv teszér, taszár szóból ered, mely ácsot, famegmunkálót jelent.
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 704 | 688 | 696 | 721 | 635 | 658 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,5%-a magyarnak, 5,4% cigánynak, 0,4% horvátnak, 0,7% németnek, 0,3% románnak mondta magát (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63,2%, református 2,3%, evangélikus 3,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 8,7% (21,3% nem nyilatkozott).[2]
Története
Első írásos említése 1392-ből származik (Alch Thezer). A faluban eredetileg vándormesterséget űző ácsok laktak. A középkorban népes falu volt, majd a törökök elpusztították. 1543-tól elnéptelenedett. A 17. század elején a gróf Cseszneky család birtokolta, majd 1636-ban az Esterházyak vásárolták meg, akik németeket telepítettek be. 1699-ből származó pecsétnyomója, melyen liliom és fejsze látható, a fakitermelésre utal. A településen 1772-től németek, magyarok és néhány szlovák család lakott. 1799. április 21-én itt született s húszéves koráig itt élt Táncsics Mihály. „Életpályám” című önéletrajzi munkája írja le itt töltött éveit. A 20. század elején volt a legnagyobb a falu lélekszáma, lakói főként mezőgazdasági termeléssel foglalkoztak. A II. világháború harcai 1945 március 27-én értek véget területén. A települést 1950-ben csatolták Veszprém megyétől Komárom megyéhez. Az Ácsteszéri Táncsics Termelőszövetkezet, mely 1960-ban alakult, 1977-ben egyesült az akai, súri és csatkai szövetkezettel, majd ismét önállósult. Jelenleg több, mint húsz vállalkozás és vállalkozó tevékenykedik a községben.
Nevezetességei
- Szent Márton római katolikus templom (1792 - 1794)
- Táncsics Mihály szülőháza (parasztbarokk stílusú), ma emlékhely. Címe: Táncsics Mihály u. 44.
Hivatkozások
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Ácsteszér Helységnévtár
