Šumeće
| Šumeće | |
 | |
| A Sarlós Boldogasszony plébániatemplom. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Bebrina |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35254 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 529 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 86 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 04′ 18″, k. h. 17° 52′ 24″45.071667°N 17.873333°EKoordináták: é. sz. 45° 04′ 18″, k. h. 17° 52′ 24″45.071667°N 17.873333°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Šumeće témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Šumeće falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Bebrinához tartozik.
Fekvése
Bródtól légvonalban 13, közúton 16 km-re délnyugatra, Pozsegától légvonalban 32, közúton 46 km-re délkeletre, községközpontjától 5 km-re délkeletre, Szlavónia középső részén, a Szávamenti-síkságon, a Matnik-patak mentén fekszik.
Története
A falu valószínűleg még a török uralom idején 1660 körül a Száva mocsaras síkságán, egy kissé kiemelkedő helyen végzett erdőirtáson keletkezett katolikus horvátok betelepítésével. Neve is a horvát „šuma” (erdő) főnévből származik. A térség török uralom alól 1691-ben szabadult fel. Az 1698-as kamarai összeírásban „Sumecsa” néven már 11 portával, hajdútelepülésként szerepel a szlavóniai települések között.[2] Az 1730-as egyházi vizitáció jelentésében már 20 házzal és egy Valentin tiszteletére szentelt fakápolnával szerepel. Ezután a Száva boszniai oldaláról újabb katolikus családok települtek be. 1746-ban 37 házában 271 lakos élt. 1760-ban 41 házában 58 családban 357 lakosa volt. [3] A katonai közigazgatás megszervezése után a bródi határőrezredhez tartozott. Plébániáját 1807-ben Szent László király tiszteletére alapították, a plébániatemplomot 1858-ban építették és a Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték.
Az első katonai felmérés térképén „Sumechie” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Sumecse” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Sumegye” néven 92 házzal, 468 katolikus vallású lakossal találjuk.[5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. A 20. század elején a jobb megélhetés reményében jelentős számú görög katolikus vallású ruszin lakosság telepedett itt le.
.jpg)
A településnek 1857-ben 350, 1910-ben 499 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 67%-a horvát, 26%-a ruszin, 3%-a magyar, 1%-a szlovák anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 88%-a horvát, 8%-a ruszin nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 580 lakosa volt. A településen ma két templom és a közösségi ház áll.
Lakossága
| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 350 | 322 | 319 | 370 | 362 | 499 | 481 | 582 | 665 | 636 | 639 | 594 | 552 | 602 | 610 | 580 |
Gazdaság
A lakosság hagyományosan mezőgazdasággal, állattartással foglalkozik, de sokan járnak dolgozni a közeli Bród városába is.
Nevezetességei
- A Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1858-ban épült a régi fatemplom helyén.
- Görög katolikus temploma.
Kultúra
A településen két kulturális egyesület működik: A KUD „Šokadija” kulturális és művészeti egyesület a sokácok hagyományait ápolja. A helyi ruszinok kulturális egyesülete az UKPD „Andrij Pelih” a ruszin hagyományokat őrzi.
Sport
- Az 1928-ban alapított NK „Šokadija” Šumeće labdarúgóklub a megyei 2. ligában szerepel.
- Čikov Šumeće sporthorgász egyesület
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 182. oldal.
- ↑ Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 613. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 145. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az elemi iskola honlapja (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
