Mašić
| Mašić | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Dragalić |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35432 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 237 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 130 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 15′ 54″, k. h. 17° 19′ 23″Koordináták: é. sz. 45° 15′ 54″, k. h. 17° 19′ 23″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mašić falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Dragalićhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Bródtól légvonalban 54, közúton 61 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 28, közúton 36 km-re délnyugatra, községközpontjától 3 km-re északkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Szávamente termékeny síkságán, az Okucsányról Nova Gradiškára vezető út mentén, a Mašićka-patak partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A település a török uralom idején keletkezett, amikor Boszniából pravoszláv szerbeket telepítettek ide. Első írásos említése 1602-ben történt. A térség 1691-ben szabadult fel végleg a török uralom alól. A kialakult erőviszonyokat az 1699-es karlócai béke szentesítette. A török uralom alól felszabadított szlavóniai települések 1698-as összeírásában a település „Masichy” néven 6 portával szerepel.[2] 1734-ben 20 pravoszláv ház állt a településen. 1760-ban már 23 pravoszláv és 8 katolikus háza volt. A pravoszláv templomot 1858-ban építették, az iskola 1875-ben épült. A gradiskai határőrezredhez tartozott, majd a katonai közigazgatás megszüntetése után Pozsega vármegyéhez csatolták.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Masich” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Massich” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Mashich” néven 37 házzal, 84 katolikus és 114 ortodox vallású lakossal találjuk.[4]
1857-ben 217, 1910-ben 606 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 68%-a szerb, 27%-a horvát, 4%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 78%-a szerb, 4%-a jugoszláv, 14%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború során már a háború elején szerb ellenőrzés alá került. 1995. május 1-jén a „Bljesak-95” hadművelet első napján foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság legnagyobb része elmenekült. 2011-ben a településnek 266 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 217 | 323 | 372 | 513 | 634 | 606 | 595 | 647 | 570 | 576 | 573 | 612 | 630 | 649 | 194 | 266 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Illés próféta tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális temploma[7] 1858-ban épült. Azelőtt egy 1782-ben épített fatemplom állt a helyén. A templom a második világháborút szerencsésen átvészelte, de a délszláv háborúban 1992. tavaszán aknatámadás érte, mely után még nem újították fel. A templom egyhajós épület, téglalap alakú szentéllyel és a főhomlokzatba beépített harangtoronnyal. A főhomlokzatot a földszinten egy lizénákkal keretezett, építészetileg zárt portál tagolja, míg az oldalhomlokzatokat félköríves ablaknyílások tagolják a tetőablak szintjéig. A négyszögletes zárt apszis körablakkal díszített, akárcsak a padlás, amely fölött a függő árkádokat alkalmazzák. A harangtorony luternás neobarokk sisakkal zárul. A templom boltozatos szerkezetű, csehsüveg formájú, téglából épült, nyeregtetővel és cseréppel fedve.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 518. oldal.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 415. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 161. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1284.
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
- A Bljesak-95 hadművelet Archiválva 2019. április 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
