Üvegházhatású gázok
Az üvegházhatású gázok olyan gázok, melyek elnyelik és kisugározzák az infravörös hullámhosszú fényt, ami az üvegházhatáshoz vezet. A Föld légkörében a legfontosabb üvegházhatású gázok a vízgőz, a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid és az ózon. A Naprendszerben a jelenség nem csupán a Földön, de a Vénuszon, a Marson és a Titánon is megfigyelhető. Az üvegházhatású gázok jelentős mértékben befolyásolják a Föld hőmérsékletét, azok nélkül a bolygó 33 °C-kal hidegebb lenne.[1][2][3]
Az ipari forradalom kezdete óta azonban a fosszilis tüzelőanyagok elégetése miatt a Föld légkörének szén-dioxid tartalma komoly mértékben, 280 ppm-ről 400 ppm fölé emelkedett, jóllehet a kibocsátás jelentős része felszívódott a szénciklus során.[4][5]
Gázok a Föld légkörében
[szerkesztés]
Üvegházhatású gázok
[szerkesztés]Az üvegházhatású gázok azok a gázok, melyek elnyelik és visszasugározzák az infravörös sugárzást a Föld felszínére. Úgymond csökkentik ezek a gázok a Föld felé sugárzott hő „visszaverődését” a világűrbe. Hasonló, eléggé látványos, bár fizikailag mással magyarázható eseményt bárki tapasztalhat derült időben, forró nyáron, ha betesz egy hőmérőt egy lezárt fémautóba. A belső hőmérséklet jóval nagyobb értéket fog mutatni, mint a külső. Az üvegházhatás szempontjából kifejtett hatásukat összehasonlíthatjuk a GWP (global warming potential) értékekkel, így pl. a CO2 és a metán 1:23 arányban hat a légkörre. Az értékeket 100 évre számítva közlik (az ipari forradalom előtt, és 2000-ben mérve). A Föld légkörében – előfordulásuk gyakorisága szerint – ezek a következőek:
- Vízgőz
- Szén-dioxid
- Metán
- Dinitrogén-oxid
- Ózon
| Gáz | Képlet | GWPa | Légköri tart.idő (év) | Légköri koncentráció | Változás (%) |
|---|---|---|---|---|---|
| szén-dioxid | CO2 | 1 | 50-200 | 280 ↑ 368 ppmv | +31 |
| metán | CH4 | 23 | 8,4-12 | 700 ↑ 1750 ppbv | +151 |
| dinitrogén-oxid | N2O | 314 | 120 | 270 ↑ 316 ppbv | +17 |
| kén-hexafluorid | SF6 | 22200 | 3200 | 0 ↑ 4 pptv | |
| részlegesen fluorozott szénhidrogének (HFC-k) | |||||
| HFC-23 | CHF3 | 12 000 | 260 | 0 ↑ 14 pptv | |
| HFC-134a | CH2FCF3 | 1300 | 14 | 0 ↑ 7,5 pptv | |
| HFC-143a | C2H3F3 | 3800 | 48 | ||
| perfluorozott szénhidrogének (PFC-k) | |||||
| tetrafluormetán | CF4 | 6500 | 50 000 | 0 ↑ 72 pptv | |
| perfluor-etán | C2F6 | 9200 | 10 000 | ||
| perfluor-propán | C3F8 | 7000 | 2600 | ||
| perfluor-hexán | C6F14 | 9000 | 3200 | ||
| teljesen halogénezett (más néven kemény) freonok (CFC-k) | |||||
| CFC-11 | CFCl3 | 4600 | 45 | 0 ↑ 268 pptv | |
| CFC-12 | CF2Cl2 | 10 600 | 102 | 0 ↑ 533 pptv | |
| CFC-113 | CF2CFCl3 | 6000 | 85 | 0 ↑ 84 pptv | |
| halonok | |||||
| H-1211 | CBrClF2 | 1300 | 11 | 0 ↑ 4 pptv | |
| H-1301 | CBrF3 | 6900 | 65 | 0 ↑ 2 pptv | |
| részlegesen halogénezett (más néven hidrogénezett vagy lágy) freonok (HCFC-k) | |||||
| HCFC-22 | CHF2Cl | 1700 | 12 | 0 ↑ 132 pptv | |
| HCFC-142b | CH3CF2Cl | 2400 | 19 | 0 ↑ 11 pptv | |
(forrás: IPCC 2001)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Karl TR, Trenberth KE (2003). „Modern global climate change”. Science 302 (5651), 1719–23. o. DOI:10.1126/science.1090228. PMID 14657489.
- ↑ Le Treut H., Somerville R., Cubasch U., Ding Y., Mauritzen C., Mokssit A., Peterson T. and Prather M.. Historical overview of climate change science. In: Climate change 2007: The physical science basis. Contribution of Working Group I to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change (Solomon S., Qin D., Manning M., Chen Z., Marquis M., Averyt K.B., Tignor M. and Miller H.L., editors) [archivált változat] (PDF), Cambridge University Press (2007). Hozzáférés ideje: 2008. december 14. [archiválás ideje: 2018. november 26.]
- ↑ NASA Science Mission Directorate article on the water cycle. Nasascience.nasa.gov. [2009. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 16.)
- ↑ Frequently asked global change questions. Carbon Dioxide Information Analysis Center. [2011. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 26.)
- ↑ ESRL Web Team: Trends in carbon dioxide. Esrl.noaa.gov, 2008. január 14. (Hozzáférés: 2015. július 4.)
További információk
[szerkesztés]- Nemzetközi együttműködés az éghajlatváltozás veszélyének, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére
- Az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozása Magyarországon. Az ENSZ Éghajlatváltozási keretegyezményben foglalt kötelezettségek áttekintése és végrehajtásuk értékelése; szerk. Pálvölgyi Tamás, Faragó Tibor; FFB, Bp., 1995 (Fenntartható fejlődés és környezet)
- Klímavédelem a fejlett országokban. Közös politikák és összehangolt intézkedések lehetőségei az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére; szerk. Pálvölgyi Tamás; KTM, Bp., 1997 (Szemelvények az OECD környezetpolitikájából)
- Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. Kiotói jegyzőkönyv az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményéhez és a hazai feladatok; szerk. Faragó Tibor; FFB, Bp., 1998 (Fenntartható fejlődés és környezet)
- Fenntartható energiagazdálkodás és környezetvédelem. Magyarországi energetika és környezet: helyzetelemzés és jövőkép. Az energiahatékonyság javításának és az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésének gazdasági feltételei Magyarországon; szerk. Ürge-Vorsatz Diana et al.; BMGE Környezetgazdaságtan és Jog Tanszék, Bp., 2000
- Faragó Tibor–Kerényi Attila: Nemzetközi együttműködés az éghajlatváltozás veszélyének, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére; Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium–Debreceni Egyetem, Bp.–Debrecen, 2003
- Üvegházhatású gázok modellezése a mezőgazdaságban; Westsik Vilmos Nyírségi Tájfejlesztési Alapítvány, Debrecen–Nyíregyháza, 2004
- Lukács Ákos: A mezőgazdasági üvegházhatású gáz csökkentés karbonpiaci protokolljainak és hitelesített módszertanainak bemutatása; Szt. István Egyetem, Gödöllő, 2009 (OBEKK tudományos szakmai kiadványok)
- Gémesi Zsolt: Üvegházhatású gázok megkötése biológiai úton – mikroalgák szaporítása füstgáz komponensek leválasztásával; Szt. István Egyetem, Gödöllő, 2009 (OBEKK tudományos szakmai kiadványok)
