Ugrás a tartalomhoz

Érzékszerv

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Érzékszervek szócikkből átirányítva)

Érzékszerv az információfelvételre szolgáló szerv. Az ingerfelvevő képességű, az ingereket elektromos impulzusokká alakítva az idegszálakon keresztül az agyba továbbítják. Az ingerek átalakítását az érzékszervekben levő érzéksejtek (receptorok) végzik különféle vegyi és fizikai folyamatok által. Az érzékszerv többi része az érzéksejtek védelmét, és az ingerek továbbítását végzi.

Az ember érzékszervei a szem, a bőr, a fül, az orr és a nyelv. Fülünk a hallás érzékszerve. Segítségével érzékeljük a hangokat. Orrunk a szaglás, nyelvünk az ízlelés érzékszerve. Orrunkkal szagokat, nyelvünkkel a keserű, sós, savanyú, édes és az umami ízeket érzékeljük.

Az érzékszervek az ingert négyféle szempontból értékelik: modalitás, intenzitás, hely, időtartam. Egy hangingert a két fül különböző időpontokban észlelhet; ez az időkülönbség teszi lehetővé a hangforrás helyének meghatározását. Az egyes receptorok csak bizonyos ingerekre érzékenyek: például a mechanoreceptorok a tapintás különböző altípusaira. Az intenzitásról és az időtartamról szóló információt a receptorok impulzusmintázattal kódolják. A receptor elhelyezkedése az inger helyéről informálja az agyat.

Modalitás

[szerkesztés]

Az inger modalitása egy érzékelhető fizikai vagy vegyi jelenség. Ilyen például a hang, a hőmérséklet, a nyomás, az íz. A modalitást elsődlegesen a receptor típusa kódolja, így lát az ember csillagokat a szemre mért ütés következtében. Az agyban az érzékszervi modalitásnak megfelelő területek fogadják és dolgozzák fel a beérkező információkat, így alakítva ki a tudatosan észlelt érzetminőségeket. Az egyes agyterületek az összes beléjük érkező jelet csak a nekik megfelelő modalitásúnak képesek feldolgozni; így jöhet létre a szinesztézia jelensége.

Érzékszervek adekvát ingerük szerint

[szerkesztés]

A fény a szemmel látható elektromágneses sugárzás. Vannak állatok, mint például a méhek, amik látják az ultraibolya fényt és vannak, amik az infravörös sugárzást látják, például a gödörkés arcú viperák.

adekvát inger: fény

receptorstruktúra: retina csapokkal és pálcikákkal

Bőrérzékletek

[szerkesztés]
  • rezgések, nyomás, érintés: a bőr tapintóreceptorai, tapintószőrök, csápok
  • hőmérséklet, infravörös sugárzás: 750 nm-0,01 mm, meleg- és hidegreceptorok, gödröcskék kígyóknál
  • víznyomás és áramlás: a bőr tapintóreceptorai, halak oldalvonala

Mozgás

[szerkesztés]
  • a fej mozgása: a belsőfül félkörös ívjáratai
  • testrészek helyzete és mozgása: receptorok az ízületekben és az izmokban

Vegyi érzékletek

[szerkesztés]

Elektromos mező

[szerkesztés]

Mágnesesség

[szerkesztés]
  • földmágnesesség: (nemcsak) vándormadarak észlelik; például a vörösbegy szeme, és a galamb csőre.

Az erős mágneses mezőket az ember is észleli a szemrezgés által.[1]

Az emberi érzékelés rendszerei

[szerkesztés]

Az ember érzékelésében a következő alrendszerek vannak jelen:

  • látórendszer: fényreceptorok, látóideg, látókéreg
  • hallórendszer
  • szomatoszenzoros rendszer, a bőrérzékletek, a testhelyzet és a testmozgás érzékelését végző rendszer
  • ízlelőrendszer
  • szaglórendszer

a receptorok típusai:

  • vegyi receptorok
  • mechanoreceptorok
  • nocireceptorok
  • fényreceptorok
  • termoreceptorok

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]