Kisagy
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A kisagy (cerebellum) az agy olyan területe, ami fontos szerepet játszik a szenzoros percepció és a motoros koordináció integrálásában.
A nagyagyhoz hasonlóan két főbb részre tagolódik.
A kisagykéregben 3 réteget különböztetünk meg, ezek anatómiailag és funkcionálisan is eltérnek:
- Szemcsesejtek rétege (stratum granulosum): az itt található neuronok axonjaikat a molekuláris rétegbe küldik.
- Purkinje-sejtek rétege (stratum ganglionare): itt találhatóak a multiform, GABAerg gátló motoneuronok, a Purkinje-sejtek, valamint az olivocerebelláris kúszórostok és a serkentő hatású moharostok.
- Molekuláris réteg (stratum molekulare): paralell rostok: a stratum granulosum axonjai itt T alakban elágaznak. Találhatunk itt kosár- ill. csillagsejteket, melyek GABAerg gátló neuronok.
Számos neurális útvonal köti össze a kisagyat a kéreggel. A kéreg parancsot ad a kisagynak, hogy az mozgasson egy végtagot, egy izmot, vagy éppen koordináljon egy mozgást. Míg a kisagy a tractus spinocerebellarison keresztül visszaigazolást küld a kéregnek a parancs elvégzéséről.
A kisagy e két funkciót integrálja, úgy, hogy állandó visszacsatolásban van a testhelyzettel a mozgások finombeállítása érdekében.
Ezért a kisagyi léziók, vagy olyan sérülések, melyek például subarachnoidális duzzanatot okoznak, így a kisagyat a foramen magnumba nyomva, nagyrészt nem bénulást, hanem súlyos mozgáskoordinációs zavart, egyensúly vesztést és motoros tanulási készség csökkenést okoznak.
A motoros koordinatív problémákat már a 18. század élettanászai kimutatták kisagysérült betegeknél.
Azonban a modern kutatások a kisagynak nagyobb szerepet tulajdonítanak bizonyos kognitív funkciókban, beleértve a figyelmet, a nyelvi, zenei készséget és egyéb szenzoros stimulusok feldolgozását.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
A Pallas nagy lexikona
Centro-Medical
A központi idegrendszer
 |
Ez a biológiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
