Élesztőgomba
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Saccharomyces cerevisiae Meyen ex E.C. Hansen | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Saccharomyces cerevisiae témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Saccharomyces cerevisiae témájú médiaállományokat és Saccharomyces cerevisiae témájú kategóriát. |
Az élesztőgomba vagy sörélesztő (Saccharomyces cerevisiae) a sarjadzó- vagy élesztőgombák egy fajtája. A korai idők óta ez a legfontosabb élesztőfaj – a kenyérsütésnél és sörfőzésnél használják. Elsőként a szőlő héján izolálták (a sötét színű gyümölcsök – mint a szilva – bőrén megfigyelhető fehér rétegként, ahol a növény kutikulájának viaszanyagaiban él). Ez a legtöbbet tanulmányozott eukarióta modellszervezet a molekuláris és a sejtbiológiában. (A prokariótáknál az Escherichia coli a modellszervezet.) Ezt a mikroorganizmust alkalmazzák leggyakrabban a fermentációs eljárásokban. A Saccharomyces cerevisiae sejtjei lehetnek oválisak, gömbölyűek vagy körtealakúak. A sejtek 5–10 mikrométer átmérőjűek. Sarjadzással, más néven bimbózással szaporodik. Mint bármelyik Saccharomyces nemzetségbe tartozó gomba, a S. cerevisiae is képes levulózból, dextrózból és mannózból szén-dioxidot és alkoholt előállítani. A S. cerevisiae pluszban a galaktózt, szacharózt és maltózt is képes lebontani. A sejtek malátalében kisebbek és karcsúbbak.
Fontos B-vitamin-forrás, mivel az összes B-vitamint tartalmazza.[1]
Egyébként génjei az emberével 31%-ban azonosak.[2]
Jegyzetek
- ↑ Alan H. Pressman, Sheila Buff: The Complete Idiot's Guide to Vitamins and Minerals, alpha books (A Simon and Schuster Macmillan Company), 1997, ISBN 0-02-862116-6
- ↑ Robert Winston--Evolúció
