Árvafejérpatak
| Árvafejérpatak | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Turdossini |
| Rang | község |
| Polgármester | Ján Kaššák |
| Irányítószám | 027 42 (pošta Podbiel) |
| Körzethívószám | 043 |
| Forgalmi rendszám | TS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 740 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 37 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 644 m |
| Terület | 18,45 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 17′, k. h. 19° 33′Koordináták: é. sz. 49° 17′, k. h. 19° 33′ | |
| Árvafejérpatak weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Árvafejérpatak témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Árvafejérpatak (1899 előtt Bjelipotok, szlovákul Oravský Biely Potok) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Turdossini járásában.
Fekvése
Alsókubintól 25 km-re északkeletre a Nyugati-Tátrában a Sztudena-völgyben fekszik, Bölényfalutól 6 km-re északnyugatra.
Története
Árvafejérpatak az első település, melyet a Sztudena-völgyben alapítottak. 1556-ban említik először, első lakói a közeli hegyekben élő pásztorok és árvai várjobbágyok, voltak, akik a 16. században telepedtek meg. 1596-ban csak 6 jobbágyház állt a faluban és a 17. század elejére csaknem elnéptelenedett. 1615-ben Árva ura Thurzó György letelepedést és legelőt biztosított itt a környékbeli pásztoroknak. 1626-ban már 35 gazda, összesen mintegy 180 ember élt a településen. A 17. században a hadak többször is feldúlták és tűzvész is sokszor pusztította. A sok csapás ellenére azonban a falu lakossága a 18. században tovább növekedett, 1754 és 1764 között teljesen benépesült. Mivel a terméketlen föld nem adott elég megélhetést, a lakosok a pásztorkodás mellett főként kőfaragással és idénymunkákkal keresték kenyerüket. Az 1787-es első népszámláláskor 132 ház állt a faluban 703 lakossal. Virágzott a kézművesipar is, főként a papírgyártás, fafaragás és fazekasság. A fejlődést a 19. század elején kitört kolerajárvány szakította meg, a század végén sokan vándoroltak ki Amerikába a jobb megélhetés reményében.
A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Vári járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 681, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2011-ben 691 lakosából 672 szlovák volt.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
Nevezetességei
- Szent István királynak szentelt római katolikus plébániatemploma 1800-ban épült, 1892-ben és 1945 után megújították. Freskóit Hanula József festette.
További információk
A Turdossini járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
