Závodszky Zoltán (operaénekes)

Závodszky Zoltán
Závodszky Zoltán Trisztán szerepében (1930) (Vajda M. Pál felvétele)
Született	Závodszky István Zoltán 1892. július 18. Bátorkeszi
Elhunyt	1976. szeptember 8. (84 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Gerő Lenke Tábori Piroska (h. 1924. június 4.–1947. május 2.) ? Erzsébet (h. ?–1976. szeptember 8.)
Szülei	Závodszky István Kocsis Julianna
Foglalkozása	operaénekes műfordító énektanár
Iskolái	Országos Magyar Királyi Zeneművészeti Főiskola (1916–1920)
Sírhelye	Farkasréti temető (37/1 parcella, 6. sor, 59. sír)
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Závodszky Zoltán témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Závodszky István Zoltán (Bátorkeszi, 1892. július 18. – Budapest, 1976. szeptember 8.) opera- és dalénekes (tenor), főiskolai tanár. Évtizedeken át a budapesti Opera vezető Wagner-énekese volt.

Életpályája

Édesapja tanító volt, és maga is követte ezen a pályán. Közben több művészeti ágban is alkotott: zenét szerzett, festett, szobrokat készített. Hegedülni is tanult. Huszonnégy évesen, 1916-ban jelentkezett a Zeneakadémia magánének és zeneszerzés szakára. Énektanulmányait Georg Anthes növendékeként folytatta, a zeneszerzést Weiner Leónál, Kodály Zoltánnál és Herzfeld Viktornál tanulta. Antalffy-Zsiross Dezső orgonaóráit is látogatta.

Oklevele megszerzése után az Operaház ösztöndíjasként szerződtette. 1920. szeptember 29-én a Trubadúr hírnökeként debütált. Október elején már két kis Wagner-szerepben mutatkozhatott be, a Tannhäuser Heinrich der Schreibereként és A nürnbergi mesterdalnokok Balthazar Zornjaként. Az 1921–22-es évadtól rendes taggá minősítették át. 1924-ben vette feleségül Tábori Piroska gyermek- és ifjúsági írónőt, akitől az élete második felében nagy szerepet játszó fordítás alapjait is elsajátította. 1926. február 14-én énekelte első főszerepét Wagner-műben: Eriket a Bolygó hollandiban. Ezt követte Siegmund a Walkürben 1927-ben. Az 1930-as években a német szerző műsoron lévő darabjainak valamennyi főszerepét elénekelte. Más operák csak elvétve fordultak elő repertoárján. 1942-ben kapta meg az „örökös tag” címet. Sámy Zoltán „rémuralma” alatt nem léphetett színpadra, mert nem volt hajlandó zsidó feleségétől elválni.

A felszabadulás után 1945. május 21-én szerepelt először a korábban is énekelt Hovanscsina Vaszilij Golicin hercegeként, majd következtek ismét a Wagner-darabok.

Tábori Piroska 1947-ben tetten érte szeretőjével – és majdani harmadik feleségével – Závodszkyt, s ennek hatására az írónő öngyilkos lett. A következő évben Tóth Aladár más régi vezető énekesekkel együtt nyugdíjazta a tenoristát. Az 1950-es években nyolcszor még színpadra lépett bevált szerepeiben, majd 1961. június 10-én, élete hetvenedik évében, még intakt hanggal Trisztánként búcsúzott az operaénekléstől.

1945–1949 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola oktatója volt. 1957–1962 között Bécsben a Hochschule für Musikon, 1962–1972 között a Konservatorium für Musik und darstellende Kunst tanára volt. 1975-ben a Magyar Televízió portréfilmet készített vele.

Wagner operáinak tenorszerepeit kivétel nélkül magyarul énekelte, s ez úttörő kezdeményezés volt. Később a Wagner-operák szövegkönyveit, a dalirodalomból 960 műdalt fordított le magyarra.

Sírja a Farkasréti temetőben látogatható (37/1-6-59).

Szerepei

• Eugen d’Albert: Hegyek alján – Pedro; Nando
• Bahnert József: Jégvirág – Kenessey
• Ludwig van Beethoven–Bródy Sándor–Otto Zöbisch: Prometheus teremtményei – A hős
• Ludwig van Beethoven: Fidelio – Első fogoly
• Georges Bizet: Carmen – Remendado
• Léo Delibes: Lakmé – Domben; Kínai kereskedő
• Dohnányi Ernő: A vajda tornya – Talabér
• Erkel Ferenc: Bánk bán – Ottó; Sólom mester
• Jacques Fromental Halévy: A zsidónő – Leopold
• Hubay Jenő: Karenina Anna – Vronszkij gróf; Levin
• Kókai Rezső: István király – István
• Erich Wolfgang Korngold: Violanta – Matteo
• Jules Massenet: Thaïs – Nicias
• Giacomo Meyerbeer: A hugenották – De Cossé
• Giacomo Meyerbeer: Észak csillaga – Danilovic
• Mosonyi Mihály: Álmos – Árpád
• Wolfgang Amadeus Mozart: Figaro lakodalma – Basilio
• Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola – Első őrtálló
• Modeszt Petrovics Muszorgszkij: Hovanscsina – Vaszilij Golicin herceg
• Jacques Offenbach: Hoffmann meséi – Nathanaël
• Poldini Ede: Farsangi lakodalom – Második úrfi
• Giacomo Puccini: Manon Lescaut – Táncmester
• Giacomo Puccini: Pillangókisasszony – Jamadori herceg
• Giacomo Puccini: A köpeny – Utcai énekes
• Camille Saint-Saëns: Sámson és Delila – Filiszteus hírnök
• Johann Strauss d. S.: A denevér – Dr. Blind
• Johann Strauss d. S.: A cigánybáró – Ottokar
• Richard Strauss: Salome – Narraboth
• Richard Strauss: A rózsalovag – Valzacchi; Faninal udvarmestere
• Richard Strauss: Ariadné Naxoszban – Tiszt
• Richard Strauss: Az egyiptomi Heléna – Menelas
• Igor Stravinsky: Œdipus rex – Œdipus
• Szabados Béla: A bolond – Ellák; Deli úrfi
• Szabados Béla: Fanni – Huberti
• Ambroise Thomas: Hamlet – Laertes
• Giuseppe Verdi: A trubadúr – Ruíz; Hírnök
• Giuseppe Verdi: Álarcosbál – Főbíró
• Giuseppe Verdi: Aida – Hírnök
• Giuseppe Verdi: Otello – Cassio
• Giuseppe Verdi: Falstaff – Doktor Cajus
• Richard Wagner: A bolygó hollandi – Erik; A kormányos
• Richard Wagner: Tannhäuser – címszerep; Walther von der Vogelweide; Heinrich der Schreiber
• Richard Wagner: Lohengrin – címszerep
• Richard Wagner: Trisztán és Izolda – Trisztán; Melot; Ifjú hajós; Pásztor
• Richard Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – Walther von Stolzing; Balthazar Zorn
• Richard Wagner: A Rajna kincse – Loge; Froh
• Richard Wagner: A walkür – Siegmund
• Richard Wagner: Siegfried – címszerep
• Richard Wagner: Az istenek alkonya – Siegfried
• Richard Wagner: Parsifal – címszerep; I. Grál-lovag

Források

• Siegfried bukása = Caruso blog 2017. február 6.
• Závodszky Zoltán a Magyar Állami Operaház adattárában
• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Závodszky Zoltán
• Nemzeti Örökség Intézete
• OSZMI

További információk

• Szász István: Látogatás a 75 éves mesterdalnoknál (Magyar Nemzet, 1967. szeptember 8.)
• Varga Bálint András: Závodszky Zoltán emlékére (Muzsika, 1976. 11. sz.)
• Rajk András: Závodszky Zoltán halálára (Népszava, 1976. szeptember. 11.)
• Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, 2005.
• Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Budapest, Zeneműkiadó, 1983-1985.
• Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerkesztette: Fonó Györgyné, Kis Tamás. Budapest, Kossuth, 1969.
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., [1937].
• Kislexikon. Szerkesztette: Ákos Károly. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1968.
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. kötet. Erdély. 4. kötet. Délvidék.]. Felelős szerkesztő és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
• A magyar muzsika könyve. Szerkesztette: Molnár Imre. Budapest, Havas Ödön, 1936.
• Magyar nagylexikon XVIII. (Unh–Z). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. ISBN 963-9257-19-2  
• Révai új lexikona XVIII. (Tob–Z). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2006. ISBN 963-955-641-6, ISBN 978-963-955-641-6  
• Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8  
• Új magyar lexikon VI. (S–Z). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága. Budapest: Akadémiai. 1962.
• Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III. Átdolgozott új kiadás. Főszerkesztő: dr. Bartha Dénes, szerkesztő: Tóth Margit. Budapest, Zeneműkiadó Vállalat, 1965.