Weygand Tibor

Weygand Tibor
Weygand Tibor (1929)
Életrajzi adatok
Született	1905. november 27. Alcsút
Elhunyt	1965. július 12. (59 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Iskolái	Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Pályafutás
Hangszer	énekhang
Tevékenység	dalénekes
A Wikimédia Commons tartalmaz Weygand Tibor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Weygand Tibor (Alcsút, 1905. november 27. – Budapest, 1965. július 12.) dalénekes, az 1930-40-es évek egyik legnépszerűbb előadója, számos egykori slágert elénekelt, az egyik első magyar hangosfilm-zeneszerző és énekes.

Élete

Weigand József és Czeiner Mária fia. Iskoláit Budapesten végezte. Fiatalon feltűnt kellemes tenorhangjával. A Zeneakadémia elvégzése után több vidéki – Miskolc, Debrecen, Pécs, Szeged – és fővárosi – Víg, Royal Orfeum, Komédia Orfeum, Király – színházban is fellépett. Barátja, Polgár Tibor révén a rádió is foglalkoztatta, eleinte füttyművészként, később énekesként is. A rádióban énekelt táncdalainak többsége sláger lett.

Ott volt a hangosfilmek bölcsőjénél. A nevető Budapest filmben két saját számát – Köszönöm, kicsikém; Ne haragudjon rám – énekelte. Számos filmben szerepelt ezután is, elsősorban énekes közreműködőként. A harmincas években vele készült a legtöbb hanglemez, a Columbia Gramofon Társaság is foglalkoztatta. Sikeresen szerepelt külföldön – London, Bécs valamint Franciaország és Németország több városában – is. A negyvenes évektől csökkent népszerűsége. Az új irányzatok nem kedveztek az ő stílusának. A háború után még feltűnt az ORI egy-egy műsorában, de a rádió és a hanglemezgyár már nem foglalkoztatta. Polgári foglalkozást választott, a Technoimpex tisztviselőjeként ment nyugdíjba. Két évtizedes pályafutása alatt közel 1500 dalt énekelt lemezre. Ennek ellenére neve – Kalmár Pálhoz hasonlóan – feledésbe merült, pedig ő volt az első énekes, akire a legnagyobb hatást tette az Európába is beszivárgó dzsessz. A szvingkorszak meghatározó énekese volt. Több mai együttes – például a Hot Jazz Band – feldolgozásaiban is felismerhető jellegzetes, a harmincas évek hangulatát, hangkulisszáját idéző énekstílusa.

Legismertebb slágerei

Budán, este 10 után. (Szántó Armand–Erdélyi Mihály) Teve van egypúpú. (Ábrahám Pál–Harmath Imre) Pardon, pardon, szenyóra. (Brodszky Miklós–Harmath Imre) Legyen a Horváth kertben, Budán (Lajtai Lajos–Békeffi István) Van Budán egy kis kocsma. (Fényes Szabolcs–Szilágyi László)

Álmomban egyszer. (Szabó Kálmán) Orgonavirág, gyógyítsd meg a lelkemet. (Buday Dénes–Füredi Imre) Engem még nem szeretett senki. (Seress Rezső) Voltál-e már boldog Pesten? (Hajdú Imre–Szilágyi László) Szerelemhez nem kell szépség. (Eisemann Mihály–Szilágyi László)

Filmszerepek, közreműködések

Nevető Budapest – Az első hangos filmek egyike. Két saját szerzeményét: Köszönöm, kicsikém, Ne haragudjon rám is énekelte. Meseautó Budai cukrászda Dunaparti randevú A 111-es

Emmy Magyar triangulum Lovagias ügy Karosszék Nehéz kesztyűk

Hang és kép

• Engem még nem szeretett senki
• Egy kis édes félhomályban
• Kevés nekem
• Kép: Rátz Valival

További információk

• Szerelemhez nem kell szépség. RÉTCD 14, Szerkesztő: Várhelyi Márton
• Sulinet: A rádióénekes
• Filmtörténet
• Weygand Tibor a PORT.hu-n (magyarul)
• Kurutz Márton: Könnyű zene és muzsikalitás a magyar filmben