Ugrás a tartalomhoz

Végpetri

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Langbein (vitalap | szerkesztései) végezte 2021. január 4., 21:18-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. ("Népessége" címsor & jav.)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Végpetri (Petrová)
Végpetri zászlaja
Végpetri zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rangközség
Első írásos említés1414
PolgármesterAnna Hrúzová
Irányítószám086 02
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámBJ
Népesség
Teljes népesség943 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség54 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság444 m
Terület14,30 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 23′ 17″, k. h. 21° 07′ 05″49.388000°N 21.118100°EKoordináták: é. sz. 49° 23′ 17″, k. h. 21° 07′ 05″49.388000°N 21.118100°E
Végpetri weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Végpetri témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Végpetri (1899-ig Pitrova, szlovákul: Petrová, ukránul: Pitrova) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Bártfától 18 km-re északnyugatra, a lengyel határ mellett fekszik.

Története

[szerkesztés]

A település a vlach jog alapján soltész általi betelepítéssel keletkezett a 14. század második felében. Első írásos említése 1414-ből származik, a makovicai uradalomhoz tartozott. 1427-ben 15 portáig adózott. 1600-ban 15 ház állt a faluban. 1715-ben 19, 1720-ban 16 háztartása adózott és két malom is működött itt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PITROVA. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Aspermont Uraság, lakosai külömbfélék, határja hegyes, és sovány, réttye, legelője, fája is mind a’ kétféle van, harmadik osztálybéli.[2]

1828-ban 69 házában 526 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Petrova, orosz falu, Sáros vmegyében, Gáboltóhoz 1/4 órányira: 15 romai, 510 gör. kath., 13 zsidó lak. Gör. paroch. templom. Savanyuviz források. Erdő. F. u. gr. Erdődy.[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 432, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 597 lakosából 380 szlovák, 102 cigány és 69 ruszin volt.

2011-ben 772 lakosából 701 szlovák és 55 ruszin.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Görögkatolikus temploma 1819-ben, Szűz Mária kápolnája 1920-ban épült.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.