Ugrás a tartalomhoz

Városi Múzeum (Paks)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen BinBot (vitalap | szerkesztései) 2019. július 1., 21:09-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Kor, kori helyesírása (a kori történelmi koroknál külön, életkornál egybe))
Városi Múzeum
A Múzeum épülete szemből
A Múzeum épülete szemből
ElhelyezkedésPaks
Magyarország
Elhelyezkedése
Városi Múzeum (Magyarország)
Városi Múzeum
Városi Múzeum
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 37′ 40″, k. h. 18° 51′ 54″46.627774°N 18.865089°EKoordináták: é. sz. 46° 37′ 40″, k. h. 18° 51′ 54″46.627774°N 18.865089°E
Térkép

A Városi Múzeum Paks önálló múzeuma, állandó és időszakos kiállításoknak és egyéb történelmi rendezvényeknek, kézműves foglalkozásoknak ad otthont, továbbá az épület kőtárában minden évben történelmi vetélkedőt rendeznek az iskolák diákjai számára.

A középkorban már megtelepedett ferences rend 1752-ben visszatért Paksra, ahol egy viszonylag szerény épületet vettek meg, majd kápolnát építettek (1752. szeptember 20-án Rudnyánszky József a többi birtokos nevében is beleegyezik, hogy a ferencesek házat és kápolnát építsenek), amit 1759. március 25-én Klimó György pécsi püspök szentelt fel. A rend nem sokáig működhetett Pakson, mert II. József alatt a kolostort (1789-ben) felszámolták. Az épületet új birtokosai - a Vigyázó család - kúriának építik át. 1791. április 8-án Jankovics Antalné végrendeletében szerepel. Később új tulajdonosa lett, így neve Mádi-Kovács-kúriára változott. Szépen fásított parkban húzódik meg, külsőleg 1830 körüli, klasszicista stílusát őrizve.

Az épületet a második világháború után államosítják és a rendőrség foglalja el. Ma ez a Városi Múzeum.

A paksi Városi Múzeum a helyi történeti-néprajzi gyűjteményből létrehozott fiatal intézmény. Alapításáról 1993-ban döntött a város önkormányzata, ennek megfelelően alapján 1994-ben kezdte meg tevékenységét. Gyűjtőköréhez tartoznak a Paks város közigazgatási területén található régészeti, néprajzi, helytörténeti-újkortörténeti emlékek.

A főépületben az öt teremből álló állandó kiállítás, valamint az időszaki kiállítások számára létrehozott helyiség, a bolthajtásos, korhűen helyreállított pincében kőtár, melléképületben pedig Pákolitz István költő emlékszobája várja a látogatókat. Az intézmény immár jelentős régészeti-helytörténeti-néprajzi gyűjteménnyel rendelkezik, melynek bemutatására az időszaki kiállítások során kerül sor.

A múzeum alapító igazgatója dr. Rosner Gyula régész volt; nyugdíjazásakor Váradyné Péterfy Zsuzsanna vette át a helyét.

Kiállítások

A múzeum öt állandó berendezettségű és egy ideiglenesen berendezett teremmel rendelkezik. Utóbbi az időszakos kiállítások helyszíne. Az I. teremben Őskorból (főként a csiszolatlan kőkorból) származó leleteket találunk. A II. terem az ókori (római és kelta) emlékeknek ad helyet. Ezek jó része a dunakömlődi Lussoniumból került ide. A III. terem a népvándorlás korából ránk maradt tárgyakat őrzi, míg a IV. terem a honfoglalás és a középkor paksi kincseit mutatja be. Az V. terem már a 19. századra vonatkozik. Itt található az úgynevezett Deák-szoba, ahol a nővérénél Pakson sokat tartózkodó haza bölcse megmaradt tárgyait állították ki és rekonstruálták szobáját, másolataként annak, ahogy egykor a Szeniczey-kúriában állt.

A kommunizmus áldozatainak emlékműve Pákolitz István Emlékháza mellett

Kőtár

Itt különböző szobrok, díszek és sírfeliratok találhatók, az ókori római, a török kori és az újkori egyházi építmények szobraival, megmaradt épületdarabjaival vegyest.

Pákolitz István emlékház

Ez egy külön kis épület, amiben berendezték a híres paksi költő, Pákolitz István házából, a család által a múzeumnak felajánlott emlékeit. Előtte a kommunizmus áldozatainak emlékszobra található.

Külső hivatkozások

Források

  • Váradyné Péterfy Zsuzsanna: Kiállítás nyitogató. Atomerőmű Nyomda, Paks, 1999. ISBN 963-03-7614-8