Vicki Baum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vicki Baum
Született1888. január 24.[1][2][3][4][5]
Bécs[6][7][8][9][10]
Elhunyt1960. augusztus 29. (72 évesen)[1][2][3][4][5]
Hollywood[11][8][10]
Állampolgársága
Házastársa
  • Max Prels (1906–1910)[12]
  • Richard Lert (1916–)[12]
Foglalkozása
Halál okaleukémia
A Wikimédia Commons tartalmaz Vicki Baum témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hedwig Baum, ismert írói nevén Vicki Baum (1888. január 24. – 1960. augusztus 29.) osztrák író, forgatókönyvíró. Legismertebb műve az 1924-ben megjelent Menschen im Hotel (magyarul Grand Hotel címmel jelent meg). 1932-ben film, 1989-ben musical készült belőle.

Élete és tanulmányai[szerkesztés]

Bécsben született zsidó családban. Édesanyja, Mathilde Donath mentális betegséggel küzdött, és korán elhunyt mellrákban.[13][14] Édesapja „zsarnokoskodó, hipochonder” banki tisztviselő volt, akit 1942-ben Újvidéken öltek meg magyar katonák.[14] Művészpályafutása hárfásként indult, a Bécsi Konzervatóriumban tanult.[14] Később újságíróként dolgozott a Berliner Illustrirte Zeitungnál.[15]

Első házasságát 1906-ban kötötte, Max Prels osztrák újságíróhoz ment férjhez, aki bevezette a bécsi kulturális életbe.[16] Első novellái férje neve alatt jelentek meg.[14] A házasság nem volt hosszú életű, 1910-ben elváltak, 1916-ban Baum újra férjhez ment, Richard Lert karmesterhez.[16] Két fiuk született, Wolfgang (*1917) és Peter (*1921).[14]

Az 1920-as években kezdett bokszolni a török Sabri Mahir berlini edzőtermében, ahol rajta kívül még ketten-hárman voltak csak nők, köztük Marlene Dietrich és Carola Neher.[17]

Írói pályafutása[szerkesztés]

Már tinédzserként is írt, de csak első gyermeke születése után lett hivatásos író. Első könyve Frühe Schatten: Die Geschichte einer Kindheit („Korai árnyékok: Egy gyermekkor története”) 1919-ben jelent meg. Ezt követően szinte minden évben jelent meg munkája, összesen több mint 50 könyvet írt, ezek egy részét megfilmesítették Hollywoodban. Első kereskedelmi sikerét a Stud. chem. Helene Willfüer (magyar címén Helén doktorkisasszony) jelentette, melyet több mint 100 000 példányban adtak el.[14] Baumot az egyik első modern bestseller írónak tartják, a Neue Sachlichkeit(wd) (új tárgyiasság) egyik képviselőjének.[18] Főhősei gyakran viharos időkben élő erős, független nők.[14]

Baum leghíresebb regénye az 1929-ben megjelent Menschen im Hotel, melyet magyarul Grand Hotel címmel adtak ki. Ezzel jött létre a hotelregények műfaja.[14] Még ugyanebben az évben színpadra vitték Berlinben, Max Reinhardt rendezésében.[14] 1932-ben amerikai film készült a regényből, Grand Hotel címmel, Irving Thalberg producer 13 000 dollárért vette meg a jogokat.[19] Az írónő az Egyesült Államokba emigrált, ahol Hollywoodban forgatókönyvíróként dolgozott mintegy tíz évig, kisebb-nagyobb sikerrel.[14] 1935-ben a Harmadik Birodalom betiltotta az amorálisnak bélyegzett munkáit.[14] Baum 1938-ban amerikai állampolgár lett.[16]

Baum 1935-ben Mexikóban, Kínában, Egyiptomban és Balin is járt.[16] Balin megismerkedett Walter Spies festővel, akinek történelmi és kulturális tudására alapozva megírta a Liebe und Tod auf Bali című regényét 1937-ben,[20] mely magyarul Szerelem és halál Báli szigetén jelent meg 1939-ben. A könyv egy családról szól, amely 1906-ban a Balin történt mészárlás áldozatává vált, amikor az utolsó független bali királyság is elvesztette a hollandok elleni harcot.[20]

Baum jó hírneve a második világháború után hanyatlásnak indult.[14] Leukémiában hunyt el Hollywoodban, 1962-ben. Emlékiratai It Was All Quite Different címmel 1964-ben jelentek meg.[14]

Emlékezete[szerkesztés]

1999-ben teret neveztek el róla Bécsben, Vicki-Baum-Platz néven a Wiedner Hauptstraße és a Waaggasse sarkán.[21]

2009-óta utca viseli a nevét Berlinben.[22]

Művei[szerkesztés]

  • 1919 Frühe Schatten: Die Geschichte einer Kindheit
  • 1920 Der Eingang zur Bühne
  • 1921 Die Tänze der Ina Raffay
  • 1922 Die anderen Tage
  • 1923 Die Welt ohne Sünde
  • 1924 Ulle der Zwerg
  • 1926 Tanzpause
  • 1927 Hell in Frauensee
  • 1927 Feme
  • 1928 Stud. chem. Helene Willfüer
  • 1929 Menschen im Hotel
  • 1930 Zwischenfall in Lohwinkel
  • 1930 Miniaturen
  • 1931 Pariser Platz 13
  • 1932 Leben ohne Geheimnis
  • 1935 Das große Einmaleins / Rendezvous in Paris
  • 1936 Die Karriere der Doris Hart
  • 1937 Liebe und Tod auf Bali
  • 1937 Hotel Shanghai
  • 1937 Der große Ausverkauf
  • 1939 Die große Pause
  • 1940 Es begann an Bord
  • 1941 Der Weihnachtskarpfen
  • 1941 Marion lebt
  • 1943 Kautschuk / Cahuchu, Strom der Tränen
  • 1943 Hotel Berlin/ Hier stand ein Hotel
  • 1946 Verpfändetes Leben
  • 1947 Schicksalsflug
  • 1949 Clarinda
  • 1951 Vor Rehen wird gewarnt
  • 1953 The Mustard Seed
  • 1953 Kristall im Lehm
  • 1956 Flut und Flamme
  • 1957 Die goldenen Schuhe
  • 1962 Es war alles ganz anders (It Was All Quite Different)
Magyarul megjelent
  • Hotel Sanghai. Athenaeum; fordította: Szalay Gyula
  • Grand Hotel. Athenaeum; fordította: Ottlik Pálma
  • Helén doktorkisasszony. Athenaeum, 1935; fordította: Bródy Lili
  • Keddtől szombatig. Athenaeum; fordította: Pálmai Jenő
  • Tavaszi vásár. Athenaeum; fordította: Szabó Sándor
  • Tisztítótűz. Athenaeum; fordította: Déry Tibor
  • Az utolsó tánc. Athenaeum, 1934; fordította: Lányi Viktor
  • Szerelem és halál Báli szigetén. Athenaeum; fordította: Pálmai Jenő
  • Dorisz Hart karrierje. Athenaeum; fordította: Bányász György

Filmográfia[szerkesztés]

Forgatókönyvíróként[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 24.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  7. ↑ Handbuch der österreichischen Kinder- und Jugendbuchautorinnen, 96-102, Baum, Vicki
  8. ↑ a b Verbrannt, verboten, vergessen, 18-20, Baum, Vicky
  9. ↑ Lexikon deutschsprachiger Schriftstellerinnen im Exil 1933 bis 1945, 32-36, 1
  10. ↑ a b Anna Gadzinski: KALLIOPE Austria (német nyelven). Európai és Nemzetközi Ügyek Szövetségi Minisztériuma, 2015. szeptember 2.
  11. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  12. ↑ a b Vicki Baum 1888-1960. Deutsches Historisches Museum. [2019. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva].
  13. ↑ It was All Quite Different: The Memoirs of Vicki Baum. Funk & Wagnalls (1964) 
  14. ↑ a b c d e f g h i j k l m Vicki Baum. Jewish Women's Archive Encyclopedia. (Hozzáférés: 2022. november 30.)
  15. ↑ Vicki Baum, 1888-1960 (angol nyelven). scholarsarchive.byu.edu . (Hozzáférés: 2017. november 3.)
  16. ↑ a b c d Vicki Baum 1888-1960 (német nyelven). Deutsches Historisches Museum. [2019. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva].
  17. ↑ Gammel, Irene: Lacing up the Gloves: Women, Boxing and Modernity pp. 3,6. Ryerson University
  18. ↑ Lynda J. King. 'Best-sellers by Design: Vicki Baum and the House of Ullstein. Wayne State University Press (1988). ISBN 0-8143-2000-7 
  19. ↑ Chandler, Charlotte. Not the Girl Next Door: Joan Crawford, A Personal Biography. New York: Simon & Schuster, 100. o. (2008). ISBN 1-4165-4751-7 
  20. ↑ a b Rubinstein, Raechelle & Conner, Linda H.. Staying Local in the Global Village: Bali in the Twentieth Century. University of Hawaii Press, 57, 59, 84. o. (1999). ISBN 9780824821173 
  21. ↑ Vicki-Baum-Platz (német nyelven). Vienna History Wiki. (Hozzáférés: 2022. november 30.)
  22. ↑ Vicki-Baum-Straße (német nyelven). KAUPERTS. (Hozzáférés: 2022. november 30.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vicki_Baum&oldid=26586301”