Vörösnyakú lúd

Vörösnyakú lúd
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
Magyarországon fokozottan védett Eszmei érték: 500 000Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Lúdalakúak (Anseriformes) Család: Récefélék (Anatidae) Alcsalád: Lúdformák (Anserinae) Nemzetség: Valódi ludak (Anserini) Nem: Branta Faj: B. ruficollis
Tudományos név
Branta ruficollis (Pallas, 1769)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Vörösnyakú lúd témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Vörösnyakú lúd témájú médiaállományokat.

Vörösnyakú lúd (Branta ruficollis)

A vörösnyakú lúd (Branta ruficollis) a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó, az örvös lúddal nagyon közeli rokonságban álló madárfaj.

Elterjedése, élőhelye

Nyugat-Szibéria viszonylag kis területén költ, csaknem a teljes állomány a Kaszpi-tenger déli felének öbleiben, a Fekete-tengeren, Romániában és Bulgáriában telel. , Kisebb csoportok Iránban és az Eufrátesz mocsaraiban is előfordulnak. Korábban biztosan nagy számban telelt Egyiptomban is, mert a fáraók korából számos félreismerhetetlen vörösnyakú lúd ábrázolás ismert. A csoporttól elszakadt példányok más lúdfajokkal Európába is eljuthatnak, például Angliába vagy más Nyugat-Európai országokba, de egyre gyakoribb vendégek a Kárpát-medencében.

Nyílt bokros területeken, valamint erdős tundrákon él.

Megjelenése

Alig nagyobb egy tőkés récénél, teljes hossza 55 centiméter, tömege 1 és 1,5 kilogramm között mozog. Tarka tollazata miatt nem téveszthető össze más lúdfélével, de kis mérete miatt nehéz az örvös ludak között megtalálni, mivel nagy távolságból a vörös szín feketének látszik.

Életmódja

Erősen társas természetű. A madarak sűrű rajokban repülnek, és minden irányváltást egyszerre végeznek, erről már nagy távolságból is felismerhetők. A vörösnyakú lúd már februárban elhagyja téli szállásait, de csak júniusban érkezik meg költőterületeire, a tundrára. Ezután még 3 hónap áll rendelkezésére, hogy felnevelje utódait, és levesse régi tollait. Augusztus végén ismét felkerekedik, és novemberben újra megjelenik telelőterületein. Fészkelőterületén majdnem kizárólag gyapjúsással táplálkozik. Telelőterületein sótűrő növényzetet és gabonát eszik.

Legelő lúdak

Szaporodása

A fészkek víz közelében, de száraz helyeken állnak, a tundrán és az erdős tundrán, néha egészen szabadon. A fészek fűvel és pihékkel van kibélelve. Gyakran fészkel közel a ragadozómadarakhoz, például a vándorsólyomhoz vagy egy gatyás ölyvhöz, mert azok távol tartják a sarki rókát és a hozzá hasonló ragadozókat. Általában 4–5 tojást rak, a kotlás 25 napig tart. Náluk is megjelenik a röpképelen időszak, kb. 1 hónapig tart.

Védettsége

A BirdLife International sebezhetőnek nyilvánította a vörösnyakú ludat, mivel a populáció kb. 80%-a öt csoportba tömörül, és az élőhelyüket környező táplálkozási területek megváltoztak a földművelés miatt. Ez az egyik faj, amelyre vonatkozik a Megállapodás az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről (AEWA).

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. április 17.)
• Az MME Monitoring Központjának adatlapja

Külső hivatkozások

• Ritka madarak hazai előfordulásai
• Képek az interneten a fajról
• A faj hangja