US Città di Palermo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
U.S. Città di Palermo
US Città di Palermo.JPG
Csapatadatok
Teljes csapatnév Unione Sportiva Città di Palermo SpA
Becenév Rosaneri (rózsaszín-feketék),
Aquile (sasok)
Alapítva 1900.
Stadion Stadio Renzo Barbera
Vezetőedző olasz Gennaro Gattuso
Elnök olasz Maurizio Zamparini
Bajnokság Serie A
Csapatmezek
Hazai
Idegenbeli

Az Unione Sportiva Città di Palermo egy olasz labdarúgócsapat a szicíliai Palermóból. A csapatot 1900-ban alapították Anglo Panormitan Athletic and Football Club néven, majd a most is használt nevét 1987-ben kapta meg. 2004-ben jutott föl a Serie A-ba, és az egyik legkiemelkedőbb egyesület lett Olaszországban. A csapat az utóbbi 3 évben rendszeres UEFA-kupa-résztvevő, míg 2007-ben épphogycsak lecsúszott a BL-selejtezőt érő helyről, ugyanis 5. lett.

A klub hivatalos színei a rózsaszín és a fekete, innen az egyik becenevük, a Rosaneri is (rózsaszín-feketék). A másik gyakran használt becenevük az Aquile (Sasok), utalva a klub címerében található sasra.

A klub hazai stadionja a Stadio Renzo Barbera, amit leggyakrabban csak La Favoritaként emlegetnek. A stadiont eredetileg 1932-ben építették, ám az 1980-as évek végén fel lett újítva, hogy megfelelő helyszín legyen az 1990-es VB-re. A stadion jelenleg 37000 férőhelyes, ami még olasz viszonylatban is jónak mondható.

A klub történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az eredeti Palermo-címer

A klub alapításának pontos időpontjával kapcsolatban többféle verzió is létezik. Az egyik ,hogy a palermói brit konzul, Joseph Whitaker 1898-ban alapította a klubot, és tulajdonképpen tekinthetnénk őt is a klub első elnökének, ám az ennél elfogadottabb álláspont az,hogy a klubot 1900. november 1-jén alapították, Anglo Panormitan Athletic and Football Club néven. Eszerint a klubot egy fiatal palermói, Ignazio Majo Pagano, Whitaker kollégája alapította, aki a játék alapjait egy angliai kollégiumban ismerhette meg. Az egyesület alapítói között 3 brit és 9 palermoi található, melyek többek között Whitaker, mint pénzügyi vezető, Edward De Gartson elnök, és ekkor lettek a csapat hivatalos színei a piros és a kék. Az első meccset 1900. december 30-án játszották egy ismeretlen angol csapat ellen. Az első meccs nem volt túl sikeres, ugyanis 5:0-s vereséget szenvedtek. Az első hivatalos mérkőzés ezután bő 4 hónappal, a Messina ellen következett, itt már sikeresebbek voltak, ugyanis 3:2-es győzelmet arattak.

1907-ben a csapat neve Palermo Foot-Ball Club-ra változott, és a klubszínek a ma is használt rózsaszín és fekete lettek. 1908-tól 1914-ig a Palermo az angol milliárdos, Sir Thomas Lipton által szervezett Lipton Challenge Cup-on tűnt fel, amelyet 3 alkalommal meg is nyert, 1912-ben például egy 6:0-s győzelemmel a döntőben.

Az első világháború alatt a csapat rövid időre megszűnt, majd 1919-ben alapították újra Unione Sportiva Palermo néven, egy csoport palermói egyetemista és sportoló jóvoltából. Az 1920-as évek elején a Campionato Lega Sud-ben vettek részt (ez egy dél-olaszországi bajnokság), ahol a legjobb eredmény az 1924-ben elért elődöntő volt, ahol a Taranto, az A.S. Roma elődjének számító Alba Roma és a most S.S.C. Napoliként ismert Internaples együtteseivel találkoztak, ám itt véget is ért számukra a torna. 1927-ben a csapatnál pénzügyi gondok jelentkeztek, ám jött a segítség,és a csapat megmenekült a megszűnéstől. Ezután bekerült a mai Serie C1-nek megfelelő Prima Divisioneba, és itt mindössze 3 szezont töltöttek,mert 1930-ban följutottak a Serie B-be, majd végül 1932-ben a Serie A-ba is följutottak. Debütáló szezonjukban már egy új stadionra volt szükségük, és ennek a Stadio Littorio nevet adták. Ez a mai Favorita szomszédságában volt. A csapat 1936-ig játszott a Serie A-ban, majd kiestek,és ezután jöhetett létre első ízben a Szicíliai derbi, a Catania-Palermo.

1936-ban a Palermo is a Mussolini vezette fasiszta rezsim befolyása alá került, és a klub színeit is meg kellett változtatni, sárga-pirosra. Eközben ismét előjöttek az anyagi nehézségek, és 1940-ben ki lettek zárva az olasz szövetségből emiatt.

A második világháború után visszatértek a Serie A-ba, miután az 1947-48-as szezonban megnyerték a Serie B küzdelmeit. Több akkori nagy sztárral is leszerződtek,például a korábbi Juventus, Čestmír Vycpálek-kel. A Serie A-s tagság most már hosszabbra nyúlt, legközelebb ugyanis 1954-ben estek ki. Ekkortájt a csapat elkezdett jojózni a két olasz topliga között. Ezekben az években megfordultak itt a kor nagyobb sztárjai,például az argentin Santiago Vernazza (51 gól 115 mérkőzésen), a kapus Roberto Anzolin, Carlo Mattrel, Giuseppe Furino és Franco Causio. 1962-ben elérte a csapat addigi legjobb eredményét, 8. lett. Ám ezután hihetetlen mélyrepülés következett,ugyanis 1963-ban ismét kiestek,és újabb 5 évet töltöttek a másodosztályban.

1970-ben új tulajdonos érkezett a klub élére, Renzo Barbera. 1973 után a csapat hosszú ideig a Serie B-ben játszott. Ezalatt kétszer is elértek az Olasz Kupa döntőjébe, ám mindkétszer, nagyon nagy küzdelemben kikaptak. 1974-ben a Bologna ellen tizenegyespárbaj után, míg 1979-ben a Juventus ellen is csak a hosszabbítás perceiben vesztettek. Barbera 1980-ban elhagyta a csapatot, és 4 évvel később egészen a Serie C1-ig süllyedtek nélküle. Az 1985-86-os volt az utolsó szezon,mielőtt az újbóli pénzhiány miatt ismét megszűnt volna a csapat,hiába kerülték el a kiesést. 1987 nyarán,egy profi csapat nélküli év után, a csapatot újraalapították,és a Serie C2-ben indultak, amit rögtön meg is nyertek.

Az 1990-es években ismét sokat lifteztek ,csak mosta Serie B és a Serie C1 között, több-kevesebb sikerrel.Az 1995-96-os szezonban elért Olasz Kupa-negyeddöntő volt ekkoriban a legnagyobb sikerük. 1998-ban visszatértek oda, ahonnan indultak,a Serie C2-be,ugyanis az osztályozón kikaptak összesítésben a Battipagliese együttesétől. 2000-ben a Roma tulajdonosa, Franco Sensi vásárolta meg az együttest, és egy évvel később feljutottak a Serie B-be.2002 nyarán Maurizio Zamparini lett az elnök, és célul azt tűzte ki, hogy visszajuttatja a csapatot a Serie A-ba. Ez meg is történt a kemény, ám sikeres 2003-04-es bajnokság után, amikor is megnyerték a Serie B küzdelmeit,és 31 év után Francesco Guidolin edzősködése alatt ezt sikerült megtenni. A 2004-2005-ös szezonban (tehát újoncként!)rögtön egy UEFA-kupa-selejtezős helyet sikerült elérniük, ilyen eredményt a csapat eddigi fennállása során nem produkált még. Luca Toni megdöntötte a Palermo Serie A-s gólcsúcsát, amikor 20 gólt szerzett a szezonban. Guidolin 2005-ben elhagyta a csapatot, és helyére Luigi Del Neri került, ám miután neki nem sikerült elődje sikereit legalább megközelítenie, hamarosan neki is távoznia kellett,és utódja Giuseppe Papadopulo lett. Egy kudarcként megélt nyolcadik hely ellenére az UEFA-kupában továbbjutottak csoportjukból, és az Olasz Kupa elődöntőjéig meneteltek. Ezután Guidolin tért vissza az egyesülethez, amely ismét játszhatott az UEFA-Kupában. Ezenkívül a csapat három játékost adott a világbajnok olasz csapatba(ők Andrea Barzagli, Cristian Zaccardo és Fabio Grosso). A 2006-2007-es szezont az új igazolások miatt nagy várakozások előzték meg, és jól is indult a szezon, ami beteljesíthette volna ezeket a várakozásokat. Ám egyszer csak, 11 győztes meccs után, a csapat hirtelen visszaesett a harmadikról a hetedik helyre. A szezont végül az ötödik helyen fejezték be, ismét UEFA-kupa-szereplést érő helyen, Stefano Colantuonoval Guidolin helyén. 2007 novemberében,egy Juventus elleni 5:0-s vereség után Zamparini menesztette Colantuonot, és ismét Guidolint hozta a csapathoz. 2008. március 24-én azonban Guidolint negyedszer is menesztették, és helyére,i mmár másodszor a szezonban, újfent Colantuono került.

Jelenlegi keret[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2011. november 5. szerint.[1]

# Poszt Név
1 brazil K Rubinho
2 olasz V Andrea Mantovani
3 argentin V Matías Silvestre
4 argentin V Mauro Cetto
5 paraguay KP Édgar Barreto
6 argentin V Ezequiel Muñoz
7 olasz KP Francesco Della Rocca
8 olasz KP Giulio Migliaccio
10 olasz CS Fabrizio Miccoli (csapatkapitány)
11 uruguay CS Abel Hernandez
12 olasz K Giachomo Brichetto
13 olasz V Matias Aguirregaray (kölcsönben a Montevideo Wandererstől)
14 argentin KP Nicolas Bertolo
16 izraeli KP Eran Zahavi
# Poszt Név
19 horvát CS Igor Budan
20 ghánai KP Afriyie Acquah
21 szlovén KP Armin Bačinović
21 olasz V Alberto Cossentino
22 olasz KP Luca Di Matteo
26 uruguay KP Ignacio Lores
27 szlovén KP Josip Iličić
30 magyar KP Simon Ádám
31 olasz V Erso Pisano
33 görög K Alexandros Tzovaras
42 olasz V Federico Balzaretti
51 chile CS Mauricio Pinilla
90 honduras KP Édgar Álvarez
99 olasz K Francesco Benussi

Technikai személyzet jelenleg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gennaro Gattuso - vezetőedző
  • Onofrio Barone - másodedző
  • Giovanni Tedesco - csapatmenedzser
  • Graziano Vinti - kapusedző
  • Rosario Argento - Primavera(U-20)-as technikai igazgató
  • Antonello Capodicasa - Primavera(U-20)-as vezetőedző

Stadion[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Palermo hazai meccseit az Stadio Renzo Barberában játssza, ami 37000 férőhelyes. A stadiont 1932-ben építették, ám a fasiszta rezsim alatt Stadio Littorio volt. A nyitómeccs az Atalanta ellen volt, ahol a Palermo nagyon sima, 5:1-es győzelmet aratott.1936-ban a stadiont ismét átnevezték, a neve Stadio Michele Marrone lett. A személy egy olasz fasiszta hős,aki a spanyol polgárháborúban halt meg. Amikor a stadionokban még állóhelyek is voltak, az 1950-es években, a stadion befogadóképessége mintegy 50 000 fő volt, ám mikor a stadiont az 1990-es VB-re fölújították, a maximális befogadóképesség lecsökkent mintegy 37 000-re.

Szurkolók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Palermo-szurkolók az egyik legfanatikusabbak Olaszországban. Az úgynevezett Szicíliai Derbi,a Catania-Palermo meccs mindig nagy rendőri előkészületeket igényel, ám 2007-ben ez sem segített, mikor meghalt egy rendőr a Catania-drukkerekkel való összecsapás során. Ezután az eset után a szövetség a komplett fordulót elhalasztotta, és még az addigihoz képest is elképesztően szigorú biztonsági intézkedéseket vezetett be.

Eredmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Olasz Kupa
    • döntős:1973-74, 1978-79, 2010-11
  • Serie B:
    • bajnok:1931–32, 1947–48, 1967–68, 2003–04
    • második:1958-59
  • Serie C:
    • bajnok:1941-42
  • Serie C1:
    • bajnok:1984–85, 1992–93, 2000–01
    • második:1990–91, 1998–99
  • Serie C2:
    • bajnok:1987-88

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz US Città di Palermo témájú médiaállományokat.
  1. US Città di Palermo: Prima Squadra (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2008. március 25.)