U–168

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
U–168
HajótípusTengeralattjáró
ÜzemeltetőKriegsmarine
HajóosztályIXC/40 típus
Pályafutása
ÉpítőDeutsche Schiff und Maschinenbau AG, Bréma
Megrendelés1940. augusztus 15.
Építés kezdete1941. március 15.
Vízre bocsátás1942. március 5.
Szolgálatba állítás1942. szeptember 10.
Szolgálat vége1944. október 6.[1]
Honi kikötőLorient
SorsaElsüllyedt
Általános jellemzők
Vízkiszorítás1120 T felszínen
1232 T víz alatt
Hossz76,76 m
Szélesség6,86 m
Merülés4,67 m
Maximális merülési mélység230 m
HajtóműMAN M9V40/46 kompresszoros 9 hengeres dízelmotor 2 db
SSW GU345/34 elektromos motor 2 db
Sebesség19 csomó felszínen
7,3 csomó víz alatt
Hatótávolság25 620 km felszínen
117 km víz alatt
Fegyverzet6 torpedócső, 22 torpedó (53,3 cm)
Egy fedélzeti ágyú (Utof 105/45)

Legénység48-56[2]
SablonWikidataSegítség

Az U–168 tengeralattjárót a német haditengerészet rendelte a brémai Deutsche Schiff und Maschinenbau AG-től 1940. augusztus 15-én. A hajót 1942. szeptember 10-én vették hadrendbe. Pályafutása során három hajót süllyesztett el. Tagja volt a Távol-Keleten és az Indiai-óceánon vadászó Monszun csoportnak.[1]

Pályafutása[szerkesztés]

Első járőrútjára 1943. május 18-án indult Kielből. Az Atlanti-óceán északi részén cserkészett, de a 71 nap alatt nem sikerült elsüllyesztenie semmit.[3] Második útján a Távol-Keletre indult, és 1943. október 2-án elsüllyesztette a Haiching nevű brit teherhajót Bombay közelében. Végül a penangi német bázison kötött ki.[4] Harmadik járőrútján, Ceylontól délnyugatra három torpedóval[5] elsüllyesztett egy brit haditengerészeti segédhajót, majd egy görög és egy norvég teherhajót.[6] Utolsó útjára 1944. október 5-én indult, másnap Jáva keleti felének közelében hajózva a Zwaardvisch holland tengeralattjáró torpedóval megsemmisítette. A legénység 23 tagja meghalt, 27 életben maradt.[7][1]

Az Epaminondas C. Embiricos elsüllyesztése[szerkesztés]

1944. február 15-én 18 óra 15 perckor az U–168 torpedója eltalálta a Colomból Maputóba tartó Epaminondas C. Embiricos görög kereskedelmi gőzhajó bal oldalát. A lövedék nem robbant fel. A hajó maximum sebességgel, 10 csomóval, cikk-cakkban próbált menekülni. Negyedóra múlva feltűnt a felszínen úszó U–168, amely fedélzeti légvédelmi gépágyújával perceken át lőtte a görög hajót, amely, habár fel volt szerelve fegyverekkel, nem viszonozta a tüzet. A motort leállították, és a legénység megkezdte a hajó elhagyását. Este kilenc órakor a búvárhajó egy közelről indított torpedóval elsüllyesztette a teherszállítót. A görög hajósok közül négyen eltűntek. Később az U–168 kikérdézte a mentőcsónakok utasait. A németek a kapitányt és a főgépészt magukkal vitték. Február 19-én egy szövetséges felderítő repülő felfedezte a mentőcsónakokat, és másnap két brit hadihajó kimentette őket. A tengeralattjáró március 11-én találkozott a Brake tankhajóval, és a két görög foglyot átadta.[8]

Kapitány[szerkesztés]

Név Kezdőnap Zárónap
Helmuth Pich 1942. szeptember 10. 1944. október 6.

Őrjáratok[szerkesztés]

Indulás Indulónap Érkezés Zárónap
Kiel 1943. március 9. Lorient 1943. május 18.
Lorient 1943. július 3. Penang 1943. november 11.
Penang 1944. február 7. Batávia 1944. március 24.
Batávia 1944. október 5. * 1944. október 6.

* A tengeralattjáró nem érte el úti célját, elsüllyesztették

Elsüllyesztett és megrongált hajók[szerkesztés]

Dátum Hajó neve Nemzetisége Brt
1943. október 2 Haiching  Egyesült Királyság 2183
1944. február 14. HMS Salviking*  Egyesült Királyság 1440
1944. február 15. Epaminondas C. Embiricos  Görögország 4385
1944. február 21. Fenris**  Norvégia 9804

* A brit haditengerészet segédhajója
** A hajó nem süllyedt el, csak megrongálódott

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]