Ticino (vonat)

	Ticino
	RAe TEE sorozatú motorvonat Airolo (Ticino) állomáson 2003-ban (a kép illusztráció)
Típus	Trans Europ Express (TEE); (1961–1974); D-Zug; (1974–1982); EuroCity (EC); (1993–2008)
Státusz	megszűnt
Hely	Svájc, Olaszország, Németország
Első járat	1961. július 1.
Utolsó járat	2008
Volt üzemeltető	SBB-CFF-FFS; Cisalpino
Vonal kezdete	Milánó
Vonal vége	Zürich; München (1974–1982)
Távolság	293 km
Járatsűrűség	naponta
Vonatszám	TEE 56/57
Vasúti jármű	RAe TEE
Nyomtáv	1435 mm
Villamos vontatás	3000 V DC (Olaszország); 15 kV AC, 16,7 Hz (Svájc és Németország)
	A TEE Ticino útvonala 1961 és 1982, majd 1993 és 2001 között (Az 1974 és 1982 közötti Zürich-München kiterjesztés nincs jelölve)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ticino témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2020. június 6.) ezen a változaton alapul.

A Ticino egy vasúti Trans-Europ-Express járat volt Milánó és Zürich között. 1974 és 1982 között a járat végállomása Zürich helyett München lett. Nevét a svájci Ticino kanton után kapta.^[1]

Története

A járat 1961. július 1-én mint Trans Europ Express (TEE) járat indult el csak első osztályú kocsikkal, 1974 és 1982 között mint D-Zug, 1993 és 2008 között pedig mint EuroCity (EC) járat közlekedett. 2008-ban utódlás nélkül megszűnt.

Menetrend

A járat 1971/72-es menetrendje:

TEE 57	Ország	Állomás	km	TEE 56
12:40	Svájc	Zürich	0	12:15
15:30	Svájc	Lugano	216	09:17
16:55	Olaszország	Como	247	09:49
17:29	Olaszország	Milano Centrale	293	09:15

Irodalom

Werbeamt der DB. Vorfahrt in Europa, TEE 1971/72 (német nyelven). Frankfurt am Main: Deutsche Bundesbahn (1971)
Centre for publicrelations UIC. TEE (belga nyelven). Paris: Union International des Chemins de Fer (1972)
Zellweger, Christian. Ikone der Luxuszüge (német nyelven). Zürich: SBB Historic, AS Verlag (2003). ISBN 978-3-905111-95-8
La Légende des Trans Europ Express (francia nyelven). Vannes: LR Presse (2007). ISBN 978-2-903651-45-9

Források

↑ TEE, p. 24.

[1] TEE, p. 24.

[1]