Vesuvio (vonat)

	Vesuvio
	ETR 200
Típus	Rapido; (1937 – 1940); Rapido; (1946–1973); Trans Europ Express (TEE); (1973–1987); InterCity (IC); (1987–2005)
Státusz	megszűnt
Hely	Olaszország
Első járat	1937
Utolsó járat	2005. december 11.
Volt üzemeltető	FS
Vonal kezdete	Milano Centrale
Vonal vége	Stazione di Napoli Centrale
Távolság	839 km
Vonatszám	TEE 92 / TEE 95
Vasúti jármű	Voiture Gran Confort; ETR 200;
Nyomtáv	1435 mm
Villamos vontatás	3000 V DC
	Sablon • Wikidata • Segítség

A Vesuvio egy vasúti járat volt, amely Olaszországban Milánó és Nápoly között közlekedett 1937. és 2005. december 11. között. Nevét a Nápoly mellett található vulkánról, a Vezúvról kapta.^[1]

Története[szerkesztés]

Ennek a vonatnak a története egészen az 1930-as évekig nyúlik vissza, amikor Olaszország befejezte első nagysebességű vonalait (Direttissima), az egyiket Bologna és Firenze, a másikat Róma és Nápoly között. A nagy sebesség ekkor még csak 175 km/h-t jelentett, és egy új villamos motorvonatot, az Elettro Treno Rapido 200-at (ETR 200) fejlesztettek ki a torinói egyetem segítségével 1934 és 1936 között. Az ETR 200-at a Breda építette 1936-ban. Bologna és Nápoly között 1937-ben állt forgalomba az új vonalakon közlekedve.

Rapido[szerkesztés]

A második világháború után a szolgáltatást folytatták és az 1950-es években a Freccia del Vesuvio (Vezúv nyíl) elnevezést kapták. Az ETR 200 állományt az 1960-as évek elején bővítették az ETR 220/230/240-re, egy negyedik kocsival ellátva. Az 1960-as olimpia hozta el az ETR 250-et, és a Vesuvio-t az ETR 220 és az ETR 250 sorozatú villamos motorvonattal üzemeltették a TEE Vesuvio elindításáig.^[2]

Trans Europ Express[szerkesztés]

1969-ben az Ferrovie dello Stato úgy döntött, hogy a TEE dízelmotoros egységeit a német és a francia példa után mozdonyokkal vontatott vonatokkal cseréli le.^[3] Mivel a hazai TEE-t 1965 óta engedélyezték, kibővítették a Gran Conforto személykocsik megrendelését, nemcsak a meglévő nemzetközi TEE cseréjére, hanem a csúcskategóriás belföldi szolgáltatások TEE-vé alakítására is. A Freccia del Vesuvio-t TEE Vesuvio-vá emelték, amint az új járművek 1973. szeptember 30-ától elérhetővé váltak. A TEE Vesuvio-t az FS E444 sorozatú mozdonyokkal üzemeltették, amelyek Gran Conforto kocsikat vontattak. Figyelemre méltó, hogy a Vesuvio két étkezőkocsit vontatott 1974. május 26-tól 1979. szeptember 30-ig.^[4]

Menetrend: A járat 1975-ös menetrendje::^[5]

TEE 95	km	Visszaút	TEE 92
10:00	0	Milano Centrale	23:35
11:47	219	Bologna Centrale	21:51
12:57	316	Firenze Santa Maria Novella	20:41
16:13	632	Roma Termini	17:35
17:48	846	Napoli Mergellina	15:45

Intercity[szerkesztés]

1987-ben a Vesuvio-t két kocsiosztályú InterCity szolgáltatássá alakították át,^[6] mivel ez nem volt nemzetközi szolgáltatás, ezért nem minősülhetett át EuroCity-vé. A szolgáltatás napi járatként folytatódott, amíg az EuroStar Italia nem váltotta fel az ETR 500 nagysebességű motorvonatokkal, az új, 21. századi nagysebességű vonalakon.

Irodalom[szerkesztés]

Hajt, Jörg. Das grosse TEE Buch (német nyelven). Bonn/Königswinter: Heel Verlag (2001). ISBN 3-89365-948-X
La Légende des Trans Europ Express (francia nyelven). Vannes: LR Presse (2007). ISBN 978-29-036514-5-9
Willemse, G.L.S.. De snelste treinen van Europa (holland nyelven). Alkmaar: Uitgeverij de Alk (1964)

Források[szerkesztés]

↑ La Légende des TEE p. 344.
↑ De snelste treinen van Europa p. 58.
↑ La Légende des TEE p. 134.
↑ La Légende des TEE p. 346.
↑ Orario ferroviario Pozzo - 28 settembre 1975
↑ Das grosse TEE Buch p. 119

[1] La Légende des TEE p. 344.

[2] De snelste treinen van Europa p. 58.

[3] La Légende des TEE p. 134.

[4] La Légende des TEE p. 346.

[5] Orario ferroviario Pozzo - 28 settembre 1975

[6] Das grosse TEE Buch p. 119

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]