Theodahad keleti gót király
| Theodahad | |
 |
|
| Theodahad pénzérméje | |
|
|
|
| Keleti gót király | |
| Uralkodási ideje 534. novembere[1][2] – 536 |
|
| Elődje | Amalasuintha |
| Utódja | Vitigis |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Amálok |
| Született | 482 Szkopje |
| Elhunyt | 536. decembere (54 évesen) Via Flaminia úton |
| Édesapja | Hugo[3] |
| Édesanyja | Amalafrida[3] |
Theodahad, más írásmóddal Thiudahad (latinul: Flavius Theodahatus Rex), (482 – 536. december[2]) toszkán gróf, valamint 534 és 536 között az osztrogótok királya. Filozófusként Platónról írt értekezést[4]; meggyilkoltatta unokatestvérét, Amalasuintha királynőt, Nagy Theuderich keleti gót király leányát, s ezzel ürügyet szolgáltatott I. Justinianus bizánci császárnak itáliai hadjáratára[5][6].
Amalafrida fiaként, Nagy Theuderich unokaöccseként született. A trónra unokahúga, Theuderich leánya, Amalasuintha feleségül vételével került. 534-ben a gót előkelők felkérték Theodahadot, hogy ossza meg a trónt Amalasuinthával[7]. Theodahad elfogadta a királyi címet, de Amalasuintha, aki szemben állt az osztrogót hagyományokhoz ragaszkodó hatalmi csoporttal[7], és a bizánci császárhoz fűzte jó viszony, továbbra is úgy uralkodott, ahogy kiskorú fia életében tette[7]. A királynőt 535-ben azután elfogták, és a Bolsena-i tó egyik szigetére vitték, ahol nem sokkal később – Theodahad tudtával – megfojtották fürdőjében[7]. A gyilkosság jó ürügy volt I. Justinianus bizánci császár számára arra, hogy kétségbe vonja Theodahad uralkodásának legitimitását és a bosszú ürügyén Itáliába küldje hadvezérét, Belisariust, aki csapataival elfoglalta Szicíliát és Nápolyt[7], majd 536-ban bevonult Rómába[7][8]. Theodahadot a fenyegetett gótok lemondatták[7]; ezután Ravenna felé menekült, de a Via Flaminián egy gót harcos megölte. Más forrás szerint a gótok verték agyon[9]. Theodahad helyére Vitigist választották új királynak. Itália bizánci visszafoglalása csaknem két évtizedig tartott, és nagyobb pusztítást jelentett, mint az előző két évszázad barbár inváziói.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Dr. Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott? kormányzott? (Wer regierte wann?, 1992, München); magyar kiadás: Springer Hungarica, Budapest, 1994, fordította: Hulley Orsolya és Pálinkás Mihály, ISBN 963-7775-43-9, 48. oldal
- ^ a b Theodat König der Ostgoten (Novemb. 534-536) (német nyelven). Genealogie Mittelalter. (Hozzáférés: 2005. június 25.)
- ^ a b Ostrogoths (Ostrogothi) (angol nyelven). History Department Home Ian Mladjov's Resources. (Hozzáférés: 2010. június 17.)
- ↑ Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 642. oldal
- ↑ Uralkodók és dinasztiák, 642–643. oldal
- ↑ Hans Reichardt: A népvándorlás (Die Völkerwanderung, Nürnberg, 1982), magyar kiadás: Mi micsoda sorozat, Tesloff és Babilon Kiadó, Budapest, 1992, ISBN 963-7937-65-X, 31. oldal
- ^ a b c d e f g Uralkodók és dinasztiák, 643. oldal
- ↑ Tovább rontotta a helyzetet, hogy időközben a frankok megtámadták a néhai Theuderich király hajdani védenceit, a burgundokat, és a türingeket, és fennállt a veszélye annak, hogy északról és nyugatról betörnek a keleti gót birodalomba. (Hans Reichardt: A népvándorlás, 31. oldal)
- ↑ Tolnai Világtörténelme, Középkor I., szerkesztette: Dr. Mangold Lajos és Dr. Horváth Cyril, Budapest, A Magyar Kereskedelmi Közlöny, Hírlap- és Könyvkiadó Vállalat kiadása (Hasonmás kiadás, Kassák kiadó, Budapest, 1991), ISBN 963-7765-03-4, 91. oldal
Egyéb [szerkesztés]
Lásd még [szerkesztés]
| Előző uralkodó: Amalasuintha |
|
Következő uralkodó: Vitigis |
|
||||||||
