Leovigild nyugati gót király

Leovigild
Leovigild tremissise (580–583)
Nyugati gót király
Uralkodási ideje 569 – 586
Elődje	Athanagild, I. Liuva
Utódja	I. Rekkared
Életrajzi adatok
Született	519
Elhunyt	586. április 21. (67 évesen) Toledo
Édesapja	nem ismert
Édesanyja	nem ismert

Leovigild, más írásmóddal Liuvigild, Leuvigild, vagy Leogild (519 – 586. április 21.) a nyugati gótok hispániai államának királya társkirálya 569-től, királya 573-tól haláláig. Az arianizmus híveként üldözte a katolikusokat. Egyike volt a birodalom legerélyesebb uralkodóinak, aki Spanyolországból kiszorította a görögöket, megfékezte a lázongó főnemességet, és visszaszerezte a királyságnak tekintélyét, A nyugati gótoknak Eurich király által összegyűjtött törvényeit megint érvényre emelte. Amikor fia, Hermenegild, az ariánus hitről letérve, a katolikusokat lázadásra ösztönözte, elfogatta s miután az ariánus hitre visszatérni vonakodott, 585-ben Tarragonában lefejeztette. Élete végén a szvévek fölött aratott diadalt. Ő volt a nyugati gótoknak utolsó ariánus hitű királya.

Uralkodása

Leovigild egy évvel testvére, I. Liuva trónralépése után lett társuralkodó 569-ben, és Hispania Citerior kormányzását kapta meg. Feleségül vette Goisunthát, Athanagild özvegyét 570-ben a Cartagena és Málaga közötti terület ellen vezetett büntetőhadjáratot, 571-ben elfoglalta az erős város Asidoniát, 572-ben Córdobát.

573-ban meghalt Liuva és ezzel Leovigild egyeduralkodó lett Hispániában és Gallia Narbonensisben. Elvesztett feleségétől származó két fiát, Hermenegildet és Rekkaredet társuralkodókká tette. Még ebben az évben meghódította Sabaria tartományt, 574-ben Cantabriát, 575-ban a Galicia-beli Montes Aregensest. 576-ban feldúlta a szvébek határterületeit, 577-ben elfoglalta a Cartagena környékén levő Orospeda területet. Leovigild ezzel nagyjából helyreállította uralmát a korábbi nyugati gót területeken és 578-ban Celtiberiában alapított egy várost – fia neve után Recopolist, valószínűleg a mai Zorita de los Canest – amit szépen kiépíttetett.

579-ben fia, Hermenegild elvette I. Sigebert frank király, Austrasia uralkodója lányát, és megkapta kormányzásra a nyugati gót királyság egy részét. Hermenegild azonban – Goisuntha királyné párthíveire támaszkodva – fellázadt apja ellen Hispalisban (a mai Sevilla), ami súlyos pusztításokhoz vezetett a következő években.

580-ban Leovigild ariánus zsinatot hívott össze, ahol megkönnyítették a katolikus hitről az ariánusra való áttérést. Ezentúl nem volt szükséges megkeresztelkedni, elegendő volt a kézrátétel és áldozás révén való megtisztulás. 581-ben elfoglalta baszkföld egy részét és megalapította Victoriacum – valószínűleg a mai Vitoria – városát.

582-ben Leovigild sereget gyűjtött lázadó fia ellen, és 583-ban megkezdte Hispalis ostromát. Hermenegild segítségére érkezett Miro, a szvébek királya, de meghalt. A szvéb trónon fia, Eborik követte őt. Közben Leovigild kiéheztette és az ostrommal annyira megviselte Hispalist, hogy 584-ben sikerült bevennie, miután fia a bizánciak által ellenőrzött területre menekült. Ezután sorra visszafoglalta a korábban fiához pártolt városokat és Córdobában fiát is elfogjta, akit megfosztva királyságától, Valenciába küldött száműzetésbe.

585-ben Leovigild feldúlta a szvéb királyság területét, azaz Galiciát, elfogta és megfosztta trónjától Audekát – aki papi pályára tért – és a szvébek államát csatolta a Nyugati Gót Királysághoz. Közben Hermenegildet Tarraco-ban (ma Tarragona) megölték. A frankok el akarták foglalni Gallia Narbonensist, ezért sereggel vonultak oda. Leovigild a fiát, Rekkaredet küldte ellenük, akinek súlyos harcok árán sikerült visszavernie a frankokat.

Leovigild a következő évben, 586-ban meghalt, és fia, Rekkared követte őt a trónon.

Jegyzetek

Előző uralkodó: Athanagild

Nyugati gót király 568 – 586

Következő uralkodó: I. Rekkared