Cartagena

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ez a szócikk a spanyolországi Cartagenáról szól. A kolumbiai Cartagenát lásd Cartagena (Kolumbia) alatt.

Cartagena
Cartagene-halászkikötő.jpg
Halászkikötő Cartagenában
Cartagena címere
Cartagena címere
Cartagena zászlaja
Cartagena zászlaja
Közigazgatás
Ország  Spanyolország
Tartomány Murcia tartomány
Megye Campo de Cartagena
Polgármester Pilar Barreiro
Irányítószám 30200-30300
Körzethívószám +34-968
Népesség
Teljes népesség 210 376 fő (2008) +/-
Népsűrűség 365,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 10 m
Terület 558,3 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cartagena  (Spanyolország)
Cartagena
Cartagena
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 37° 36′ 00″, ny. h. 0° 59′ 00″Koordináták: é. sz. 37° 36′ 00″, ny. h. 0° 59′ 00″
Cartagena weboldala

Cartagena város Spanyolországban, Murcia autonóm közösségben, a Földközi-tenger partján. Campo de Cartagena járás székhelye. Spanyolország legfontosabb hadikikötője volt a Földközi-tengeren az első világháborúig, polgári kikötője ma is jelentős.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város 450 km-re fekszik az ország fővárosától, Madridtól délkeleti irányban, közel a Földközi-tengerhez. Területe 558 km².

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Costa Cálida (Meleg part) "fővárosának" 2500 éves történelméről építészeti emlékek tanúskodnak, így a „pun fal”. A várost i. e. 228. évben Hasdrubal Barkas karthágói vezér alapította, majd Scipio hadai foglalták el i. e. 209-ben. A Római Birodalomban a Tarraconensis provinciában Carthago Nova néven egyik legfontosabb kikötőváros és polgári találkozóhely volt fürdőivel, körszínházaival, szobraival. Augustus császár Colonia Victrix Iulia Nova Carthagóra változtatta a nevét. Hispánia legvirágzóbb, legnépesebb városa volt. Kerülete akkori mértékegység szerint 40 stádium volt. A népvándorlás alatt majdnem teljesen elpusztult.

II. Fülöp korában ismét virágzásnak indult. Legfontosabb szerepét a város az 1873 évi kantonális forradalom idején játszotta. Az év július 12-én a várost a kantonalizmus hívei hatalmukba kerítették és 1874. január 11-ig álltak ellen. Ekkor megadták magukat Francisco Serrano marsallnak.

Az 1960-as évektől kezdődött a turizmus dinamikus fejlesztése. A lakosság túlnyomó része katolikus vallású.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Carthago Nova-i római színház és a cartagenai katedrális romjai

A város katonai jelentőségét támasztja alá az egykori Tengerész Iskola, a Katonai Arzenál vagy a Katonai Kórház, mely ma a Cartagenai Egyetemnek ad otthont. A város gazdag barokk templomokban, a stílushoz hűen díszítve pazar festményekkel és szobrokkal, köztük a város korábbi védőszentjének, a Virgen del Rosell (Roselli Szent Szűz) szobrával.

A kontrasztot növelik a 20. század elején a főúri családok számára épített luxusvillák a maguk eklektikus, modern stílusával. Itt található a Casa Maestre (Maestre-ház), a Maestre család több évtizeden keresztül uralta a La Manga-i földnyelv teljes egészét.

  • pun fal romjai
  • kikötő
Bejárata 700 méter széles. Mindkét oldalát dombok védik. A város körül emelkedő magaslatok a dombokra épült erődökkel és ágyúkkal voltak megerősítve. A kikötőben kiállított Isaac Peral tengeralattjáró jelképe a városnak.
  • városháza (casas consistoriales)
A tenger közelében, a Las Monjas téren épült. Előtte arab ízlésre valló galéria áll. Benne római és karthágói régiségeket állítottak ki.
  • rendezvények:
Szeptemberben a város fontos ünnepségei közé tartozik a felvonulás, melynek során a helyiek római és helyi népviseletet öltenek, valamint felelevenítik a második pun háború történetét.

Képtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • prospektusok és a város honlapja

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cartagena témájú médiaállományokat.